https://magyarnemzet.hu/gazdasag/a-foldgaz-szitja-tovabb-a-ciprusi-vitat-7224347/

  1. AUGUSZTUS 22.

HAMAROSAN A RÉGIÓNKBA IS ÉRKEZHET A FÖLDKÖZI-TENGEREN KITERMELT ENERGIAHORDOZÓBÓL

Somogyi Orsolya

Ahogy termőre fordulnak a mediterrán földgázlelőhelyek, úgy éleződik újra a Ciprus fennhatóságát érintő görög–török nézeteltérés. Egyelőre a piaci és a politikai folyamatok nem Ankarának kedveznek.

Az elmúlt tíz évben jelentősen átalakult a Földkö­zi-tenger keleti medencéjének energiatérképe: azok az államok, amelyek jellemzően földgázimportra szorulnak, hamarosan exportőrökké lépnek elő, és hozzájárulhatnak Európa energiaéhségének, illetve az orosz földgáz szerepének csökkentéséhez – áll a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának lapunkhoz eljuttatott elemzésében.

A több külföldi vállalat bevonásával, például az amerikai Nobel Energyvel és az ExxonMobillal vagy az olasz Enivel indított kutatásokban ­2009–2015 között több jelentős földgázmezőt tártak fel az Egyiptom, Izrael és Ciprus által határolt tengeri területen. Nagy készletekről van szó: az egyiptomi Zohr 850 milliárd, az izraeli ­Leviathán ­500-620 milliárd és a szintén izraeli Tamar 200 milliárd köbméteres vagyonával számít a három legfontosabb mezőnek. (Magyarország évente tízmilliárd köbmétert használ fel.) A Zohr 2015-ös feltárása ahhoz vezetett, hogy Egyiptom hirtelen gáznagyhatalommá vált, erre az évre már önellátó, és még az idén az energiahordozó nagyobb léptékű exportját is elindítja. Ebben az évben ugyanis már Jordánia szükségletének felét biztosítja vezetékes összeköttetéssel. Emellett Egyiptomnak már van két gázcseppfolyósító (LNG) terminálja is az angol–holland Royal Dutch Shellel és az Enivel, tehát nem szorul vezeték építésére ahhoz, hogy elérje a távolabbi külpiacokat. A terminálokba az egyiptomi földgáz mellett Izraelé és Ciprusé is kerülhet, erre pedig mindkét szomszéd nagy lehetőségként tekint.

A mediterrán térségben egyre szaporodnak a fúrótornyok
Fotó: Reuters

Ciprusnál eddig három jelentős mezőt sikerült feltárni: az Afrodité-mező 140 milliárd, a Calypso és a Glau­cus–1 akár 230 milliárd köbmétert rejt. A találatok a görög gazdasági válság be­gyűrűzése által is sújtott területnek nagy lehetőséget jelenthetnek, ám újabb dimenziót is nyitottak a sziget több évtizedes görög–török nézeteltérésében. A terület státusának megoldatlansága miatt a kizárólagos gazdasági övezetek kijelölése is vita tárgya, Törökország szerint ebben a görög Ciprusi Köztársaság jogsértő módon jár el. Ankara azt is nehezményezi, hogy a sziget északi részén elterülő Észak-ciprusi Török Köztársaság nem részesül a gázvagyon bevételeiből. A Ciprushoz (és Törökország déli részéhez) tartozó kizárólagos gazdasági övezetek konfliktusmentes lehatárolásához a sziget újraegyesítésére lenne szükség, ám erre továbbra is rendkívül csekély esély mutatkozik a kutatóintézet szerint. Emiatt – tették hozzá – a lelőhelyek feltérképezése és a földgáz kitermelése állandó feszültségforrás lesz a két állam között.

Biztos az ellátás

Akkor is garantált Magyarország gázellátása 2020-ra, ha nem jön létre az újabb orosz–ukrán megállapodás a gázszállításról – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a szerb energetikai és bányászati tárca vezetőjével tartott megbeszélését követően, Tapolcán. Szij­jártó Péter kiemelte: jelenleg 85 százalékos, őszre viszont százszázalékos lesz a magyar gáztárolók töltöttsége. Már idén beszállítják Magyarországra a jövőre szükséges gázmennyiség felét, szeptember végéig kétmilliárd köbméter gáz érkezik – mondta a politikus. Az Alekszandar Antics szerb energetikai és bányászati miniszterrel kötött megállapodás értelmében Szerbia gázellátása is biztosított lesz a következő évben Magyarországon keresztül. A Törökországon, Görögországon, Bulgárián és Szerbián áthaladó déli szállítási útvonal 2021 előtt nem fog teljes kapacitással működni a Bulgáriában zajló jogi eljárás miatt, de azután évi tízmilliárd köbméter gázt is vásárolhat Magyarország onnan – tette hozzá Szijjártó Péter a távirati iroda szerint