https://www.rbc.ru/politics/25/08/2019/5d62e5cb9a794774e1190e5d?utm_referrer=https%3A%2F%2Fzen.yandex.com%2F%3Ffrom%3Dspecial&utm_source=YandexZenSpecial

Az amerikai elnök ragaszkodott ahhoz, hogy Oroszországot vissza kell venni a G7-be. Más országokból érkezett kollégái azonban nem támogatták ebben. Az eseményről beszámoló brit Guardian forrásai szerint feszült volt a hangulat a hivatalos vacsorán, amelyen ezzel kapcsolatban vita bontakozott ki.

Donald Trump amerikai elnök a biarritzi csúcstalálkozó idején összeveszett a G7 többi országának vezetőivel. Visszautasítva többi kollégájának ellenérveit, Trump ragaszkodott ahhoz, hogy Oroszországnak vissza kell térnie a Hetek közé. A Guardian erről diplomáciai forrásokra hivatkozva számolt be.

Az eseményekre szombat este, a biarritzi világítótoronynál megtartott, a csúcstalálkozó hivatalos megnyitójaként megszervezett vacsorán került sor. Trump ragaszkodott ahhoz, hogy Oroszországot vissza kell fogadni a G7-be. A lap szerint a Heteknek az asztalnál helyet foglaló vezetői közül egyedül Giuseppe Conte leköszönő olasz miniszterelnök támogatta ebben az amerikai vezetőt.

Abe Shinzo japán miniszterelnök ebben végig semleges állásponton volt. A többiek – Boris Johnson brit miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök (1), Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke – határozottan ellenezték Oroszország visszatérését. (2)

Megjegyzések:

(1)  Ami azért érdekes, mert állítólag, eredetileg Macron vetette föl, hogy Oroszországot vissza kellene venni a legfejlettebb gazdasági országok klubjába. Nemrégiben találkozó jött létre Macron és Putyin között. Aminek során, egyebek mellett, közeledni látszottak a Donbasszal kapcsolatos álláspontok.

(2)  Orosz részről nemrégiben újra leszögezték: számukra egyáltalán nem öncél a G8-ba való visszatérés. Oroszországnak egy sor egyéb nemzetközi fórumon is módja van kifejteni és képviselni álláspontját a különböző nemzetközi kérdésekben. Az orosz parlamentben pedig leszögezték: a G8-ba való visszatérés kedvéért nem szabad engedményeket tenni az egyes nemzetközi problémákkal kapcsolatos orosz álláspontban

https://riafan.ru/1206561-istochniki-rasskazali-o-ssore-trampa-s-liderami-g7-iz-za-rossii?utm_source=onesignal&utm_medium=push&utm_campaign=main

  1. augusztus 26.

 

(…)

Később Trump azt írta a Twitteren meglévő mikroblogjában, hogy ez volt „a valaha is megtartott találkozók közül a legjobb”. Ám mint arra a Guardian felhívta a figyelmet, a Fehér Ház lakója helytelenül írta le a francia elnök nevét – egy Macront parodizáló és utóbb törölt fiókhoz kötve azt.

Korábban Trump kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt «nagy valószínűséggel» meg fogják hívni a G7 2020-as csúcstalálkozójára. Erre válaszolva a Kremlben közölték, hogy ha egy ilyen meghívás érkezik, azt meg fogják vizsgálni. Maga Vlagyimir Putyin még 2018-ban emlékeztetett rá, hogy Oroszország magától soha nem lépett ki a G8-ból (1) és nem csukta be az ajtót a szervezet résztvevői előtt. A különböző politológusok egyetértenek abban, hogy a G7 formátuma egyszerűen túlhaladta önmagát, és ennek a „nyugati klubnak” a tagországai ezzel nagyon is tisztában vannak.

Oroszországot a Krímben és Ukrajna délkeleti részén 2014-ben történt eseményeket követően kezdték nem meghívni a világ hét vezető nagyhatalmának a találkozóira. A Krím 2014 márciusában egyesült újra Oroszországgal, egy, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményeként. Ezen a krími választópolgárok több mint 96, Szevasztopol lakóinak (2) pedig több mint 95 százaléka az Oroszországgal való újraegyesülésre szavazott. A kijevi vezetés mindmáig saját területének tekinti a Krímet. (3) Az orosz vezető azonban – azzal a kijelentésével, hogy a Krím hovatartozásának a kérdése „mindörökre lezártnak tekintendő” – pontot tett a vita végére.

Megjegyzések:

(1)  A kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezésével kapcsolatosan napirendre került egy újabb javaslat: fogolycsere keretében mindkét – az orosz és az ukrán – fél is engedjen szabadon 33-33 főt. A napokban egy – orosz és ukrán politológusok részvételével megszervezett politikai vitaműsorban parázs vita keletkezett. Az ukrán fél azt állította, hogy a fogolycsere gesztusával igyekszik Oroszország „megvásárolni” belépőjét a G8-ak klubjába, ezt „közönséges rabszolga-kereskedelemnek”, emberek sorsával való zsarolásnak minősítve. Orosz részről visszautasították a vádat, emlékeztetve, hogy a két fél őrizetében lévő foglyok cseréjét – méghozzá a „mindenkit mindenkire” elv alapján – a minszki megállapodások tartalmazzák. A foglyok között hadifoglyok és politikai elítéltek egyaránt vannak – az utóbbiak, egy-két kivételtől eltekintve, mind az ukrán fél börtöneiben sínylődnek.

(Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni: ha csakugyan orosz csapatok tartanának megszállva ukrán területeket, az orosz börtönökben nyilván lennének ukrán politikai foglyok is. Miután azonban ilyenek nincsenek, így ukrán részről az orosz börtönökben jogerős ítélettel szabadságvesztésüket töltő terroristáikat és diverzánsaikat minősítik „politikai foglyoknak”. Mely állításokban lelkesen támogatja őket az oroszellenesen elfogult világsajtó.)

(2)  A területén lévő nagy orosz haditengerészeti támaszpont miatt Szevasztopol mindig is különleges közigazgatási státuszt élvezett – még az ukrán időkben is. Ezért 2014. március 18-án Oroszország külön-külön szerződést írt alá a Krím, illetve Szevasztopol visszatéréséről. A Krím részéről az autonóm parlament elnöke, míg Szevasztopol nevében  a város főpolgármestere írta alá a megállapodást.