https://x-true.info/87875-isterika-v-ukrainskom-mide.html

  1. szeptember 5.

Az ukrán külügyminisztérium „beszélgetésre” bekérette Márfi Krisztinát, Magyarország kijevi ideiglenes ügyvivőjét.

A bekéretés okául az szolgált, hogy Azbej Tristan, a magyar kormány egy képviselője egy kijelentésében a Kelet-Ukrajnában folyó háborút „polgárháborúnak” nevezte.

Az ukrán külügyminisztériumot felháborítja a konfliktus ilyetén minősítése.

A minisztérium, a hivatalos honlapján közzétett nyilatkozatában az áll, hogy Azbej Tristan, a magyar Miniszterelnökségi Hivatal államtitkára megengedhetetlen kifejezést használt, amikor egy beszédében „háborús válságról” beszélt Ukrajnában.

Az ukrán külügyminisztérium ezzel kapcsolatban tiltakozását fejezte ki.

A tárcánál elmondták: „Közöltük, hogy Ukrajna számára kategorikusan elfogadhatatlan, amikor egy szomszédos ország magasrangú tisztségviselői „polgárháborúnak” nevezik az Ukrajna ellen 2014 óta tartó fegyveres orosz agressziót.”

A minisztériumban hangsúlyozták, hogy Magyarországnak, mint az Európai Unió és a NATO tagjának tartania kell magát az Ukrajna elleni „orosz agresszióval” kapcsolatban e két szervezet által képviselt hivatalos állásponthoz. (1) (Kiemelés a fordítótól)

Időközben Azbej Tristant már föl is vették a „Mirotvorec” (2) („Béketeremtő”) nevű honlap adatbázisába.

A honlap még ma közzétette a politikusról szóló közleményeit. Azbejnek felróják, hogy „tagadja az orosz agressziót”, illetve „szánt szándékkal eltorzítja” az Ukrajna elleni fegyveres orosz agresszióval kapcsolatos, „a társadalom számára jelentős információkat” (3)

Emlékeztetőül: korábban Boris Johnson brit miniszterelnök ugyancsak „polgárháborúnak” nevezte a Donbasszban folyó háborút. Valamilyen oknál fogva azonban az ukrán politikusok és diplomaták jobbnak látták, ha elsiklanak Johnsonnak eme kijelentése fölött.

Megjegyzés:

(1)  Ukrajnának régi meggyőződése, hogy a hivatalos Budapest, Moszkvával összejátszva, „Putyin és az orosz titkosszolgálatok utasításait végrehajtva” nemcsak Ukrajna euroatlanti integrációját obstruálja, de belső aknamunkát folytat az észak-atlanti szövetség, a nyugati demokrácia ellen. Hogy is nem eredménytelenül, azt láthattuk és láthatjuk abból az ingerültségből, amivel Brüsszelben fogadják a magyar vezetés kiállását a kárpátaljai magyarság jogainak védelmében, szembemenve (a kijevi rezsimmel való) un. „atlanti szolidaritással”.

 (2)  A Pavlo Klimkin eddigi ukrán külügyminiszter által – magyar partnere előtt – „civil portálnak” hazudott honlap valójában az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) besúgó portálja, nyilvános feketelistája. Sokszor a legapróbb vétségért is fölkerülnek rá – az Ukrajna „ellenségeit” nevükön nevező”, nyilvános és kevésbé nyilvános személyes adataikat közzétevő honlapra. Amely „ügyfeleinek” száma mostanra elérheti, vagy akár már túl is haladta a százezret. Főként ukrán, orosz állampolgárok, a Donbassz polgárai mellett nem kevés „távol-külföldi” is rajta van, a világ szinte minden részéről. A legillusztrisabb „ügyfelek” között találjuk Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnököt (őt azért, mert „az ukrán hatóságok engedélye nélkül” a Krímben járt). Vagy Gerhard Schröder volt német kancellárt.)

Politikájával Szijjártó Péter külügyminiszterünk is „kiérdemelte”, hogy rákerüljön a honlapra – egészen hajmeresztő vádakkal.

A civilnek hazudott honlap valójában Anton Gerascsenkó, a belügyminiszter akkori tanácsadójának volt az ötlete. Meg is alapította és mindmáig üzemelteti is. Geracsenkó egy időben hátrébb szorult a közéletben, de megmaradt parlamenti képviselőnek. Nemrégiben szó volt róla, hogy az új kormányban belügyminiszter-helyettes lesz.

Felesége, Irina, eddig az ukrán parlament elnökének első helyettese volt. Ő vezette az ukrán delegációt Minszkben, a humanitárius albizottságban. E minőségében botrányos közszerepléseiről híresült el.

(3)  Engedtessék meg egy apró személyes vonatkozás: a fordítót – akit szintén rátettek a „Mirotvorecre” – számos egyéb mellett, ezzel a váddal is illetik.