https://merce.hu/2019/09/10/masodszor-is-elkaszalta-a-brit-parlament-az-elorehozott-valasztasrol-szolo-kezdemenyezest/

Második alkalommal sem sikerült elfogadtatni a brit alsóházban az előrehozott parlamenti választásokról beterjesztett miniszterelnöki kezdeményezést, mivel a kedd hajnali szavazáson nem gyűlt össze az indítvány jóváhagyásához előírt kétharmados többség.

Maratoni, kedd hajnalba nyúló vitanappal ért véget a brit parlament jelenlegi ülésszaka, és október 14-én, az új kormányprogramot ismertető királynői beszéddel kezdődik a következő törvényhozási évad.

A szünet előtt Boris Johnson miniszterelnök megpróbálta még egyszer átnyomni azt az előterjesztést, amellyel előrehozott választást írhattak volna ki – csakhogy a londoni alsóház újfent keresztbe tett a kezdeményezésnek.

A kormányfő indítványára 293-an szavaztak – ami kevesebb, mint az első szavazáson megszerzett 298 voks, vagyis a képviselők a múltkorihoz képest is kevesebben támogatják Johnson törekvéseit.

A következő választás Nagy-Britanniában 2022-ben esedékes, ahhoz, hogy korábbra lehessen kiírni, kétharmados támogatásra van szükség, ami a parlament jelenlegi létszámát tekintve 434 voksot jelentene az alsóházban.

Boris Johnson már a múlt héten bejelentette, hogy amennyiben a parlament elfogadja azt a törvénytervezetet, amely megtiltja a konzervatív párti kormánynak Nagy-Britannia megállapodás nélküli kilépését az Európai Unióból (no-deal Brexit), előrehozott választások kiírását kezdeményezi október 15-ére.

Márpedig az alsóház megszavazta a törvényt, olyannyira, hogy azt tegnap már a királynő is aláírta. A törvény elég súlyos kötelezettséget ró Boris Johnsonra. Előírja ugyanis, hogy amennyiben október 19-ig nem születik olyan kilépési megállapodás, amelyet a brit parlament elfogad, a miniszterelnöknek, – aki a „minden áron brexit” felkiáltással került hatalomra – 2020. január 31-ig halasztást kell kérnie az uniótól. Ráadásul nem elég, hogy a brit kormányfő kérvényezi, hogy plusz három hónapig csúsztassák a brexitet, arra az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania.

Talán nem meglepő ezek után, hogy Johnson még ma hajnalban is szenvedélyesen ragaszkodott az előrehozott választás kiírásához, emellett többször is megerősítette:

semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, és az Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen távozik az EU-ból, akár lesz addig új Brexit-megállapodás, akár nem.

Ezt az álláspontját ráadásul a számára kudarcos szavazás után is megerősítette, annak ellenére is, hogy az elmúlt napokban több vezető jogi szakértő is úgy nyilatkozott, hogy Johnson akár börtönbe is kerülhet, ha nem hajlandó betartani a rendezetlen brexitet tiltó, az uralkodó formális jóváhagyásával hétfőn életbe lépett törvényt.

Nem véletlen egyébként, hogy Boris Johnson ennyire ragaszkodik az előrehozott választás kiírásához, ha ugyanis október 15-én sikerülne megtartani a voksolást, az október 17-én kezdődő, és a britek szempontjából kulcsfontosságú EU-csúcsra már akár fel is lehetne oldani a parlamenti patthelyzetet (mely patthelyzet kialakulásáért egyébként maga Johnson meglehetősen sokat tett).

Az ellenzéki pártoknak is megvan a jó okuk arra, hogy keresztbe tegyenek a miniszterelnöknek, tartanak ugyanis attól, hogy amennyiben a Konzervatív Párt megnyeri azt, visszavonatná az új parlamenttel a no-deal brexit tilalmáról szóló törvényt. Erre jelenleg azért nincs lehetőség, mert a Konzervatív Párt elvesztette többségét az alsóházban, már a törvény elfogadása is úgy vált lehetővé, hogy egyik képviselőjük, Philip Lee átült az EU-párti Liberális Demokratákhoz (ráadásul tette mindezt egy olyan pillanatban, amikor Boris Johnson beszélt).

Olyan ellenzéki érv is elhangzott a hajnalba nyúló vitán, miszerint ha az alsóház megszavazza a Johnson által október 15-ére javasolt választások kiírását, a kormányfő – a választási törvény biztosította jogánál fogva – a parlament feloszlatása után önhatalmúlag átteheti a választás időpontját például novemberre, vagyis a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határidőn túlra,

így érve el az október végi brit kilépést a parlament beleszólási lehetősége nélkül, függetlenül attól, hogy létrejön-e addig új Brexit-megállapodás vagy sem.

Mivel a parlamenti ülésszak a kedd hajnali szavazás után lezárult, az új törvényhozási évad pedig október 14-én kezdődik, erre már nemigen lesz lehetőség, erre a napra egyébként Johnson új kormányprogram meghirdetését lengette be.

Az ellenzék és a Konzervatív Párt egyes szereplői szerint ezzel a lépéssel is csak az időt akarja húzni a miniszterelnök, mivel így sikerül az október végi Brexit-határidőig hátralévő parlamenti ülésnapok számát korlátozni és szűkíteni  a megállapodás nélküli Brexitet ellenző képviselők mozgásterét, Johnson szerint azonban „csak” új kormányprogramot akar hirdetni, aminek semmi köze a brexithez.

Mivel azonban jelenlegi állás szerint Nagy-Britanniának október 31-én kéne kilépnie az EU-ból, ennek azért kevély az esélye.

Mindeközben tegnap derült ki az is, hogy legkésőbb október 31-én leköszön posztjáról John Bercow, a brit alsóház elnöke. Döntését azzal indokolta, a 2017-es választáskor megígérte a feleségének és a gyerekeinek, hogy ez lesz az utolsó ciklusa, ha pedig a parlament ma este megszavazza az előrehozott választásokat, az ő tisztsége egyébként is véget ér a jelenlegi parlament feloszlatásával. Abban az esetben, ha nem lesz választás, úgy érzi, a legdemokratikusabb lépés részéről az, ha október 31-én, vagyis a brexit jelenlegi határidejének napján lemond.

 

MTI/Mérce