https://nahnews.org/1012828-zapad-vydvinul-ultimatum-ukraine-po-sbitomu-v-donbasse-boingu?utm_source=24smi&utm_medium=cpc&utm_term=10528&utm_content=2440253&utm_campaign=11022

  1. szeptember 7.

 

Mint azt a kijevi „Zerkalo nyegyeli” c. hetilap megírta: Hollandia azzal fenyegette meg Ukrajnát, hogy kizárja a Donbassz fölött lezuhant maláj Boeing ügyében vizsgálódó Nemzetközi Nyomozócsoportból.

Az ukrán újságírók azt állítják, hogy Vlagyimir Cemah, a Donyecki Népköztársaság 1. Szlavjanszki Brigádja légvédelmi parancsnokának szabadon engedése – aki állítólag koronatanú a Donbassz légterében lelőtt Boeing utasszállító gép ügyében – az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítése híveinek érveit erősíti, illetve gyengíti Kijevnek a Donbasszban zajló konfliktus rendezésével kapcsolatos pozícióit. Amellett a Donbassz nemzetőrének szabadon engedése negatívan hat az ukrán hadseregnek az un. „Egyesített Erők Műveletében” részt vevő harcosai harci szellemére és motiváltságára.

A hetilap figyelmeztet: „Kijev döntése oda vezethet, hogy Hollandia felbontja Ukrajnával a Nyomozati Vegyesbizottságról kötött megállapodást, és egyedül Kijevre hárít majd minden felelősséget a további nyomozás sorsát illetően.” (1)

Az írásban arról is szó esik, hogy Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök csapatának – hacsak a mostani ukrán vezetés nem akar osztozni Viktor Janukovics egykori ukrán államfő sorsában (2) – oda kellene figyelnie a társadalom protestáló részének a szavára. Zelenszkijnek emellett, az őrizetben lévő személyek elengedésével kapcsolatban ki kellene kérnie az ukrán titkosszolgálatok azon munkatársainak a véleményét is, akik a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság hátországában fejtik ki tevékenységüket.

 A hetilap megjegyzi: „A Cemah elfogására kidolgozott különleges művelet végrehajtása közben életét vesztette a 74. önálló felderítő zászlóalj egy harcosa. Nyilvánvaló, hogy az ukrán vezetés olyasfajta döntései, amivel hajlandók voltak Cemahot kicserélni, rendkívül negatívan befolyásolják a katonák harci szellemét és motiváltságát.”

Mint az ukrán hetilap megírja: az ilyesfajta lépések óriási kárt okoznak Vlagyimir Zelenszkij elnök imázsában. A „Zerkalo Nyegyeli” értesülései szerint Cemah szabadon engedése és átadása Oroszországnak máris felháborodást váltott ki Hollandiában és az ukrán társadalom egy részében. Az ukrán újságírók azt is állítják, hogy az Orosz Föderáció ismét túljárt az egész kijevi vezetés eszén – megmutatva az egész világnak, hogy Moszkva nem csupán beváltja ígéreteit, de gondját viseli az SZBU fogságába került ukrán állampolgároknak is. (3)

Mint emlékezetes, az ukrán titkosszolgálatok, Sznyezsnoje településen, (4) a Donyecki Népköztársaság területén elrabolták, majd ezt követően Kijevbe szállították Vlagyimir Cemahot, a Donyecki Népköztársaság 1. Szlavjanszki Brigádjának légvédelmi parancsnokát. 2019. szeptember 5-én a kijevi fellebbviteli bíróság kollégiuma elengedte a nyugalmazott ezredest, annak letartóztatását saját felelősségére való szabadlábra helyezéssel váltva föl. Ennek kapcsán Sztanyiszlav Recsinszkij, az SZBU korábbi szóvivője kijelentette, hogy a Cemah által adott vallomás nem támasztja alá a Boeinggel kapcsolatos ukrán verziót (kiemelés a fordítótól). (5)

Megjegyzések:

(1)  Ez műfelháborodás. Valójában a Nyugat számára jó alkalom, hogy – ha már a „koronatanú” kicsúszott a kezükből – gyorsan kihúzhassák magukat a végképp kudarcos, esetleges kitudódása után akár erkölcsi megsemmisülésükkel is fenyegető ügyből.

(2)  A 2014. február 20-i, mintegy száz halottat követelő kijevi véres provokáció nyomán a törvényes elnöknek – immár puszta életét mentve – menekülnie kellett a fővárosból, majd az országból is (ahol nyomban hajtóvadászat is kezdődött kézre kerítésére és meggyilkolására).

Szélsőséges fegyveresek Petró Porosenkó eddigi elnöknek is többször beígérték: egy újabb „Majdannal”, ő is lapátra kerül majd.

(3)  A Donbasszt, a Krímet Kijevben mindmáig ukrán területnek, lakóit ukrán állampolgároknak tekintik. Cemah elrablása is Kijevben ama megítélés alá tartozott, hogy „az ellenség megszállása alatt lévő ukrán területen elfogtak és onnan kihoztak egy ukrán állampolgárt.”

Június közepén az SZBU bejelentette: „kombinált titkosszolgálati akcióval”, a Krímből ukrán területre „kijuttatták” Roman Ljapint, a Donyecki Népköztársaság Központi Választási Bizottság (korábban menesztett) első elnökét, aki annak idején, tisztségéből adódóan, irányította a függetlenségről döntő 2014. május 11-i népszavazás előkészítését és lebonyolítását. Ez Ukrajnában az egyik legfőbb bűntettnek számít – a tisztségviselőt így hazaárulással vádolják. Csaknem három hónappal „kiszöktetése” után az SZBU bejelentette: Ljapin elkezdett vallomást tenni. Az elfogás, illetve a mostani bejelentés között eltelt hosszú idő arra enged következtetni, hogy a szerencsétlen embert e három hónap alatt alaposan „megdolgozták” vallomása érdekében.

Ez a sors várt volna a maláj gép lelövésében való közreműködéssel megvádolt Vlagyimir Cemahra is, ha – a Nyugat megbízásából – az ukrán titkosszolgálat kezei között marad.

(4)  Sznyezsnoje városa közel van a maláj Boeing lezuhanásának színteréhez. A nyugati/ukrán vád szerint, mint Sznyezsnoje város 2014-es légvédelmi parancsnokának, Cemahnak «minden bizonnyal köze lehetett» ahhoz, hogy „Oroszországból a gép lelövésének a helyszínére szállították az elkövetés eszközét, egy „Buk” típusú légvédelmi rendszert.

A Szlavjanszk Brigád 2014. július 5-én, mindössze 12 nappal a maláj Boeing lelövése előtt– számos nehézség közepette – kényszerült elvonulni a tarthatatlanná vált városból. Nyugaton nyilván senki sem fogja föltenni a kérdést: ennyi hányattatás után mikor maradt ereje és ideje az elsőrendű vádlottnak, a Szlavjanszk védelmét irányító Igor Sztrelkovnak (Girkinnek), és Cemahnak is, hogy előkészítse a gép lelövését. És miért éppen július 17-ét választották, mikor az adott járat minden nap arrafelé repült. És miért éppen a július 17-i járatot térítették el a dnyepropterovszki repülésirányítási központból szokásos útvonalától jóval messzebb, a harcban álló Donbassz légterébe. Amelyet az ukrán hatóságok, a harcok miatt, egyébként nem zártak le – holott kötelességük lett volna.

(5)  Cemahot azt megelőzőleg hallgatták ki (voltak kénytelenek sietve kihallgatni) a holland nyomozók, hogy elindult volna szabadulása felé. Félig immár szabadon, ellenőrzés mellett beszélhetett: semmi sem kényszerítette arra, hogy tudása, meggyőződése ellenére valljon.

Az eredeti forgatókönyv nyilvánvalóan nem ez volt. Kijevi börtönébe érkezésének másnapján a nyomozóbíró – amellett, hogy 60 napi előzetes letartóztatásba helyezte – közölte Cemahhal a vádat: „részvétel egy törvénytelen fegyveres alakulatban”. Ez ügyben vártak rá kihallgatások, per, ítélet. Melynek megszületése után az immár elítéltet, és így a szabadságát végképp elvesztett, a hatóságoknak teljesen kiszolgáltatottá lett embert, átszállították volna egy másik börtönbe (netán az SZBU egyik titkos börtönébe). Ahol megkezdődött volna az a „munka”, amiért voltaképpen elrabolták: „felkészíteni” arra, hogy „megfelelő vallomást” tegyen a hollandiai bíróság márciusra elkezdeni tervezett perében. Vagyis: a hágai perben teendő „vallomásában” neki kellett volna előadnia mindazt Oroszország «bűnösségéről», amit az un. „vizsgálóbizottságnak” öt év alatt sem sikerült bebizonyítania. (És amivel kapcsolatban maga Malajzia miniszterelnöke vádolta meg a „bizottságot” koncepciós ügy fabrikálásával.)