https://novorosinform.org/789288?utm_source=push-notification&utm_medium=push-world&utm_campaign=push

  1. szeptember 20.

A Donyec-medence helyzetének rendezésével kapcsolatos, un. „Zelenszkij-formula” nem egyéb, mint Porosenkó korábbi ukrán elnök új védjeggyel ellátott politikája (kiemelés a fordítótól). Ezt Aresztovics kijevi propagandista jelentette ki az „Itt a Nagy-Lvov (1) beszél” c. talk-show adásában.

„Úgy gondolom, hogy a «Zelenszkij-formula» valójában, bizonyos mértékig nem más, mint a «Porosenkó-formula». Mert mit is tett Porosenkó? Szóban azt hirdette, hogy teljesíteni fogja «Minszket», és általában véve is mindent támogat, ami jó, és mindent ellenez, ami rossz. Ám aztán mindig kiderült, hogy folyton biztonságpolitikai kérdéseket tűz napirendre. Olyanokat, mint az orosz csapatok kivonása, vagy a tűzszünet. És ezek miatt nem tért át soha a politikai kérdésekre”– mondta Aresztovics.

Szavaiból kiderül, hogy hasonlóképpen cselekszik az új elnök és csapata is.

„Azt mondják, hogy «mi a béke, a boldogság, mindennek hívei vagyunk, ami jó» – és még a «Steinmeier-formulát» is támogatjuk. Ám amíg nem teljesülnek a biztonságpolitikai pontok, semmiféle választások, semmi hasonló nem jöhet szóba. Vagyis elölről kezdődik ugyanaz a játék, amit Porosenkó folytatott az utóbbi négy évben. Csak az egészet egy új címkével, a «Zelenszkij-formula» címkéjével látták el. Az oroszokat megragadtuk az orruknál fogva, és elkezdjük egy kicsit vezetgetni. És ez, szerintem, nagyon jó” – jelentette ki Aresztovics.

Emlékeztetőül: Bogdan Jaremenkó, a „Nép Szolgája” parlamenti frakciójának képviselője, a külpolitikai és interparlamentáris bizottság elnöke kijelentette: a „Zelenszkij-formulában” nincs szó a Donbassznak megadandó különleges státuszról.

Ugyancsak tegnap a Kreml azzal vádolta Kijevet, hogy szabotálja a „normandiai folyamatban” elért megállapodásokat.

Egy nappal korábban Oroszország képviselője a Donyec-medencei konfliktus rendezésére létrehozott háromoldalú Kontaktcsoportban, Borisz Grizlov azzal vádolta Kijevet, hogy meghiúsítja a Donbassz különleges státusza megadásának jogi és gyakorlati módozatáról kötendő megállapodást.

Nem sokkal Grizlov nyilatkozata előtt Киев Kijev közölte azokat a feltételeket, amelyek mellett hajlandó végrehajtani a „Steinmeier-formulában” foglaltakat.

Mint emlékezetes, Prisztajko ukrán külügyminiszter azzal fenyegetőzött, hogy békefenntartókat telepítenek a Donbasszba (2), amennyiben nem teljesülnek Kijev feltételei.

Korábban ismertté vált, hogy az ukrán fél  Minszkben meghiúsította a „Steinmeier-formulával” kapcsolatos dokumentum szövegének egyeztetését.

Később Prisztajko ukrán külügyminiszter azt állította, hogy a Donyec-medencei helyzet rendezése céljából áldását adta a „Steinmeier-formula” alkalmazására.

Megjegyezzük, hogy  Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője kommentálta Kijevnek a Donbasszal kapcsolatban tett  botrányos kijelentéseit.

Mint emlékezetes, az előző nap Prisztajko ukrán külügyminiszter kijelentette: Kijev nem szándékozik amnesztiában részesíteni azokat, akik a Donbasszban folyó háborúban a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság oldalán harcoltak. Nem szándékoznak figyelembe venni továbbá a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságban megtartandó választásokkal kapcsolatban a népköztársaságok által szabott feltételeket sem.

Korábban Leonyid Kucsma, volt ukrán államfő, Kijev képviselője a minszki tárgyalásokon kijelentette: a Donbassz „semmiféle föderációkat, semmiféle alkotmánymódosításokat” nem kap.

 

https://novorosinform.org/789154

 Kijev megszabta a „Steinmeier-formula” végrehajtásával kapcsolatos feltételeit

  1. szeptember 18.

Leonyid Kucsma – aki Ukrajnát képviseli a minszki Háromoldalú Kontaktcsoportban – ma közölte: részükről a „Steinmeier-formulában” foglaltak végrehajtása csak egy sor feltétel teljesülése esetén lehetséges. Ezt Darja Olifer, Kucsma szóvivője tette közzé Facebook-oldalán.

„Ukrajna képviselője a Kontaktcsoportban ma világossá tette: az ukrán félnek nincsenek elvi kifogásai a helyi választásokkal kapcsolatos un. „Steinmeier-formula” lényegét illetően. Az e formulában foglaltak végrehajtása csak a következő feltételek teljesülése esetén lehetséges:

–   teljes tűzszünet,

–   az EBESZ Soknemzetiségű Megfigyelő Missziója által végzendő hatékony ellenőrzés biztosítása Ukrajna egész területén;

–  a külföldi hadseregek csapatkontingenseinek és haditechnikájának teljes kivonása Ukrajna területéről;

–  a haderők és fegyverzetek szétválasztása a tűzszüneti elválasztó vonal teljes hosszában;

–  az Ukrán Központi Választási Bizottság, az ukrajnai politikai pártok, a sajtó, valamint a külföldi megfigyelők tevékenységének biztosítása;

–  az orosz-ukrán határ Ukrajna által nem ellenőrzött szakasza fölötti felügyelet megteremtése, illetve egyéb olyan feltételek teljesítése, amelyeket az ukrán és a nemzetközi jog, illetve a minszki megállapodások előírnak” – írta bejegyzésében Olifer. (3)

Kijev egyben közölte, hogy az ukrán fél „megerősítette, hogy kész a csapatok és fegyverzetek elválasztására Zolotoje és Petrovszkoje térségében”. (4)

Mint emlékezetes, Prisztajko ukrán külügyminiszter azzal fenyegetőzött, hogy békefenntartókat telepítenek a Donbasszba (2).

Megjegyzések:

(1)  „Nagy-Lvov” – Lvov: Galícia – Nyugat-Ukrajna – központja. Lvov (és nem Kijev) volt a német megszállók által 1941-ben létrehozott és 1943-ig fennálló „ukrán” bábállam „fővárosa”.

Meglehetősen elterjedt vélekedés szerint a szélsőséges, nacionál-fasiszta, évszázadokig idegen uralomnak való alávetettségéből, tehetetlenségi és kisebbrendűségi érzéséből eredően mindenkit gyűlölő, agresszív, ugyanakkor sunyi, és„tanyasi mentalitásúként” jellemzett Galícia, a 2014. februári fordulattal uralma alá hajtotta egész Ukrajnát. Rákényszerítve a többi országrészre (mindenhol, ahol csak és amennyire lehetett) a saját világképét, értékeit, a nácikkal kollaboráló, tömeggyilkos és háborús bűnös „hőseit”. Az ott ma is lappangó, gyilkos antiszemita indulatokkal együtt is, a tavaszi elnökválasztáskor, a zsidó apától származó Porosenkó elnök egyedül éppen Lvovban tudott többséget szerezni.

(2)  Amit fegyverrel nem tudott elérni, Kijev diplomáciai úton igyekszik keresztülvinni. Kizárólag nyugati államok képviselőiből álló ENSZ-„békefenntartók” segítségével törekszik lefegyverezni a népköztársaságok fegyveres erőit, kormányaik helyébe „nemzetközi adminisztrációt” ültetni. Az elképzelések szerint a Donbasszt megszálló „békefenntartók” – követve az 1995-ös „horvát forgatókönyvet” – egy adott pillanatban megnyitnák a határokat a régiót elözönlő ukrán hadsereg előtt, amely leszámolna a népi erők maradékával is. Ennek csupán egyetlen akadálya van: békefenntartók küldését az ENSZ Biztonsági Tanácsa hagyhatja jóvá. Ahol ezt Oroszország vétója megakadályozhatja. Az ENSZ-ben az ukrán diplomácia – nem minden nyugati támogatás nélkül – már hozzálátott ahhoz, hogy kikezdje ezt, az ENSZ létrehozásától létező rendet.

(3)  Ukrajna ebben is folytatja Porosenkó politikáját. Holott a minszki megállapodások – nem véletlenül – a rendezésre kidolgozott „napirendben” az utolsó helyre teszik a határoknak Kijev felügyelete alá való visszaadását. Vagyis ha már a minszki megállapodások minden egyéb pontja teljesült (Kijev a megállapodásoknak már minden egyéb pontját teljesítette).

A helyzet egyébként az, hogy a „Steinmeier-formula” végrehajtásának Ukrajna által feltételül szabott összes pontban Kijev a hunyó. Főként abban a pontban, aminek végrehajtása nélkül egyetlen más pontban sem lehet előrelépni: az állandó fegyverszünet, a csapatok és fegyverzetek kivonása. A népköztársaságok hadijelentéseiben naponta olvashatunk a békés települések, illetve a fegyverszünetet általában betartó népi erők állásai elleni ágyúzásokról (a minszki megállapodásokban eleve tiltott tüzérségi eszközökből). Megszaporodtak a diverzáns akciók, portyák, területek elaknásítása. A minap azt a közúti hidat rongálták meg (egy időre használhatatlanná téve azt), amin a Donbasszba érkező újabb oroszországi segélykonvojnak kellett volna áthaladnia). A Donbassz több tucat harcosa vesztette életét a „tűzszünetben”, ágyúzás, orvlövészek támadásai, illetve ukránok által kezdeményezett fegyveres összecsapások következtében. A most nagy nehezen végrehajtott fogolycserével párhuzamosan pedig az ukrán hadsereg újabb foglyokat is ejtett portyázásai során.

És, igen: a külföldi csapatok kivonása. Azon NATO-országokból érkezett zsoldosok, tanácsadók és kiképzők ezreinek (közöttük az Iszlám Állam ezernyi fegyveresének) a kivonása. Egy időben a világ mintegy félszáz országából érkezett fegyveresek harcoltak a kijevi rezsim oldalán. Akik cserében, ha kérik, gyorsított, könnyített rendben ukrán állampolgárságot kaphatnak. Ukrán állampolgárokként pedig, az azt elnyert iszlám terroristák vízum, előzetes ellenőrzés nélkül léphetnek a schengeni övezetbe, így hazánk területére is.

(4)  Az említett csapatszétválasztásokat is eddig az ukrán hadsereg akadályozta. Miközben egy ideje szó van az említett két település közelében végrehajtandó szétválasztásokról, aközben e települések közelébe fegyverzeteket, új csapatokat, rotáció címén új, friss erőket telepítenek, a helyszíneken, az oda vezető utak mentén pedig aknásítanak. (Ez utóbbinak számos ukrán katona is áldozatául esik.)