https://magyarnemzet.hu/velemeny/tenyek-es-hazugsagok-a-migraciorol-7304615/

  1. SZEPTEMBER 18.

Haraszti Gyula

Ma nincs menekültkrízis – jelentette ki Gyurcsány Ferenc egy televíziós interjúban, megerősítve felesége korábbi mondatait, aki szerint a bevándorlás egy „zseniális kommunikációs trükk”, de Orbán Viktor az ufók ellen is lázíthatna, annyira átmosták már a magyarok fejét.

Folyamatosan igyekeztek bagatellizálni ezt a problémát az ellenzék más politikusai is. A bevándorlás és kockázatainak lekicsinylése azonban különösen nagy cinizmusra vall, ha megvizsgáljuk a tényeket, amelyekről az ellenzék vélhetően tudatosan, egy Brüsszelben megírt forgatókönyv alapján nem vesz tudomást.

Az általuk is elismert szervezetek szakértői szerint ugyanis ma a népvándorlás jelenti az egyik legnagyobb problémát a világon, hiába próbálják meg elhallgatni, ami ma már aligha elhallgatható.

A menekültfolyamatokat figyelő, genfi székhelyű nemzetközi központ, az IDMC (Internal Displacement Monitoring Centre) legfrissebb jelentésében például az szerepel, hogy a fegyveres konfliktusok miatt idén 3,8 millió ember lett menekült, a legtöbben Szíriában, Kongóban, Etiópiá­ban és Jemenben kényszerültek lakhelyük elhagyására. Az IDMC szerint az első fél évben a szélsőséges időjárás, többnyire a viharok és az árvizek következtében hétmillió embernek kellett feladnia az otthonát, és mivel az esztendő második felében általában gyakrabban fordulnak elő szélsőséges időjárási jelenségek, decemberig akár 22 millió főt is érinthet ez a probléma, amivel az idei az egyik legsúlyosabb évvé válik.

Árulkodó az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatsora is, amely az elmúlt négy esztendő tendenciáit vizsgálja. Eszerint napjainkra több ember kényszerült elhagyni lakóhelyét, mint a második világháború idején vagy bármikor máskor a történelem folyamán. 2015-ben minden percben átlagosan huszonnégy ember – naponta mintegy 34 ezer személy – kényszerült otthona elhagyására.

Ez az arány négyszer nagyobb volt, mint egy évtizeddel korábban. A jelentésből az derül ki, hogy helyi összecsapások és üldöztetés miatt 2015-re 65,3 millió ember él a világban hontalanul. Ez körülbelül Franciaország népességének felel meg, illetve számarányában nagyobb, mint az Egyesült Királyság – vagy Kanada, Ausztrália és Új-Zéland – népessége.

A helyzet az utóbbi években csak romlott, az UNHCR 2018. évi jelentésében a korábbiakhoz viszonyítva jelentős növekedés tapasztalható, a menekültek száma pedig továbbra is rekordmagas.

A 2015-ös adatokhoz képest világviszonylatban 3,2 millió fővel nőtt azok száma, akik menekülni kényszerültek, így 2017 végére mintegy 68,5 milliónyian vannak. 2017-ben naponta átlagosan mintegy 44 ezer ember volt kénytelen elhagyni otthonát. A legtöbben Szíriából érkeztek, és többségében Törökországban, Libanonban, Jordániában, valamint Nyugat-Európa országaiban (főként Németországban, Svédországban, Hollandiában) tartózkodnak.

A hazai ellenzék nagy része, a Soros György alapítványai által támogatott „jogvédő” szervezetekkel együtt igyekszik elfedni egy másik problémát is. Mégpedig a migrációval és az integrációs problémákkal kapcsolatos, súlyos terrorkockázatot, amelyet az általuk elismert európai szakemberek már régóta hangsúlyoznak. Gyurcsány Ferenc például korábban még azt is megjegyezte, szerinte jobban kell félni a kutyapiszoktól, mint a terroristáktól.

Ráadásul mindezt pont a ­2015-ös párizsi merényletek idején tette, amelyben összesen 130 ember vesztette életét. De mi is a valós helyzet a migráció és a terrorizmus közötti összefüggésekkel?

Az Europol jelentése már régóta arra hívja fel a figyelmet, hogy az utóbbi években az Európába vezető migrációs útvonalakon kialakult egy úgynevezett terrorfolyosó, amelyet főként a magát Iszlám Államnak nevező szervezet mint a menekültválság egyik legnagyobb élvezője használt fel arra, hogy helyi szélsőséges iszlamista csoportokat integráljon a globális terrorista vérkeringésbe.

Az ISIS egyik elfogott ­stratégiai dokumentumában is az szerepelt, hogy a cél a menekülthullámot kihasználva beszivárogtatni terroristákat Európába. A terrorszervezetek különböző toborzási technikákat alkalmaznak, az európai régióban a tagok felvétele gyakran on­line történik, illetve a gazdaságilag hátrányosabb városi övezetekben társadalmi kapcsolatok révén, faji-vallási összejövetelek alkalmával, illetve börtönökben.

Az ISIS a média felhasználásával is élre tört, ezt a technikát pedig az al-Kaidától vették át: ha egy terrorszervezet megsemmisül, egy másik veszi át a helyét és az ötleteit. Így lett az ISIS az úgynevezett franchise-terrorizmus jellemző példája.

És hogy mi lett ennek a következménye a kontinensünkön?

Az Európát érintő migrációs válság kibontakozását megelőzően az Európai Unióban 2010 és 2014 között összesen tizenhat befejezett terrortámadás történt, s ezeknek huszonkét halálos áldozata és hetven sebesültje volt.

A migrációs válság tetőzése évében, 2015-ben tíz terrortámadás következett be, ami százötven halálos áldozattal és 394 sebesülttel járt. Ezek közül a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat volt a legsúlyosabb. Mint már említettük, az összehangolt, hat helyszínt érintő, hozzávetőleg fél óra alatt lezajlott akcióban összesen 130-an haltak meg, 368 ember pedig megsérült.

2016-ban tizenkét támadás történt, amelyben 132 személy halt meg és 621 sebesült meg. Ezek között volt a 2016. március 22-én történt brüsszeli, két helyszínes akció. A jól szervezett és előkészített robbantásokban összesen 32 ember halt meg és 340 fő megsebesült. A 2016-os év legtöbb halálos áldozattal járó terrortámadása a július 14-i nizzai. Itt egy teherautót vezettek a tömegbe, összesen 85 ember halt meg és több mint kétszáz megsebesült. 2017-ben a legtöbb halálos áldozattal járó támadás Manchesterben történt, itt 22-en haltak meg és 116-an sérültek meg.

Az Európai Unió 2018. évi TE-SAT jelentése 2017-ben összesen 205 sikertelen és befejezett terrortámadásról számol be kilenc tagállamban. Ezek közel húsz százaléka volt dzsihadista indíttatású. A dzsihadista terrortámadásokat tekintve csak 2017-ben a tagállamok összesen 33 akcióról adtak számot, ami a 2016. évi adatok több mint kétszerese volt.

A 33 esetből 23 kudarcot vallott, illetve a hatóságok akadályozták meg. A tíz befejezett támadás 68 halálos áldozattal és 844 sérülttel járt. A támadásokkal összefüggésben a letartóztatások és őrizetbe vételek száma is nőtt. 2017-ben összesen 705 embert tartóztattak le 18 európai uniós tagállamban dzsihadista terrorista tevékenységben való részvétel vagy tervezés, támadás előkészítésének gyanúja miatt.

Az Europol szerint a terrorcselekmények növekedésének egyik fő oka, hogy amíg ezt Olaszországban nem akadályozták meg, a középmediterrán útvonal közvetlen hozzáférést biztosított a schengeni térség szívéhez.

A terrorcselekmények elkövetői hátterének elemzésekor pedig kiderült, hogy a terrortámadásokat a frissen érkező migránsok mellett másod- és harmadgenerációs, Nyugat-Európában letelepedett muszlim bevándorlók leszármazottai követték el.

Ezek tehát a tények, ez a valóság. Az a politikus, aki mást állít, hazudik, félrevezeti, becsapja a választóit.