https://zen.yandex.ru/media/id/5cdd212d566f1500b369cc56/dva-iuridicheskih-fakta-po-mh17-pozvoliaiuscih-rossii-davit-na-sud-5d8efcd1c05c7100b1f89c57

Sztanyiszlav Belkovszkij szakértő és politológus szerint Oroszország kezében több olyan jogi tényező is van, amelyekkel megszorongatható az MH17-es ügyében ítélkező bíróság.

Mint a szakértő elmondta, Kijevnek semmiféle perdöntő bizonyítéka nincs arra vonatkozóan, hogy Oroszországnak köze lenne a légi szerencsétlenséghez. Persze ott vannak Cemah tanúvallomásai (1) – aki azonban immár Oroszországban van, és aligha utazik Hágába, hogy ott tanúvallomást tegyen. Ámbár neki, a lényeget tekintve, egyébként sem volt semmi köze az ügyhöz.

Az orosz félnek, ezzel szemben, vannak olyan tényleges tények a kezében, amelyekkel megszorongatható a nyomozás. Már csak azért is, hogy értse meg az egész világ: Oroszországnak az ég egy világon semmi köze nincs a szóban forgó tragédiához.

Sztanyiszlav megjegyezte: a legfőbb olyan tény, ami Ukrajna bűnösségére utal, az abban rejlik, hogy a hadműveletek térségében a légtér nyitott volt (2). És ez nagyon fontos momentum. A legalapvetőbb kérdés, amit Ukrajnának föl kell tenni: miért engedte az ukrán fél berepülni ebbe a térségbe a maláj Boeinget.

 „A nemzetközi szabályok, normák – a légi közlekedés szabályai szerint – baleset esetén a felelősség azt az országot terheli, amelynek a légterében az adott katasztrófa történt” – jegyezte meg a politológus.

Belkovszkij elmondása szerint a második olyan tény, aminek alapján Moszkva meg fogja szorongatni a bíróságot, az az, hogy semmiféle jogi megalapozottsága nincs annak, hogy Oroszországnak köze lenne az esethez. Az teljes mértékben abszurditás, hogy a nyomozó csoport nyomós érvekként fogad el a világhálóra kitett posztokat vagy levélváltásokat.

Megjegyzések:

(1)  Vlagyimir Cemah nyugalmazott légvédelmi tüzérezredest az ukrán titkosszolgálat emberei június végén rabolták el a Donyecki Népköztársaság egyik településén lévő otthonából, és hurcolták Kijevbe. Bár letartóztatásának elrendelésekor a kijevi bíróság azzal vádolta meg, hogy egy „törvénytelen fegyveres alakulatnál szolgált”, mindenki számára világos volt, hogy valójában a lelőtt gép ügyében tervezett hágai per ügyében szánják őt koronatanúnak, sőt, vádlottnak. Foglyul ejtése, börtönbe zárása, és elítélése azt a célt szolgálta (volna), hogy sehová ne tudjon elszökni, bármikor a holland nyomozók rendelkezésére álljon. Az elítélése nyomán immár fogvatartóinak kiszolgáltatott rabot pedig – semmilyen eszköztől sem visszariadva – arra kényszeríteni, hogy olyan, Oroszországra terhelő „vallomást” tegyen a jövő márciustól kezdődő perben, amivel mintegy pótolni lehet az öt év alatt sem összegyűjteni tudott „bizonyítékokat”

Oroszország követelésére az ukrán hatóságok kénytelenek voltak – a szeptember elején sorra került fogolycsere keretében – Cemahot is elengedni. Arcmentés céljából a holland nyomozók, szabadon távozása előtt, gyorsan, még többször is kihallgatták a nyugalmazott tisztet. Azt nem tudni, hogy mit vallott Cemah ennek során. Abból ítélve azonban, hogy a hírek szerint „Cemah nem kötött vádalkut a holland nyomozókkal”, arra lehet következtetni, hogy a szabadulás előtt álló, minden nyomasztó kényszertől megszabaduló ember, fizikai és szellemi képességeinek teljes birtokában lévén, megtagadta az együttműködést a gyalázatos terv kidolgozóival és végrehajtóival.


(2)  Nem sokkal a gép lezuhanása után német áldozatok egy részének hozzátartozói, éppen a légtér le nem zárása miatt, be is perelték az ukrán államot.