https://nsn.fm/policy/upala-mezhdu-dvumya-stulyami-v-evrope-razocharovalis-v-ukraine?utm_referrer=https%3A%2F%2Fzen.yandex.com

Az amerikai és az ukrán elnök telefonbeszélgetéséről készített gyorsjegyzőkönyv nyilvánosságra hozása nehéz helyzetbe hozta az ukrán vezetőt. Ennek szövege megjelent a Fehér Ház honlapján. Ebből látható, hogy a Donald Trump az Ukrajnának nyújtott nem elegendő segítséggel vádolta meg az Európai Uniót. Vlagyimir Zelenszkij pedig helyeselt neki. Trump szerint Németország szinte semmit sem tesz Zelenszkij országáért, miközben „az Egyesült Államok igen jól viszonyul Ukrajnához”. „Igen, Önnek teljesen igaza van. Nem is száz, de ezer százalékig” – kontrázott rá az ukrán vezető. Aki egyszersmind, többek között, panaszt tett amerikai kollégájának Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár tétlenkedésére.

Miután nyilvánosságra hozták a Trump és Zelenszkij közötti megbeszélésen elhangzottakat, az Európai Unióban megválaszoltak az elhangzott vádakra. Maja Kocijancic, Federica Mogherininek, az európai diplomácia vezetőjének sajtószóvivője kijelentette: az Európai Unió példa nélküli támogatást nyújt Ukrajnának. A szóvivő emlékeztetett: 2014 óta Brüsszel és az európai pénzügyi szervezetek – pénzügyi támogatások és kölcsönök formájában – 15 milliárd eurót bocsátottak rendelkezésre az ukrajnai reformok végrehajtására. Emlékezetett továbbá, hogy Ukrajna függetlenségének, területi integritásának támogatása jegyében az Unió szankciókat vezetett be Oroszország ellen.

Maga Zelenszkij elmondta: nem gondolta volna, hogy a Trumppal július 25-én folytatott telefonbeszélgetéséről készített jegyzőkönyv teljes terjedelemben nyilvánosságra kerül. „Én egyszerűen azt hittem, hogy ők a beszélgetésnek csak a rájuk eső részét fogják publikálni” – mondta. Hozzátéve egyben, hogy ő „egyáltalán nem tart semmitől”.

A kialakult helyzetben azonban az ukrán elnöknek mégis van oka az aggodalomra. Azzal, hogy nyilvánosságra került a Trumppal folytatott megbeszélése, elvesztheti Európa bizalmát. Ami viszont veszélybe sodorja a Donyec-medencei konfliktusnak a minszki megállapodások útján történő rendezését. Erről Alexander Rahr német politológus beszélt a Nemzeti Hírszolgálatnak (NSZN).

„Az, hogy Ukrajna belekeveredett egy ilyen történetbe, sajnos igazolta egyes szakértőknek azt a legfőbb aggodalmát: Ukrajna egyebet sem tesz, minthogy folyton kapni akar valamit az Európai Uniótól (kiemelés a fordítótól). Ott azt mondja, hogy semmit sem fog kérni Amerikától. Majd szalad Amerikába, panaszt tenni az Európai Unióra, és Amerikától igyekszik kapni valamit. Ezért Európa szemében Ukrajna megbízhatatlanná, érthetetlenné válik, és többé nem fognak hinni neki. És ami a legfontosabb: ezekkel a kijelentéseivel Zelenszkij veszélybe sodorja az egész minszki folyamatot, minthogy az Ukrajnába vetett bizalom odalett. Hogy higgyen neki ezentúl a francia elnök és a német kancellár? Az ukrán elnök például fegyvereket kér az amerikai elnöktől, noha a minszki megállapodások értelmében ez tilos. Ez azt jelenti, hogy ő a háború fokozását és nem a megszüntetését akarja. És ez annyira összezavar mindenkit, hogy attól tartok, semmi sem lesz a minszki formátumban megrendezendő találkozóból. Lévén hogy a bizalom odalett. És már senki sem érti, hogy Ukrajna voltaképpen mit akar – azon kívül, hogy folyvást azt reméli: a Nyugat segít majd neki legyőzni Oroszországot” – mondta a német politológus.

Ezzel kapcsolatban az NSZN beszélgetőpartnere megjegyezte: Ukrajna áldozati báránnyá vált és amerikai belpolitikai csatározásokban használják föl. Mint emlékezetes, éppen a Trump és Zelenszkij közötti megbeszélés okán indította el az amerikai Kongresszus képviselőháza az elnök elleni impeachment eljárást.

„Ukrajna két szék között a földre esett. Eszköze lett az Amerikában, Trump és ellenfelei között folyó belpolitikai csatározásoknak. És ha egy olyan országban, mint Amerika éles belpolitikai küzdelem zajlik a hatalomért, akkor abba beleremeg az egész világ. Ukrajna pedig az áldozati bárány szerepébe került. Amerikában hol az egyik, hol a másik érdekében, mint Trump elleni, vagy melletti érvként használják fel” – jegyezte meg Alexander Rahr.

A német politológus hozzátette: a beszélgetés közzétételével Trump előre megfontolt szándékkal vitte jégre Zelenszkijt, hogy szemléltesse: mivel jár az, ha valaki az ő Amerikán belüli ellenlábasait támogatja.

„Ez, persze, nagy csapás Zelenszkijre nézve. Igazából azonban én önmagában azt a tényt tartom katasztrófának, hogy ilyen megbeszéléseket kezdenek nyilvánosságra hozni. Ilyesmi még nem fordult elő a politikában. Ezek titkos megbeszélések. És azért bizalmasak, hogy a közvélemény kizárásával meg lehessen vitatni ügyeket. Trump viszont úgy igyekezett jégre vinni Zelenszkijt, hogy megértesse vele: ne nagyon kösse össze magát az amerikai demokratákkal, különben elvesztheti az egész Fehér Ház támogatását, úgy, ahogy van. Itt egy olyan zűr adódott, amiből világbotrány kerekedhet. És Ukrajna került a botrány középpontjába, és az ő fejére hull majd az összes pelyva” – összegezte az NSZN beszélgetőpartnere.

Emlékeztetőül: a Trump és Zelenszkij telefonbeszélgetése körüli botrányt Joe Biden és fiának ukrajnai tevékenysége váltotta ki. Joe Biden, korábbi amerikai alelnök és Trump lehetséges ellenfele a 2020-as elnökválasztás során. Trump a Zelenszkijjel folytatott beszélgetésében azon óhajának adott hangot, hogy Ukrajnában folytassák az un. „Biden-ügy” kivizsgálását. Zelenszkij válaszában megígérte, hogy Ukrajna új főügyésze (1) kivizsgálja a helyzetet. Egyben kérte Bident, hogy bocsásson rendelkezésére további információkat. Korábban a sajtó arról írt, hogy az amerikai vezető attól függően folytatja anyagiak (2) folyósítását Kijev számára, hogy megindul a vizsgálat Joe Biden elnökjelölt fiának tevékenységével összefüggésben. Maga Trump ezt a feltételezést nyomban tagadta – és a publikált gyorsjegyzőkönyvben sem esik erről szó.

Megjegyzések:

(1)  Valójában az a főügyész tért vissza hivatalába, akit annak idején éppen Joe Biden személyes közbenjárására távolítottak el posztjáról.

(2)  Egy újabb katonai segély folyósításáról van szó – amit hol megígértek, hol meg visszavontak.