https://politexpert.net/168574-tramp-mozhet-obyavit-o-prichastnosti-obamy-i-nato-k-tragedii-mn17?utm_source=onesignal&utm_medium=push&utm_campaign=main

  1. október 3.

Alekszandr Zapeszockij, a szakszervezetek Szentpétervári Humanitárius Egyetemének rektora Facebook oldalán arról írt: „a világ hatalmasainak”tudomásuk van arról, hogy Ukrajnának és a NATO-nak köze volt a maláj repülőgép megsemmisítéséhez.

Könnyen lehet, hogy a tragédia valódi felelősei bíróság előtt felelnek majd tettükért. A helyzet, ugyanis az, hogy Donald Trump mostani amerikai elnök feltárhatja: Barack Obama korábbi elnöknek és ukrajnai tettestársainak közük van a repülőgép lelövéséhez. (1)

Mint Zapeszockij elmondta, erre egy sor tény utal. A helyzet az, hogy maga a kárvallott fél, Malajzia, tette felelőssé Ukrajnát a történtekért. Immár alaposabb vizsgálatot követelnek Hollandiában is, noha az ország vezetése azzal próbálkozott, hogy a repülőgép haláláért Oroszországot tegye meg bűnösnek.

Amellett kudarcot vallott Ukrajnának az a kísérlete is, hogy egy milicistát tegyen meg „tanúnak”. Nem jött össze, ugyanis, hogy a bíróságon arra használják fel őt, hogy Oroszországra lehessen hárítani a felelősséget, vagy legalábbis sajtóháborút kezdeni az ügyben. Ezért, mivel így már nem volt rá szükség, egyszerűen átadták őt Moszkvának. (2)

Kíváncsi vagyok, mikor szólal meg Trump arról, ami Obama szerepét illeti Ukrajna és a NATO eme közös bűntettét illetően (3) (kiemelés a fordítótól). Márpedig meg fog szólalni…”– vonta le a következtetést a rektor.

Bármennyire is igyekeztek a nyugati országok Oroszországot megvádolni ezzel a tragédiával, mostanra világossá vált, hogy ezek a kísérletek kudarcra vannak ítélve. A Hollandiában létrehozott bizottságnak (4) sem sikerült bebizonyítania, hogy ehhez Moszkvának köze lenne. Sok országban jutottak már arra a következtetésre, hogy ez az egész vizsgálat elfogultan és átpolitizáltan folyt. Amellett nemrégiben fény derült azokra a tényekre is, hogy miként igyekezett az USA és Ukrajna „eltüntetni a nyomokat”.

Viktor Raszkolnyikov

 

https://politexpert.net/160028-vskrylis-fakty-zametaniya-sledov-ssha-i-ukrainoi-v-dele-mn17

Tényekre derült fény: az MH17-es ügyében hogyan igyekezett az USA és Ukrajna eltüntetni a nyomokat

  1. 07.26.

 

A „Felhívás ítélkezésre”c. dokumentumfilm egy sor olyan tényt tár fel, amelyek arra utalnak, hogy az MH17-es ügyében folyó nyomozás során bizonyítékokat hamisítottak meg. Mint azt a „Moszkovszkij Komszomolec”megírta, egy holland filmrendező rövid dokumentumfilmje arra késztetheti a Nyugatot, hogy felülvizsgálja a tragédiához való hozzáállását.

Kezdettől fogva rendkívül kétértelmű helyzet alakult ki, például, a szerencsétlenül járt Boeing fedélzeti adatrögzítői körül. Ezeket Kijevnek kellett volna átadnia Mohamad Sakri ezredesnek, Malajzia hivatalos képviselőjének. Neki azonban szinte meg kellett szöknie Kijevből ahhoz, hogy eljusson Délkelet-Ukrajnába, ahol a Donbassz népfelkelőinek a segítségével hozzájuthatott a fedélzeti adatrögzítőkhöz. (5) Amelyekért aztán szinte meg kellett küzdenie azokkal, akik ezeket a feketedobozokat meg akarták szerezni tőle.

A „feketedobozokra” azonban nem csak az a Malajzia pályázott, amely, mint kárvallott fél, érdekelt volt azok birtoklásában. Hanem pályáztak rá az amerikai FBI ügynökei is. Az utóbbiak tettek is sikertelen kísérletet arra, hogy megszerezzék ezeket a „feketedobozokat”. A továbbiakban aztán az is kiderült: miért. Azokból kiderült volna: a nyugati fél által előterjesztett bizonyítékok, melyek Oroszország bűnösségét voltak hivatva igazolni, hamisítottak voltak.

„Az ilyesfajta akciók általában véve is megengedhetetlenek. Az amerikaiakra azonban, úgy látszik, a törvények nem vonatkoznak. Az USA és Ukrajna pontosan azért akarták eltüntetni a nyomokat, mert ez az egész dolog nem úgy sült el, ahogy ők azt elképzelték. Ebből ered az amerikai-ukrán páros arcátlansága”– magyarázta el Alekszej Leonkov, egy olyan szakértő, aki korábban részt vett repülőgép-szerencsétlenségek kivizsgálásában.

Akash Rosen Malajziából – aki vezető nyomozási szakértő számítástechnikai ügyekben – jutott arra a következtetésre, hogy mások bűnét akarják áthárítani Oroszországra. A beszélgetésekről készített hangfelvételeket egyértelműen meghamisították. Erre utal, hogy nagyszámú töredék hiányzik a felvételről, illetve a felvétel különböző helyein eltérő erősségű a hang.

A maláj kolléga által mondottakat megerősítette Norman Ritter német szakértő is. A nyomozás által rendelkezésre bocsátott felvételeken a szakértő legalább kilenc helyen tapasztalta, hogy a felvételen megpróbáltak módosítani. Ami arról tanúsodik: a bizonyítékokat megpróbálták meghamisítani. Ezek után már nem lehet beszélni a nyomozócsoport objektivitásáról.

Ez újabb bizonyítéka annak, hogy orosz katonák nem részesek a Boeing megsemmisülésében. Korábban már szó volt róla, hogy az MH17-es ügyében folyó nyomozás politikailag elfogult volt. E tény egy újabb bizonyítékai annak a rakétának a darabjai, amely, a nyomozók határozott állítása szerint, lelőtte a rakétát. (6)

Viktor Raszkolnyikov

 

Megjegyzések:

(1)  Annak idején felröppent a hír arról, hogy a maláj gép lelövését Obama elnök és kijevi bábja, Petró Porosenkó tervelte ki. (Azok között, akik Ukrajnában konkrétan kiadták az utasítást a gép lelövésére, emlegetik Porosenkó „elnököt”is. A gépet helyi idő szerint 16.20-kor lőtték le. A hírügynökségek első jelentései egy órával később,17.15-kor jelentek meg. Porosenkó azonban 17.00 órára már összehívta a nemzetbiztonsági kabinet ülését a gép lelövésének ügyében. Kérdés: honnan tudott a gép lelövéséről – illetve hogy sikerült neki mindössze 40 perc alatt összerántani a kabinet tagjait?

Egy másik, akkori hír szerint a német titkosszolgálat lehallgatott egy akkori beszélgetést Obama és Porosenkó között. (A német titkosszolgálat, t.i., törlesztett azért, amiért a CIA akkortájt lehallgatta Angela Merkel mobiltelefonjait.) Nos, a beszélgetés során az amerikai elnök ordítva teremtette le kijevi bábját, amiért az elbaltázta kettejük közös tervét. A német titkosszolgálat ezt jelentette a kancellár asszonynak, aki azonmód megtiltotta, hogy az információ eljusson a sajtóhoz.

(2)  Annál azért nyomósabb oka volt annak, hogy Cemahot „kiadták”Moszkvának. Például az, hogy Oroszország kifejezetten ragaszkodott Cemah oda engedéséhez. Ők is tudták, ha a kínzásoktól meggyötört, vagy a tudatmódosító és kábítószerekkel teletömött ember „vall” (az utóbbi esetben valójában azt sem tudva már, hogy mit beszél), „vallomását”győzelmi zászlóként lobogtatta volna a Nyugat és a világsajtó. Hogy Cemah „valójában nem is olyan értékes”, azt csak a „savanyú a szőlő” eseteként mondták. Más esetben a foglyot, mint fölösleges és immár nemkívánatos tanút, egyszerűen örökre eltűntették volna (eltették volna láb alól).

(3)  Annak idején elemzők feltárták: a repülőgép lelövésével a népfelkelőket, Oroszországot háborús bűnösöknek lehetett volna nyilvánítani. És akkor megvalósult volna Porosenkó leghőbb vágya és legfőbb törekvése: a háborús bűnösök ellen a NATO katonailag beavatkozott volna – és ehhez még csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának a jóváhagyására sem lett volna szükség.

(4)  A bizottságnak gyakorlatilag kizárólag ádáz oroszellenességükről hírhedt országok képviselői – Hollandia, Belgium, Ausztrália és Ukrajna – lettek tagjai. A négy ország kormányközi megállapodásban vállalta, hogy maguktól semmilyen információval nem szolgálnak majd a nyomozással kapcsolatban.

Oroszországot eleve meg sem hívták – Moszkva hiába követelte. A fő kárvallott Malajziát is kezdetben kihagyták. Amikor emiatt túlságosan kilógott a lóláb, idővel – formálisan – bevették. Ám továbbra is gondosan távol tartották a nyomozás érdemi mozzanataitól. Így aztán az emiatt értetlenkedő és egyre bosszúsabb Malajzia kitálalt: előbb az ország közlekedési minisztere, majd maga Mohamad miniszterelnök is nyilvánosan a fejükre olvasta: amit művelnek, annak semmi köze az igazság kiderítéséhez. Ez az egész elfogult, és nyilvánvalóan egy célt szolgál: Oroszország lejáratását – aminek bűnössége nem igazolódott be.

(5)  A feketedobozokat a donyecki népfelkelők találták meg és őrizték-rejtegették, amíg azután a maláj ezredesnek átadták. Maga Alekszandr Zaharcsenkó (akkor még miniszterelnök) adta őket át. A sors fintora, hogy ennek során a segédje – aki a feketedobozokat ténylegesen is a maláj ezredes kezébe adta – az akkori videofelvételek tanúsága szerint az a bizonyos Szergej Dubinszkij volt, aki egyike ama négy személynek, akik ellen a holland főügyészség nemzetközi körözést adott ki.

(6)  Egy nem régi hír szerint egyes szakértők kétségbe vonták, hogy valójában azzal a rakétával lőtték-e le az utasszállítót. Megítélésük szerint a rakéta nem úgy volt deformálódva, mintha azt egy idegen testbe történt becsapódása okozta volna.