https://magyarnemzet.hu/gazdasag/evente-fel-honappal-hosszabb-a-munkaido-kelet-europaban-7369163/

  1. OKTÓBER 5.

A NYUGATI ORSZÁGOKBAN ODAFIGYELNEK A DOLGOZÓI IGÉNYEKRE A BEOSZTÁSNÁL

Nagy Kristóf

Közel 15 munkanappal többet dolgoznak évente a kelet-közép-európai tagállamok teljes munkaidős alkalmazottai Nyugat-Európához képest. Míg a nyugati tagállamokban a kollektív megállapodások hatására akár egyénenként is eltérhet a munkaidő, addig térségünkben mereven tartja magát a törvényileg szabályozott, napi nyolcórás, átlagosan heti negyvenórás munkarend. Nagy az unióban a különbség: a franciák egy hónappal dolgoznak kevesebbet évente az észteknél. A magyarok a régió­hoz képest kevesebbet, a nyugati alkalmazottaknál viszont többet dolgoznak.

Jelentősen eltér az Európai Unióban a munkaidő szabályozása, illetve a ledolgozott munkaórák száma a teljes munkaidős foglalkoztatottaknál – derül ki az Eurofound legfrissebb, 2018-ra vonatkozó elemzéséből.

Lényeges a különbség a 2004 előtt csatlakozott 15, valamint az ezt követően a közösségbe felvett 13 tagállam között. Utóbbi országcsoport alkalmazottai átlagosan évi három munkahéttel, 116 órával, azaz közel 15 munkanappal dolgoznak többet a nyugati munkavállalóknál.

A régi tagállamokban ráadásul sokkal rugalmasabb a teljes munkaidősök foglalkoztatása: az uniós irányelvek és a tagállami jogszabályok mellett elterjedt az ágazati és a vállalati munkaidőre vonatkozó alku, sőt például Németországban – bizonyos feltételek mellett – a munkavállalók is dönthetnek rövidebb műszakok mellett, természetesen arányosan kevesebb bérezésért.

Az uniós irányelv szerint a heti munkaidő túlórákkal sem haladhatja meg a 48 órát, s garantálni kell a megszakítás nélküli, napi 11 órás és heti 35 órás pihenőidőt. Kollektív megállapodásokkal, általában a munkaadói és munkavállalói képviseletek vagy a helyi érdekvédelem és a munkáltató közötti alku révén tagállamokon belül is jelentős lehet az eltérés.

A tagállami törvények szerint a legkevesebbet a franciáknak kell dolgozniuk: a heti munkaidő – túlmunka nélkül – 35 óra, egy munkanap hétórás. Megvan a jogszabályi lehetőség Dániá­ban, Hollandiában és Németországban a heti 48 órás túlmunka nélküli munkahétre, ugyanakkor a kollektív megállapodásoknak köszönhetően a dánoknak átlagosan 37, a hollandoknak 37,4, míg a németeknek 37,7 órát kell munkájukkal tölte­niük.

Dániában 13 óra lehet legfeljebb a napi munkaidő a szabályozás szerint, a heti maximum nem ad lehetőséget a túlóráztatásra. Ezzel szemben Németországban és Hollandiában hetente hatvan órát is dolgozhat az alkalmazott, de a napi tíz, illetve tizenkét óra nem léphető túl. Cipruson, Máltán és az Egyesült Királyságban nem szabályozott a napi és heti munkavégzés hossza.

A legtöbb tagállamban – beleértve Magyarországot is – a teljes munkaidőben alkalmazásban állók napi nyolc, s heti negyven órát dolgoznak, túlórával pedig legfeljebb napi 12 és heti 48 óra engedélyezett. A nyilvántartásokból az derül ki, a valóságban egy alkalmazott átlagosan 40,2 órát dolgozik az Európai Unióban. Ennél kevesebbet a régi tagországokban, 40,1 órát, míg a 2004 után csatlakozottakban 40,8 órát. Magyarországon 40,4 órára jön ki az átlag, ami a régióban alacsonynak számít. Dániában 37,8 óra mindössze a heti munkaidő, míg a legtöbbet az Egyesült Királyságban dolgoznak, 42 órát.

A fizetett szabadság és az állami ünnepek jelentősen befolyásolják az évi munkavégzést. Az uniós irányelv négy hét fizetett távollétet ír elő. A legtöbb tagállamban így 20-25 nap az alapszabadság, s bizonyos feltételekhez kötve pótnapokkal növelt. Itthon 11 ünnepnapon sem kell dolgozni, ezekből 11 tagállamban több, 12-ben kevesebb van. Az ünnepnapokat és a kötelező szabadságokat figyelembe véve egy év alatt az észtek dolgoznak a legtöbbet, 231 napot, míg a legkevesebbet a franciák, mintegy 31 nappal kevesebbet.

Magyarországon – hasonlóan a legtöbb tagállamhoz – átlagosan 220 és 230 nap ledolgozandó, pótszabadságok nélkül.

Az egész unióra jellemző, hogy a bankszektor munkatársaira jut a legkevesebb, míg a kiskereskedelem dolgozóira a legtöbb munkaóra.

Míg Nyugat-Európában a munkaidő csökkentése több országban is napirenden van – jellemzően gazdasági okok ­miatt –, addig a keleti országokban továbbra is kőbe vésett a heti negyvenórás munkarend. Hazánk a munkaórákat vizsgálva a 28 tagállam középmezőnyében van. A régi tagállamokban komoly fejtörést okoz, hogy a részidős foglalkoztatást helyezik előtérbe a munkaadók.