https://dnr-pravda.ru/sozdannoe-v-rezultate-gosperevorota-ukrainskoe-gosudarstvo-dolzhno-byt-likvidirovano/

  1. október 16.

Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság (DNR) vezetője kijelentette: a minszki megállapodások csak azzal a feltétellel lesznek végrehajthatók, ha Ukrajna valamennyi hatalmi szervezetét feloszlatják, illetve lebontják Ukrajna beteges államiságát.

„Az ukrajnai hatalom nem hajlandó végrehajtani a minszki megállapodásokat. Ahogy nem hajlandó a békére törekedni sem. Ehelyett folyvást színjátékot folytat és kibúvókat keres. Az ágyúzások száma pedig folyvást emelkedik. A minszki megállapodásokat csak abban az esetben lesz lehetséges végrehajtani, ha feloszlatják Ukrajna valamennyi hatalmi szervezetét, és lebontják betegessé vált államiságát.

Az ukrán államot föl kell számolni, mivel az illegitim. Lévén, hogy 2014-ben államcsínnyel, külföldi beavatkozás következtében jött létre. (2) És ezt az államot továbbra is külföldről irányítják.

Újra kell tehát alapítani egy új, igazából független Ukrajnát. (3) Ezt valamennyi területi egységének szabad elhatározása alapján kell megvalósítani. És el kell ismerni a régióknak azt a jogát, hogy ne csatlakozhassanak ehhez az új államhoz. (4) Ez így lesz becsületes. És egy ilyen becsületes Ukrajnával – mely fölváltja majd a mostani, hazug hatalmat – majd meg lehet állapodni a Minszkben elhatározott Komplex Intézkedési Terv végrehajtásában” – áll az államfő nyilatkozatában.

 

Megjegyzések:

 (1)  Ez a Donyecki Népköztársaság válasza arra, hogy előző nap (2019. október 15-én) Kijev ultimátumot intézett a minszki tárgyalási folyamat résztvevőihez: csak az ő, saját, 7 pontban felsorolt feltételeinek teljesítése esetén hajlandó részt venni a további „békés rendezésben”. Ezek a feltételek gyakorlatilag semmissé teszik a minszki megállapodást, illetve megfosztják értelmüktől a róla folytatandó további tárgyalásokat. A legelső pont követeli a Donyecki és Luganszki Népköztársaság felszámolását – mint a további lépések előfeltételeit.

 (2)  Victoria Nuland, akkori külügyminiszter-helyettes nyilvánosan is eldicsekedett vele: az Egyesült Államok 2009 és 2013 között 5 milliárd dollárt fordított az addigi elnök, az „oroszbarátnak” nevezett Viktor Janukovics megbuktatásába. Eredetileg ezt a 2015-ben esedékes volt elnökválasztással összefüggésben akarták megtenni. Minthogy azonban 2013. november végén – pár nappal az esemény előtt – Janukovics váratlanul bejelentette: az EU és Ukrajna közötti társulási szerződést csak bizonyos, az ukrán gazdaságot súlyosan érintő pontok újratárgyalásával írja alá, Kijevben beindultak a tömegtüntetések. Melyek napokon belül három hónapig tartó véres, erőszakos zavargásokká fajultak és Janukovics elűzéséhez vezettek.
Az USA heti húsz millió dollárt fordított a tüntetések logisztikájára. A tüntetők mindegyike napi 50 és 200 dollár közötti ellátmányban részesült. A kijevi amerikai nagykövetség afféle „forradalmi központtá” változott: rendszeres továbbképzéseket tartottak ott a pogromok résztvevőinek éppen úgy, mint az ukrán sajtó munkatársainak (mely sajtó, kivétel nélkül, a törvényes hatalom ellen uszított, illetve a külföldet is félretájékoztatta az eseményekről, azok hátteréről, jellegéről.) A nagykövet és munkatársai járták a várost, felvállalták az összekötők szerepét a különböző csoportok között – illetve instrukciókat, utasításokat adtak. Az amerikai nagykövet kifejezett utasítására voltak kénytelenek a felkelők kiüríteni a városi tanács épületét, amely egyike volt a két stábnak. Február elején pedig Victoria Nuland és a nagykövet telefonon egyeztetett egymással a leendő kormány összetételéről. Azokban a napokban dőlt el, hogy az amerikaiak jelöltje az elnöki tisztre Petró Porosenkó dúsgazdag oligarcha lesz (aki pár évvel korábban, belebukva egy korrupciós ügybe, távozni kényszerült a miniszterelnöki posztról). A jelenlegi elnököt is Washington, új kegyeltje, Igor Kolomojszkij oligarcha közvetítésével találta meg és futtatja.

A 2014. februári fordulat után Ukrajnában egy kb. 80-100 évvel ezelőtti latin-amerikai fasiszta diktatúrához hasonló állam jött létre. Az egymással is marakodó, saját fegyveres osztagokkal is rendelkező oligarchák állama, akik között az „amerikai nagykövetnek” nevezett washingtoni helytartó tartott rendet. A kijevi amerikai nagykövet jóváhagyása nélkül egyetlen lényeges döntés sem születhetett (és születhet mindmáig) Ukrajnában. Putyin elnök egyszer, epésen, meg is jegyezte: ha valamit akar Ukrajnával kapcsolatban, akkor érdemesebb Kijev helyett egyenesen Washingtonhoz fordulnia.

A fordulatból bőven kivette részét Soros György is, amint arra orosz és helyi források is utalnak. A milliárdos nem sajnálta a pénzt. Igaz, akkori befektetései azóta busásan megtérültek: az ukrajnai terjeszkedéséhez szükséges vezető posztokra mind az ő emberei kerültek. Nyikolaj Azarov, a tehetséges közgazdász – a puccs előtti gyakorlatilag utolsó ukrán miniszterelnök – erről sokat tudna beszélni. Ő már évekkel korábban átlátott a sokak által ma is istenített milliárdos szélhámoson és rablón – és meg is szakított vele minden kapcsolatot.

(3.)  A gondolat nem új. 2017 nyarán a Donyecki Népköztársaság néhai elnöke, Alekszandr Zaharcsenkó – nagyjából hasonló indokokkal – fölvetette Ukrajna „újraalapításának” gondolatát. (Az ukrán területeknek ő a valamikori elnevezés – „Malorosszija” [Kis-Oroszország] – visszaállítását javasolta.) Voltak nem kevesen, akik nagyon is alkalmasnak látták Zaharcsenkót, hogy ő legyen ennek az új elnevezésű, de immár egész Ukrajnának az elnöke.

A javaslat akkor nagy meglepetést keltett, és bár voltak, akik ezt Moszkva sugallatának tartották, a dolgok ottani logikájába ez sehogy sem illeszkedett. Az ötlet hamarosan le is került a napirendről.

(4)  Ez az igény a Donbassz esetében jogos. Mély illegalitásban, de szó van a Harkovi, az Ogyesszai, sőt a Dnyepropetrovszki Népköztársaság kikiáltásáról.

Másfelől viszont megpendítették már az un. „Lvovi Népköztársaság” gondolatát is. Ezzel az ottani szélsőségeseknek a korrupt, „puhány” Kijevvel szembeni elégedetlensége nyilvánul meg. Ha, ne adj isten, Kárpátalját addigra tényleg hozzácsapják Lvov megyéhez, honfitársaink nemhogy az autonómiáról, a népek önrendelkezési jogáról mondhatnak le, de egy nacionál-fasiszta galíciai terrorállam rémuralma alá kerülnek. Amellyel szemben a magyar diplomácia, szinte bizonyosan, tehetetlen lesz.