https://tass.ru/mezhdunarodnaya-panorama/7008635

Benjamin Moro kijelentette: ez a honlap szembemegy az ukrán törvényekkel és a nemzetközi normákkal is

New York, október 16. (TASZSZ)

Benjamin Moro, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezető-helyettese felszólította az ukrán parlament képviselőit: hassanak oda a „Mirotvorec” („Béketeremtő”) nevű honlap bezáratása érdekében. Ez a honlap közzéteszi azon emberek elérhetőségeit, akik tevékenységét a honlap létrehozói károsnak tartják Ukrajna számára. (1)

Mint az az «Украинские новости» („Ukrainszkije Novosztyi”) közli, az ENSZ-misszió vezető munkatársa szerdán felszólalt a parlamentnek a szólásszabadság kérdésével foglalkozó bizottsága szerdai ülésén. Moro kijelentette: „Újra és újra emlékeztetem önöket egy igencsak ismert momentumra. Ez a „Mirotvorec” nevű honlap. Mint tudják: ez a honlap közzéteszi emberek, közöttük újságírók személyes adatait – ami ütközik mind az ukrajnai jogszabályokkal, mind pedig a nemzetközi normákkal. Azokat, akik adatait közzéteszik ezen a honlapon, terroristákként, szeparatistákként és árulókként jelölik meg. Adataik nyilvánosságra hozása veszélybe sodorja ezeket az embereket” – mondta.

Benjamin Moro emlékeztetett: egy valakit – aki ellen a Donyec-medencei konfliktussal összefüggésben bírósági eljárás folyik – azt követően, hogy adatait közzétették a „Mirotvorecen”, mariupoli lakásának lépcsőházában meggyilkoltak. (2) „Sajnos újságírók elérhetőségei mindmáig kinn vannak a honlapon, ami veszélybe sodorja őket” – hangsúlyozta a diplomata. Az Ukrainszkije Novosztyi tudósítása szerint Moro felszólította a képviselőket: kezdeményezzék a „Mirotvorec” honlap bezáratását.

A múlt héten Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök, újságírókkal találkozva, bírálta a „Mirotvorec” tevékenységét. Ugyanakkor azonban kijelentette: ő nem zárathatja be ezt a honlapot, mivel helytelennek tartja, hogy beavatkozzon az internetes honlapok, a sajtó munkájába.

A „Mirotvorec” honlapot 2014-ben hozták létre. Céljául azt tűzte ki, hogy kiderítse azon személyeket, akik tevékenysége állítólag veszélyezteti Ukrajna nemzetbiztonságát, és nyilvánosságra hozza személyi adataikat. Az utóbbi években olyan újságírók, színészek és politikusok (és személyi adataik) kerültek a „Mirotvorec” feketelistájára (3), akik fölkeresték a Krímet, ellátogattak a Donbasszba, vagy valami egyéb okból váltották ki a honlap alapítóinak negatív értékítéletét (4). A honlapnak ugyan nincs hivatalos státusza – a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy aki rajta van a „Mirotvorec” listáján, attól általában az ukrán határőrök megtagadják a beléptetést. (5)

Olesz Buzina újságírót és Oleg Kalasnyikov politikust azt követően gyilkolták meg, hogy előzőleg személyes adataikat, közöttük lakcíműkkel, a honlap közzétette. (6) Utóbb, e gyilkosságokkal összefüggésben, bűnvádi eljárást emeltek a honlap munkatársai ellen. Az Európai Unió követeléseinek megfelelően a „Mirotvorecet” egy időre bezárták.  Nagy számú tiltakozás dacára azonban hamarosan folytatta tevékenységét. A sajtó Anton Gerascsenkó volt parlamenti képviselőről álltja, hogy az ő kezdeményezésére hozták létre a „Mirotvorec” nevű honlapot. Gerascsenkó mostanra immár a belügyminiszter-helyettesi posztot tölti be.

Megjegyzések:

(1)  A „Mirotvorecről” szóló hivatalos fedőtörténet szerint „az ukrán titkosszolgálat munkáját segíteni kívánó, lelkes civil amatőrök csoportja” hozta létre a honlapot. Feladatuknak tekintik, hogy az interneten böngészve (vadászva) kiszűrjék az „államellenes” személyeket.

A „Mirotvorec” szorgos méhecskéi naponta akár húsz új „ügyfelet” is begyűjtenek naponta. Így azok száma – Ukrajnában, a belőle kivált Krímben és Donbasszban, Oroszországban, de még a „távol-külföldön is” elérheti legalább a százezret. Nyilván egyik legnagyobb gyarapodásuk volt, amikor egyszerre ötszáz kárpátaljai magyar tisztségviselő került a honlapra, csak azért, mert magyar útlevelük is van.

 (2)  Roman Dzsumajev, a donyecki néphadsereg harcosa, korábban az ukrán hadsereg fogságába esett. Két évig ült börtönben, mindvégig előzetes letartóztatásban. Mivel nem tudtak ellene semmilyen érdemi vádat felhozni, elzárását házi őrizetre enyhítették, az ukrán hadsereg által megszállt Mariupol városban lévő otthonában. Jelölve volt a szeptember elején sorra került fogolycserére.  Nem sokkal ezután ismeretlenek csöngettek be a lakásba, és az ajtót nyitó fiatalemberbe egész sorozatot engedtek.

(3)  Közülük kiemelkedik Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök. Őt azért vették feketelistára – kormányfő létére –, mert az ukrán hatóságokkal nem egyeztetve, engedélyük nélkül ellátogatott az amúgy immár 2014 óta Oroszországhoz tartozó Krímre. Mind több nyugati politikus is ellátogat a Krímre – ők szintén a „Mirotvorecre” kerülnek. Nagy vihart váltott ki a kijevi rezsim legfőbb patrónusánál, az Egyesült Államoknál, amikor egy teljes, 50 főnyi újságírócsoportot rátettek a „Mirotvorecre”. Hasonló sors vár mindazokra is, akik nyilatkozataikban Oroszország részének ismerik el a Krímet, illetve (ilyen még ritkán fordul elő): barátságosan nyilatkoznak a Donbasszról.

(4)  Oroszbarát, a Krímet orosznak elismerő nyilatkozata miatt fölkerült a honlapra Gerhard Schröder volt kancellár. (Németország tiltakozott, követelve a honlap bezárását. Foganatja, ennek nem lett, a vihar pedig hamarosan elült.)

A Mirotvorec „legelőkelőbb ügyfelei” között van Szijjártó Péter külügyminiszter (akinek azért, más „ügyfelektől” eltérően, nem tilthatják meg a beutazást). Nemrégiben Tristan Azbej, a miniszterelnökség államtitkára is fölkerült, amiért „polgárháborúnak” merte nevezni azt, amit Ukrajnában változatlanul „orosz agressziónak” tartanak. (Egyben meg is lett mosva a fejünk: illene – úgymond – tartani magunkat a NATO és az EU közös Ukrajna-politikájához.)

(A „legkeményebbeket” kiteszik egy másik, már kifejezetten fenyegető nevű honlapra is. Ennek neve: „Poszipaka – a Kreml ügynöke”. A „poszipaka” nehezen fordítható ukrán szó; esetünkben talán az 1956-ból ismert magyar kifejezéssel – „muszkavezető” – lehet azonosítani. Egész Magyarországról összesen heten vagyunk rajta, mint a gonoszok: élünkön, megint csak Szijjártó Péter külügyminiszterrel, aki „fegyveres agresszióra készül Ukrajna ellen”. )

Az okok között lehet, ha valaki részt vesz egy, Ukrajnának nem tetsző rendezvényen (konferencia, vásár). De rákerült a Mirotvorecre az a gimnáziumi tanárnő – Donyeckben (!) –, aki Nagy Honvédő Háborúnak nevezte (merte nevezni) a Nagy Honvédő Háborút. Rákerült az a diák is, aki iskolájának ruhatárban dícsérőleg emlékezett meg „az orosz cuccokról”.

Fölkerültek a „Mirotvorecre” mindazok a korábban ukrajnai köztisztviselők, közalkalmazottak, akik a Krímben, a Donbasszban, a hatalomváltás után is a helyükön maradtak. Még tűzoltókat, mentősöket is megfenyegettek: felelni fognak azért, mert „az orosz megszállókkal kollaborálnak”.

Nem kell mondani, hogy bárki, aki a Donbassz néphadseregeiben szolgál, rögtön rákerül a „Mirotvorec” honlapjára. Ez alól a külföldi önkéntesek sem jelentenek kivételt – sőt!

(5)  A „Mirotvorec” a határőrséggel is „foglalkozik”. Megküldik mindazok listáját akiktől – amiért „az ukrán hatóságok engedélye nélkül a megszállt területeken” jártak – (rendszerint három évre) megtagadják a beutazást. Vélhetően a „Mirotvorec” keze van a kárpátaljai magyar tisztségviselőknek a határon való vegzálásában. Más alkalommal pedig a határokon, a gyakorlatilag már határokként funkcionáló ellenőrző pontokon, egy sor esetben a „Mirotvorec” listái alapján fogják el a donyecki néphadsereg harcosait. Még régebben, a honlap eldicsekedett azzal, hogy hat harcost ők juttattak ukrán börtönökbe.

(6)  Olesz Buzina írót, újságírót a saját háza előtt, a nyílt utcán lőtték le, mindjárt a rákövetkező napon, hogy neve kikerült a „Mirotvorec” honlapjára. Oleg Kalasnyikov korábbi parlamenti képviselő szintén a saját lakásának az ablakán „esett ki”.