http://news.allcrimea.net/news/2019/10/21/rukovodstvo-nato-edet-v-ukrainu-obsuzhdat-krym-123780/?utm_referrer=https%3A%2F%2Fzen.yandex.com

Az Interfax-Ukraina közlése szerint október 30–31-én Ukrajnában kerül sor a NATO-Ukrajna Tanács ülésére. Mint Alekszandr Vinnyikov, a NATO ukrajnai képviseletének vezetője elmondta: a napirenden szerepel majd, többek között, a haderőreform, Kelet-Ukrajna és a Fekete-tenger biztonságának a kérdése, illetve a Krím helyzete.

A képviselet-vezető közlése szerint a NATO-Ukrajna bizottság ülése az ukrán elnök részvételével zajlik majd. Vinnyikov elmondta továbbá, hogy a NATO vezetésének – közöttük Jens Stoltenberg főtitkárnak – a Kijevben és Ogyesszában (1) teendő látogatása hivatott lesz demonstrálni a vízi közlekedés és a hajózás szabadságát. (2)

Vinnyikov hozzátette: „A rendezvény fő célja lesz, hogy erős támogató jelzést adjon, ami Ukrajna szuverenitását, területi épségét illeti – egyebek mellett a Fekete-tengeren.”

A diplomata elmondta: a küldöttség számára egy sor találkozóra kerül sor parlamenti képviselőkkel, a Minisztertanács tagjaival, illetve a civil társadalom aktivistáival.

Megjegyzések:

(1)  Igor Kolomojszkij oligarcha, a mostani elnök mentora, 2014 májusában – kihasználva a május 2-i borzalmas tömegmészárlás keltette megrendülést és kavarodást – a maga emberét ültette Ogyessza kormányzói székébe. Ezt követően megszerezte magának az ogyesszai kereskedelmi kikötőt. A hadikikötő sorsáról önhatalmúlag – a kijevi kormány megkerülésével – megállapodott a május végén a városba látogató Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettessel. Ennek értelmében Ogyessza hadikikötője amerikai haditengerészeti támaszponttá lett (így kárpótolva részben az USA-t a szevasztopoli támaszpont „elvesztéséért”). A támaszpont részeként nagy építkezések kezdődtek az Ogyesszától mintegy 200 km-re lévő Ocsakov városában, ahol logisztikai és kiképző központ létesül.

(Ogyessza környékén azóta évente megrendezik a NATO „Sea Breeze” elnevezésű haditengerészeti gyakorlatát, az ukrán flotta mindenkori részvételével.)

(2)  A Nyugat változatlanul nem ismeri el, hogy az Oroszországtól 1954-ben önkényesen elcsatolt és Ukrajnának átadott Krím-félsziget lakossága a 2014. március 16-i népszavazáson, csaknem egyhangúlag, az Oroszországhoz való visszatérésre szavazott. Ennek nyomán az Azovi és Fekete-tengert összekötő Krími-szoros fölött immár Oroszország gyakorolja a fennhatóságot, amely csak előzetes engedélyek birtokában engedi át azon külföldi államok hajóit. Ezt a szabályt egy ideig az ukrán hajók is betartották. 2018. november 25-én azonban három kisebb ukrán naszád, provokatív céllal, megpróbált engedély nélkül áttörni, a szoros felé. A hajókat és 24 főnyi legénységüket az orosz hatóságok letartóztatták (a tengerészeket a szeptember eleji fogolycsere során az orosz hatóságok szabadon engedték).

Ukrán részről többször is fenyegetőztek újabb és újabb áttörési kísérletekkel. Ezek során a NATO is kilátásba helyezte: elkíséri az ukrán hajókat. Erre azonban azóta nem került sor.

Az USA-t, a NATO-t zavarja az is, hogy egy korábbi nemzetközi szerződés korlátozza a Fekete-tengeren kívüli országok hadihajóinak számát és tartózkodásuk idejét.