https://zen.yandex.ru/media/politvestnik/chehiia-priznala-krym-rossiiskim-reakciia-ukrainskih-smi-5dbad9f52fda8600b05cf6a1

Mint azt a cseh tömegtájékoztatási eszközök közlik, nemrégiben Csehország elnöke Oroszországhoz tartózónak ismerte el a Krím-félszigetet.

Ez akkor történt, amikor a cseh elnök találkozott a krími tatárok képviselőivel. Ennek során bejelentette: Csehország Oroszországhoz tartozónak ismeri el a félszigetet.

Nem soká váratott magára a nemzetközi sajtó reagálása. Mindennél érdekesebb azonban az ukrán sajtó reagálása. Mint az várható is volt, ez a reagálás meglehetősen negatív volt. (1)

Az ukrán tömegtájékoztatási eszközök azzal viccelődtek, hogy ők pedig mostantól „Putyin pudlikutyájának ismerik el a cseh elnököt. Az ukrán külügyminisztérium képviselője pedig megjegyezte: a krími tatároknak azok a képviselői, akikkel a cseh elnök találkozott, egyáltalán nem törvényes képviselői a krími tatároknak. (2)

Megjegyzések:

(1)  Ahhoz, hogy valaki fölkerüljön a hírhedt „Mirotvorec” portálra, már az is elég, ha – a kijevi hatóságok tudta és beleegyezése nélkü­l – ellátogat a Krímbe. Külföldiek esetében ez általában Ukrajnába való 1-3 évig tartó beutazási tilalmat jelent.

(2)  A Krím Oroszországgal való újraegyesülése előtt –1999 óta – a gyakran kétes úton meggazdagodott krími tatár vezető réteg (az akkori ukrán törvényekkel is szembemenve) létrehozott egy, a „Krími Tatár Nép Medzslisze” nevű szervezetet. Bár a nacionalista ukrán kormányok a krími tatár nép érdekeit is sértették, ez a vezető réteg szorosan összefonódott az ukrán oligarchátussal. A közrendű tatárok irántuk táplált ellenszenvét jelzi, hogy a 2014. március 16-i népszavazáson a krími tatároknak is a 77 százaléka az Oroszországhoz való visszatérésre szavazott. A visszatérési szerződés 2014. március 18-i ünnepélyes aláírása alkalmából elmondott beszédében Vlagyimir Putyin két nagy gesztust is tett a krími tatár népnek: egyrészt (ismételten) megkövette őket a múltbeli sérelmekért (a krími tatárok1944-ben történt kollektív kitelepítése), illetve – az új szövetségi szubjektumoknak kiadott legelső elnöki rendeletében – meghagyta: a félszigeten hivatalosan használt orosz és ukrán nyelv mellett harmadikként legyen hivatalos a krími tatár nyelv is.

Qirim Birligi néven 2014 óta létezik a krími tatárok új érdekvédelmi szervezete, amely elvi érdeklődést mutat az azon magyarországi civil szervezetekkel való együttműködés iránt, melyek célja a nemzeti kisebbségek jogainak védelme. Készek lennének politikai támogatást nyújtani a kijevi rezsim jogsértéseitől szenvedő kárpátaljai magyarságnak.

A „Medzsliszi” hagyományosan ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben. 2014. február–márciusi válságos napjaiban a szélsőséges krími tatár nacionalisták, összefogva az ukrán nacionalistákkal, próbálták megakadályozni az Oroszországhoz való visszatérésről való népszavazás kiírását. 2014. február 26-án többezres – szélsőséges ukrán és krími tatár nacionalistákból álló – tömeg ostromolta meg a krími autonóm parlament épületét, és csapott össze az épületet védeni próbáló aktivistákkal. A véres tömegverekedésnek két halálos áldozata, és több súlyos sebesültje volt.

https://youtu.be/MR0B-ay4PzI

 A „Medzsliszi” vezetése a krími népszavazás után Kijevbe, az ottani rezsim védőszárnyai alá menekült, és onnan bujtogatnak az új krími hatalom ellen. Sikerül évről évre elfogadtatniuk az ENSZ Közgyűlésével egy olyan határozatot, amely elítéli Oroszországot a „krími tatárokkal szembeni emberi jogi intézkedései miatt. Valójában aki jogsértéseket szenved, az az Ukrajnában rekedt krími tatárok (akik a Krím mellett szép számban élnek, például a Krímmel szomszédos, ukrajnai Herszon megyében is.) Oroszellenes felforgató tevékenysége miatt Oroszországban terrorszervezetnek nyilvánították és betiltották a „Medzsliszit”.