https://mandiner.hu/cikk/20191108_orban_torokorszag_nelkul_nem_lehet_megallitani_a_migransaradatot

  1. november 8.

A miniszterelnök szerint fontos, hogy Erdogan ne Európa, hanem Szíria felé nyissa a kapukat.

Az ellenzék tudatlanságból és nem rossz indulatból kritizálja a török elnök látogatását – fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli interjújában. A kormányfő hozzátette, hogy szerinte a Moszkva-Berlin-Ankara háromszög realitásaihoz igazodva kell Magyarországnak megtalálnia a külpolitikai és gazdasági számításait.

A magyar kormányoknak az az érdekük, hogy ez a három nagyhatalom érdekelt legyen a magyarok sikerében. Meg kell találni a kölcsönös tisztelet alapján a kölcsönös érdekeket, és jobb olyan államközi viszonyokat kialakítani, hogy mindkét fél úgy érezze, a másik nem fenyegeti az ő biztonságát – tette hozzá. Ezen háromszög biztonságpolitikai realitásait is figyelembe véve tud érvényesülni Magyarország is – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy az együttműködés Németországgal és Törökországgal könnyebben megy, mert ők is a NATO tagjai, de Oroszországgal is megvalósítható, hiszen a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy nem jó, ha ellentétes oldalon keveredik a két ország katonai akcióba.

Mi is vettünk részt egyébként Németországgal közösen olyan katonai akcióban, amelyben az oroszok területére beléptek” – utalt a II. világháborúban a Szovjetunió megtámadására a kormányfő.

A kormányfő arról is beszélt: a bevándorláspárti erőknek érdekük, hogy eltávolítsák Erdogan elnököt a székéből, mert ha Törökországban nincs erő, egyensúly, biztonság, kiszámíthatóság, rend, akkor nem fogják megállítani a migránsokat, és megvalósul „a bevándorláspárti erők álma”, milliós tömegben érkeznek majd migránsok Európába. Soros György ezt meg is írta a „híres tervében”, amely szerint évi egymillió migránsra van szüksége Európának – tette hozzá.

Amíg azonban Erdogan Törökország elnöke, és Európa meg tud vele egyezni, ő pedig így nem Európa, hanem Szíria felé nyitja a kapukat a migránsok előtt, addig „mi biztonságban vagyunk” – hangsúlyozta Orbán Viktor. A kurdok ügyében megjegyezte: Magyarország jelentős pénzügyi, katonai támogatást nyújt az Irakban élő kurdoknak.

Úgy értékelt: a magyar közvélemény inkább támogatja a nemzeti alapú külpolitikát, amely úgy szól, „merjünk magyarok lenni”, a magyar érdekek szerint kell eljárni. A korábbi, kisebbrendűségre épülő külpolitikával szemben a mostani sokkal inkább összhangban van a magyarok ösztönvilágával – fogalmazott. Egyúttal megköszönte a budapestieknek, hogy tudomásul vették a „diplomáciai nagyüzemmel” járó kényelmetlenségeket.

A kárpátaljai magyarokról szólva a kormányfő kijelentette: egy olyan magára hagyott, nehéz helyzetben lévő népcsoportról van szó, amely joggal tart igényt a mindenkori magyar kormány támogatására. Megjegyezte: Ukrajna aláírt a NATO-val egy szerződést, amely szerint közeledni akar a katonai szövetséghez, és abban vállalta, nem csökkenti a területén élő kisebbségek jogait. Az ukránok azonban ezt nem teljesítik, de ez nem csak egy magyar ügy, itt a NATO belső szilárdságáról van szó, így a magyar kormány a NATO összetartó ereje mellett is kiáll, amikor fellép a kérdésben – magyarázta, bizakodását fejezve ki ugyanakkor, hogy Volodimir Zelenszkij új ukrán elnök politikája nem lesz magyarellenes.

Azzal kapcsolatban, hogy Fekete-Győr András Momentum-elnök nem a magyar, hanem a liberális párti román jelöltet támogatja a román elnökválasztáson, a miniszterelnök azt mondta: ez az SZDSZ gondolkodására, a nemzetközi kozmopolita életszemléletre épülő külpolitika. Ezzel szemben „a mienk nem ilyen, mert mi nemzeti alapokon állunk” – szögezte le.

A következő hétéves EU-s költségvetésről Orbán Viktor úgy foglalt állást: a magyar álláspont szerint indíthatók új politikák, de nem a régiek rovására, azokat meg kell tartani. A miniszterelnök egyébként arra számít, hogy a 2020 második félévében esedékes német EU-elnökség alatt születhet meg a következő uniós büdzsé.

Azzal összefüggésben, hogy az új főpolgármester, Karácsony Gergely szerdán részt vett a kormány ülésén, kifejtette: az önkormányzati választáson a kormánypártok – noha összességében megnyerték a választást – érzékeny veszteségeket szenvedtek, az ellenzék ennek ellenére továbbra is „diktatúrásdit” játszik. „Szerencsére a főpolgármester látogatásán nem történt ilyesmi” – fűzte hozzá.

A kormányfő szavai szerint az elmúlt kilenc év – Tarlós István főpolgármestersége – aranykornak tekinthető a főváros életében, Budapest és a kormány meg tudott egyezni a fejlesztésekről. „Budapest a nemzet szíve, a nemzet fővárosa is, olyan, mint a zsidóknak Jeruzsálem” – fogalmazott.

Most azonban kurzusváltás történt Budapesten, „visszajött a régi baloldali kormány összes embere lassacskán”, akik egy más szemléletet képviselnek, mint amit Tarlós István vallott – mondta. Kifejtette: a kormányülésen tizenöt-húsz fejlesztésről is megkérdezte az új főpolgármestert, mi a szándéka, mert a kormány megegyezést szeretne ezek ügyében, és „sok fájdalmas dolgot kellett lehúznom, nem volt kellemes ez a délelőtt a számunkra, álmokat kell feladni”.

Példaként említette a Városligetet mint az egész nyugati világ legnagyobb kulturális fejlesztési programját, amelyet „megakasztottak”, a főpolgármester ugyanis azt mondta, húzzák le a listáról a nemzeti galériára, a Magyar Tudomány és Innováció Házára, valamint a városligeti színház visszaépítésére vonatkozó terveket. Kellemes meglepetésnek nevezte, hogy a kommunisták által felrobbantott Regnum Marianum templom visszaépítésével kapcsolatban „megengedő” volt Karácsony Gergely.

A budapesti atlétikai vb ügyében a városvezető azt kérte, a hónap végéig várjanak, ám a nemzetközi szövetséggel november 15-éig dűlőre kell jutni – mondta a miniszterelnök, aki reménykedik, hogy ebben a kérdésben megváltozik a fővárosi közgyűlési álláspont.

Azt is megjegyezte, hogy László Imre XI. kerületi DK-s polgármester szerint szuperkórház sem kell. „Itt még futnék egy-két kört, mert nehezen tudom elképzelni, hogy abból a programból, amely úgy indult, stadionstop, abból kórházstop legyen” – fogalmazott.

Végül a turizmusra kitérve azt mondta: „Magyarország magyarabb ország, mint volt, sokkal inkább vállalja önmagát, mint korábban, ezért érdekesebbé váltunk a világ számára is”.

(MTI)