https://magyarnemzet.hu/kulfold/emmanuel-macron-elcsenne-europat-angela-merkeltol-7479929/

  1. NOVEMBER 11.

A FRANCIA ELNÖK AZ EU ÖNHATALMÚ VEZETŐJEKÉNT TÁRGYAL KÜLFÖLDÖN

Sitkei Levente

Általános meglepetést keltett diplomáciai körökben, hogy ­Emmanuel Macron Kínában uniós lobogók és jelképek alatt tárgyalt vendéglátóival, beszédében rendszeresen utalt az uniós célokra és érdekekre, miközben a francia elnöknek se tisztsége, se jogosítványa nincs arra, hogy az EU nevében beszéljen. Macron nagyra törő terveiben sokat segít, hogy Franciaország az egyetlen olyan európai nagyhatalom, amely viszonylag stabil és határozott irányba tart.

Emmanuel Macron szinte naponta jelent ki valami meglepőt, amivel állandóan a lapok címoldalaira tud kerülni. Legutóbb a NATO-t nevezte agyhalottnak, magára haragítva az Észak-atlanti Szövetséget, amelynek Franciaország éppoly kevéssé volt lelkes tagja, mint Nagy-Britannia az EU-nak. Európának sokáig szüksége lesz még a NATO-ra, és a szövetséget akkor is meg kell majd őrizni, amikor a kontinens már képes lesz önállóan megvédeni magát – hangsúlyozta Heiko Maas német külügyminiszter egy vasárnap megjelent írásában, reagálva a francia elnök véleményére. „Igen, erős és szuverén Európát akarunk, de egy erős NATO részeként és nem helyette” – írta Heiko Maas.

A fiatal politikus nem hagyja a németek projektjének az uniót
Fotó: Reuters

A francia elnök ambícióit magyarázva a New York Times idézi a londoni Chatham House elemzőjét, aki szerint Nagy-Britannia mással foglalkozik jelenleg, nem a hatalmi befolyással, Németország elhúzódó belső hatalomátadási procedúra közepén tart, az Egyesült Államok megbízhatatlan politikát folytat, így egyértelmű, hogy Franciaország, amely egyértelmű külpolitikával és célokkal rendelkezik, azzal érvel, hogy Európának újra kell gondolnia önmagát és tennie kell érdekei mentén. Egy elemző viszont úgy vélte, Franciaország sokszor egyoldalúan dönt uniós kérdésekben is.

Így például sokan aggasztónak tartották, hogy Franciaország visszaengedte Oroszországot az Európa Tanácsba júniusban, emellett Macron javasolta Moszkva visszahívását a G7-országcsoportba, új tárgyalássorozatot hirdetve, amely „a bizalom és a biztonság építménye lenne Oroszországgal”. Norbert Röttgen, a német parlament külügyi bizottságának tagja, a CDU politikusa az amerikai liberális napilapnak nyilatkozva cseppet sem volt boldog a németországi jelent illetően. „Semmiféle európai politikát nem látok. A külügyminiszter teljesen változékony, a kancellár tud mindent, de nem tesz semmit. Teljes befolyási és érdekérvényesítési összeomlás a jellemző” – kesergett a lapnak.

Múlt és jövő? Párizs első akar lenni az egyenlők között
Fotó: Reuters

Emmanuel Macron régi célja annak a szerepkörnek a visszaszerzése, amelyre elképzelése szerint a történelmi múlt feljogosítja, mondta lapunknak Cseke Bence Franciaország-szakértő. Szerinte azzal, hogy Macron blokkolta az EU balkáni bővítését, amelyre még Angela Merkel is rosszallóan reagált, ám a várható egyértelmű tiltakozás ellenére is vállalta ennek ódiumát a francia elnök, azt mutatja, hogy ez a határozott Franciaország-szerep visszaszerzése alapvetően sikerült, azt elfogadták az európai országok. A szakértő rámutatott, a brexitbe süllyedt Európa ad lehetőséget Macronnak egyértelműen körülhatárolt, leírt reformjainak bevezetésére, ám kérdéses, pontosan mi is a reális, kevés a konkrétum a program során.

Említette a klímainnovációs elképzelést, valamint a nagyon is kétarcú francia migrációs politikát. Hogy Magyarország számára mit hoz a macroni fellépés? Cseke Bence szerint javult a francia elnök megítélése hazánkban az elmúlt hónapok során sok ügyben, így például a kínai kereskedelmi kapcsolat erősítésében vagy a közös európai hadseregben egyeznek a nézeteink, de Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Emmanuel Macron közelmúltbeli találkozása után is nyilvánvalóvá vált, hogy vannak nézeteltérések.