https://merce.hu/2019/11/14/hiaba-bizonygatta-fuggetlenseget-az-ep-egyelore-nem-tamogatja-varhelyi-bizottsagi-tagsagat/

KISS SOMA ÁBRAHÁM

Az Európai Parlament külügyi szakbizottsága délután három körül úgy döntött, Várhelyi Olivér egyelőre nem tudta elégségesen bizonyítani függetlenségét a magyar kormánytól, így még írásban kell válaszolnia egy sor kérdésre,

tudta meg Donáth Annától a 24.hu. A bizottsági tag ajánlásához a szakbizottság tagjainak kétharmadának támogatása szükséges, amit a jelölt nem kapott meg.

Reggel nyolc és délelőtt tizenegy között hallgatta meg az Európai Parlament  szakbizottsága Várhelyit, akit Magyarország jelölt az Európai Bizottságba, hogy a szomszédsági és bővítéspolitikával foglalkozzon. Az Euronews élő adását itt tudjátok visszanézni:

A meghallgatás során a legtöbb kétely nem Várhelyi felkészültségével, sokkal inkább függetlenségével volt kapcsolatos.

Amit a biztosjelölt – aki eddig Magyarország EU-nagykövete volt, vagyis a magyar külügy, tehát végső soron a kormány képviselője – igyekezett is vehemensen bizonyítani.

Ami abból a szempontból sem volt könnyű, hogy – ahogy a 444 portréjából kiderül – Európai Uniós körökben egyértelmű, hogy Várhelyi, noha igen tájékozott és felkészült uniós bürokrata, elkötelezett híve az orbáni politikának és a magyar kormány irányvonalainak.

Hovatovább, a brüsszeli szakemberek úgy látták a lap szerint, hogy a magyar jelölt nagy valószínűség szerint inkább lesz hű Orbánhoz és a magyar kormányhoz, mint a bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez – aminek ellenkezőjét Várhelyi igyekezett folyamatosan hangsúlyozni.

A biztosjelölt már az írásbeli kérdésekre adott, írásbeli válaszában is kiemelte, hogy a magyar kormánytól függetlenül szándékozik dolgozni, bemutatkozó beszédében pedig – amellett hogy kiemelte, szüleit üldözték az 1956-os forradalom után – kitért arra is, hogy már több, mint húsz éve az Unióban vagy körülötte dolgozik.

a meghallgatáson Ernest Urtasun spanyol zöldpárti képviselő kérdésére, melyben a miniszterelnök Türk Tanács előtt tett ajánlatát is firtatta, kifejtette,

„Teljesen függetlenül fogok dolgozni, sehonnan nem fogadok el utasításokat, csak és kizárólag az EU-vonalat viszem. Semmilyen beleszólást nem fogadok el egyetlen kormánytól a porfóliómba”.

Várhelyi a különböző kérdésekre adott válaszaiban kiállt többek között a piacgazdaság, valamint annak erősítése, az észak-afrikai, közel-keleti és kaukázusi országokkal való együttműködés fontossága és Ukrajna szuverenitásának visszaszerzése mellett.

A meghallgatáson azt is megkérdezték tőle, hogy Magyarországot, ahol sérül az igazságszolgáltatás, az akadémia és a média szabadsága, bekerülhetne-e az EU-ba, mire úgy válaszolt, hogy

„Nem kaphatnám meg a tagállamok támogatását ahhoz, hogy egy olyan országot felvegyünk az EU-ba, ahol sérül az igazságszolgáltatás és a média függetlensége”.

A magyar kormány álláspontjával szembefordulva Törökország politikáját is bírálta, külön kitérve az elítélendő észak-szíriai beavatkozásra, valamint a Ciprus melletti olajfúrásra.

Az EP szakbizottságának ajánlása egyébként nem kötelező érvényű Ursula von der Leyenre, vagyis végső soron a bizottság elnökétől függ, hogy támogatja-e Várhelyi bizottsági tagságát – habár a gördülékeny együttműködés érdekében von der Leyennek érdemes az EP-vel összhangban döntenie.

A magyar kormány korábban Trócsányi László volt igazságügyi minisztert jelölte a posztra, azonban őt az EP jogi bizottsága kétszer is leszavazta.