https://newzfeed.ru/126825-eshhe-odin-region-ukrainy-zahotel-avtonomii-poluchit-li-kiev-vtoroj-donbass/?utm_medium=referral&utm_source=infox.sg&utm_campaign=exchange

Az erőszakos ukránosítás lett az egyik oka a Donbasszban folyó, véget nem érő háborúnak. Ám nemcsak Ukrajna délkeleti részének lakói próbálkoznak eredménytelenül azzal, hogy visszavívják maguknak az anyanyelvre való jogot. Kijev politikája a szeparatizmus egy újabb fészkének a kialakulásához vezetett. Az ország nyugati részén, Kárpátalján, ahol etnikai magyarok, románok és ruszinok élnek. Akik ugyanolyan kulturális szorongatottságban élnek, mint a Donbassz lakosai. Kultúrájukért folytatott harcukban Európai Uniós országok támaszára leltek – ami az ukrán vezetés számára összehasonlíthatatlanul félelmetesebb, mint a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság tüzérsége.

Nemcsak a Donbassz várta azt, hogy Zelenszkij eljövetelével változik a merev nemzetiségi politika. Az ukrán vezetés kurzusa aggasztja a Kárpátalján élő nagyszámú nemzeti közösséget is. Ez akadályozza Kijevet, hogy építse kapcsolatait Európával – nevezetesen legközelebbi szomszédaival: Varsóval, Bukaresttel és, mindenekelőtt, Budapesttel.

Az oktatási törvény hatályba lépése miatt még 2017 őszén diplomáciai konfliktus tört ki Ukrajna és Magyarország között. Budapest a határokon túl élő diaszpóráját az egységes magyar nemzet részének tekinti. Így, az ország alkotmánya értelmében a vezetés elkötelezte magát védelmük mellett. 2017 októbere óta mindaddig megvétózta Ukrajna és a NATO tárgyalásait, amíg a magyar közösség vissza nem kapja azt a jogát, hogy anyanyelvén tanulhasson. A magyar vezetés követeli, hogy Kijev tegyen eleget a Regionális és Kisebbségi nyelvek Európai Chartájában foglaltaknak, amelyet az ukrán parlament még a 2000-es évek elején ratifikált. 2018 októberében Ukrajna és Magyarország kölcsönösen kiutasította a másik fél konzulját. Ennek okául szolgált a kijevi hatalom a miatti elégedetlensége, hogy Budapest magyar állampolgárságot adott Kárpátalja megye lakosainak.

A konfliktus következtében, Brüsszel nyomására Ukrajnában egy sor ponton enyhítést fogadtak el az Európai Unióban beszélt nyelveket illetően. Budapesten azonban nem olyan régen kijelentették, hogy Kijev valójában semmilyen olyan reális lépést nem tett, ami a kérdés megoldását szolgálná.

Így nagy visszhangot váltott ki Igor Bondarenkó, a kárpátaljai megyei adminisztráció vezetőjének kijelentése, amiben a megyei vezető a helyi magyarok asszimilációja mellett szállt síkra.

A kárpátaljai ruszinok nemzeti kisebbségként való elismerése egy újabb oka a helyzet destabilizálódásának Kárpátalján. Az ukrán politikusok a minapi botrányt követően hozták szóba a kérdést. Ami a miatt tört ki, hogy Milos Zeman cseh elnök fogadta a kárpátaljai ruszinok küldöttségét. A küldöttség arra kérte a cseh vezetőt, hogy hívja fel az ukrán elnök figyelmét a közösség gondjaira. Egy sor európai ország és az ENSZ is önálló népként ismeri el a ruszinok létét. Kijevben azonban az ukrán etnoszon belül egy csoportnak tartják őket, és nem biztosítják számukra a nemzeti kisebbségeknek járó jogokat.

Az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek továbbra is külső erőknél keresnek támogatást. Ami óhatatlanul kiváltja majd Kijev a miatti aggodalmát, hogy megnő majd az országban a szomszédos államok – Orosz-, Magyar-, Cseh- és Lengyelország – befolyása. Ezért rövidtávon aligha fog változni a kijevi vezetésnek az a politikája, hogy egy mono-etnikumú államot hozzanak létre. Dacára a politikusok ama fogadkozásának, hogy be fogják tartani a minszki megállapodásokat, amelyek széles körű autonómia megadását írják elő a Donbasszban.

https://news.rambler.ru/world/43083639/?utm_content=rnews&utm_medium=read_more&utm_source=copylink