https://pestisracok.hu/a-nyugat-cserben-hagyta-ukrajnat/

Ukrajnát mintegy féltucat oligarcha irányítja. A 2014-es “majdani forradalom” előtt a keleti, vagy más néven a donyecki csoport volt hatalmon, amelynek vezetője Rinat Akhmetov. 2014-ben Porosenko vezetésével a nyugati területekről származó érdekkör került hatalomra. Jelenleg a közép-ukrajnai dnyiprói területről származó Igor Kolomojszkij a domináns szereplő, aki talán Ukrajna leggazdagabb embere. A múlt héten jelent meg vele egy interjú a New York Timesben, amelyben megpendítette az Oroszországgal való kiegyezés lehetőségét.

Még az utcán kóborló kutyák is tudják, hogy Ukrajna nem került közelebb az EU-tagsághoz annál, mint ahol 2014-ben, az Euromajdan idején volt, vagyis ez a projekt kudarcot vallott. Ezeket a szavakat nem akárki mondta a New York Timesnek adott interjújában, hanem maga Igor Kolomojszkij, aki szerény személyében Ukrajna leggazdagabb embere. Aki keleti szomszédunk leghatalmasabb oligarchája, és aki a “háttértámogatást” biztosította a mostani elnök, Zelenszkij megválasztásához.

UKRAJNA-GATE AMERIKÁBAN

Egyébként is mostanság az USA-ban a csapból is Ukrajna folyik, hiszen a Demokrata Párt Trump elnök ellen készít elő egy eljárást, aminek célja a hivatalából történő eltávolítása. Az a vád ellene, hogy hatalmával visszaélve megzsarolta Zelenszkij ukrán elnököt, hogy szolgáltasson bizonyítékokat az elnökaspiráns Joe Biden fia ellen, aki “tehetsége és olajmérnöki tapasztalata” okán a legnagyobb ukrán gáztársaság vezetőségi tagja lett. Trump azt feltételezi, hogy ebbe a zsíros állásba a hivatali hatalmát felhasználva Biden papa protezsálta be a kisfiát, aki akkoriban még Obama alelnöke volt. De ez most egy mellékszál; a téma nem az amerikai belpolitika legújabb botránya, hanem a félgyarmati sorba süllyedt Ukrajna talán legbefolyásosabb emberének elemzése az orosz-ukrán viszonyról.

A NYUGAT BECSAPTA UKRAJNÁT

Kolomojszkij rezignáltan folytatja, hogy a nyugat nem fog eljönni. Szerinte az emberek békét és nyugalmat akarnak, ám eközben a nyugat háborúba kényszeríti az országot és még pénzt se ad hozzá. Németország és az USA csak annyi támogatást ad, hogy az ország épphogy víz felett maradjon; ezt is szigorú feltételekkel, drágán kamatozó IMF-hitelek formájában nyújtja. 2013-ban a németek kilátásba helyezték Ukrajnának az uniós csatlakozást, sőt, ennek menetrendjét is meghatározták. Ám azóta telnek-múlnak az évek, és semmi se történik. Igaz, hogy az ukrán polgárok ma már vízum nélkül utazhatnak az EU-ba, amely révén a nyugat több millió főnyi olcsó munkaerőhöz jutott, és ez rengeteg emberen segít Ukrajnában. Ám ezen kívül nagyon mást nem kapott Kijev. Ukrajna számára tehát nem maradt más, mint valahogy kiegyezni a keleti szomszédjával. A két testvérnép közötti kibékülés nem lehetetlen Kolomojszkij szerint.

Kolomojszkij egyébként oroszbarátsággal aligha vádolható, hiszen 2014-ben saját költségén egy kisebb milíciát fegyverzett fel az oroszok elleni harcra. Addig tartotta a frontot, amíg a kormánynak sikerült “rendes” csapatokat felfegyvereznie.

 A NATO NEM, AZ EU IGEN

Ukrajna számára tehát nem maradt más, mint valahogy kiegyezni a keleti szomszédjával. A két testvérnép közötti kibékülés nem lehetetlen Kolomojszkij szerint. Moszkva feltett szándéka, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát, amivel kapcsolatban kompromisszumra lehet jutni. Ha Ukrajna lemond a NATO-ról és semleges marad, cserébe szabadon alakíthatja a kapcsolatait az Európai Unióval. És ez Kolomojszkij szerint nem zárná ki az együttműködést a Moszkva által vezetett Eurázsiai övezettel. Kolomojszkij úgy véli, hogy ennek alapján kiegyezhetnek a “nagy testvérrel”, ám kérdés, hogy ezt elfogadja-e Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az orosz elnök mindenesetre kitért Zelenszkij indítványa elől, amelyben egy személyes találkozót javasolt. A diplomácia nyelvén ez azt jelentheti, hogy talán jobb ajánlatra vár az ukrán elnöktől és az őt támogató oligarchától, Igor Kolomojszkijtól. Nekünk, magyaroknak egyértelműen a helyzet stabilizlódása az érdekünk, hiszen Ukrajna a szomszédunk, és az ott élő magyar kisebbség sorsa alapvetően fontos számunkra.