https://hirado.hu/kulfold/kulpolitika/cikk/2019/11/19/vallalt-kotelezettsegeinek-teljesitesere-szolitotta-fel-maas-oroszorszagot?fbclid=IwAR0hO0lGssDkFovpiTuOf1zOq3FtSfa7Vt2KzP9-Etww3AFQMePyChcx23I

forrás: MTI

Ideje, hogy Oroszország teljesítse a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezésére született minszki megállapodásokban vállalt kötelezettségeit – szólította fel Moszkvát Heiko Maas német külügyminiszter kedden Kijevben.

Az ukrán fővárosban tartott sajtótájékoztatóján Heiko Maas a normandiai négyek, Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország közelgő csúcstalálkozójára utalva kijelentette: „A Donyec-medencében zajló háborúban már több mint 13 ezer ember halt meg, ideje véget vetnünk ennek, túl régóta ez a valóság Ukrajnában. Most van egy jó lehetőség, talán hosszú ideje a legjobb lehetőség arra, hogy változtassunk a helyzeten” – tette hozzá.

„Fontos lépések történtek Sztanicja Luhanszkában, Zolotéban és Petrivszkében, végrehajtották a csapatok szétválasztását, zajlik a (Sztanicja Luhanszka-i) híd építése. Véleményünk szerint itt az ideje, hogy Oroszország végrehajtsa a megállapodásokat, cselekedetekre és eredményekre van szükség” – idézte a Jevropejszka Pravda hírportál a német diplomatát.

Maas szerint a Donyec-medence egyes területeinek különleges státusáról és a helyi választások előkészítéséről szóló törvény, valamint a háború éveiben az Ukrajna által nem ellenőrzött területeken elkövetett bűncselekményeknek az ügye csak egy része a közeljövőben megoldandó kérdéseknek.

„Ezért Németország Franciaországgal együtt igyekszik minél többet megtenni annak érdekében, hogy végre eljöjjön a béke Ukrajna keleti részében. Ezt nem semleges közvetítőként tesszük, hanem mert Európa érdeke, az európai békés rend alapelvei mellett állunk, és ezért állunk Ukrajna területi integritása mellett is”– fogalmazott a német külügyminiszter.

Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy a Donyec-medencei válság rendezését célzó normandiai csúcstalálkozóra – amelyen az ukrán, az orosz és a francia elnök, valamint a német kancellár vesz részt – a tervek szerint december 9-én Párizsban kerül sor.

*                    *                     *

MÁR MEGINT A RÉGI LEMEZ: „OROSZORSZÁG NEM TELJESÍTI A MINSZKI MEGÁLLAPODÁSOKAT.”

I.

Sokadszor teszem — de újra megkérdezem: mióta tartozik egy szerződés garantálója TELJESÍTENI egy szerződést?

Minszk formátuma: 3+3. Az első három, akikre a szerződés vonatkozik. Vagyis a három szembenálló fél: Ukrajna és a két népköztársaság.

A második három: a szerződés garantálói. Akik ezért felelősek, hogy az előző három végrehajtsa a szerződésben foglaltakat.

A három garantáló fél: Német-, Francia- és OROSZORSZÁG.

Akkor ez most hogy van? Oroszország egyszerre teljesíti a szerződést, EGYBEN ELLENŐRZI is, HOGY VÉGREHAJTJA-E? A saját körmére néz? Nem nonszensz ez?

Ha úgy véli a másik kettő, hogy Oroszország részese a konfliktusnak, akkor miért egyeztek bele abba, HOGY OROSZORSZÁG NE VÉGREHAJTSA a szerződést, HANEM ANNAK MENETÉT ELLENŐRIZZE? Hiszen a szerződés ebben a formában írták alá: három részes állam, és három – a végrehajtást ellenőrző.

És, pontosan, mit is nem hajtott végre Oroszország?

Vagy netán Oroszország esetében a minszki szerződés végrehajtása azt jelenti, hogy rá kellett vennie a Donbasszt a kapitulációra? És az egyezmény másik részt vevő felével szemben a másik két garantálónak nem voltak feladataik? De bizony, hogy voltak. Az ő feladatuk az volt: RÁBÍRNI KIJEVET, HOGY LEGALÁBB LÁSSON HOZZÁ Ő IS A SZERZŐDÉS VÉGREHAJTÁSÁHOZ? Rábírták? A fészkes fenét. Megtörtént, például a csapatszétválasztás. És? Az ukránok tüzérséggel lövik azt a helyszínt, ahonnan a csapatok hátravonták. Lövik a népköztársaságok utászait, akik szedik föl az aknákat. Szélsőséges félkatonai alakulatok visszatéréssel fenyegetőznek. A hátravont egységek egy részét a front másik szakaszaira csoportosítják át, megerősítve az ott állomásozó ukrán egységeket. Például Gorlovkánál. Ahol a megerősített ukrán egység benyomult az eddig fegyvermentes övezetbe, elfoglalt egy stratégiailag fontos magaslatot (egyben a városi temető egy részét – megfosztva például Gorlovka lakóit, hogy mostantól azon a helyen szeretteik sírjait fölkereshessék).

Ha Oroszország esetében a minszki megállapodások végrehajtásán azt értették, hogy Moszkva lefegyverzi a népköztársaságokat, és megadásra kényszeríti őket – a másik két országnak tán nem voltak kötelességeik? Például, védenceiket, az ukránokat rászorítsák arra, hogy tartsák be a tűzszünetet. Betartják? Nem. Lövik a néphadseregek állásait, lövik a békés lakosságot. Teljesítette-e akkor Berlin és Párizs a minszki megállapodást? Nem teljesítette! Akkor pedig szankciókat rájuk, de íziben! És olyan büntetést, hogy megfeketedjenek!

(„Ez hülye, Oroszország csak arra vállalt kötelezettséget, hogy garantálja, hogy a felek hajtsák végre a megállapodásokban foglaltakat, azonban az ukrán fél azóta sem hajtott végre belőle semmit sem.”)

II.

Pontosabban, erről minimum hetekig – valójában azonban inkább hónapokig – folytak a tárgyalások. És megállapodtak abban, amiben.

Vagyis a minszki megállapodásnak van három részese. A hadviselő felek, akiknek, igen, be kell tartaniuk a minszki megállapodást. Mondom még egyszer: be kell tartaniuk a megállapodást. Mint hadviselő félnek, UKRAJNÁNAK IS. (Főleg neki, miután eddig egy betűt, nem sok, annyit nem teljesített a minszki megállapodásokból. Tehát még egyszer: az a három ország, amelyikre a szerződés vonatkozik.

Oroszországot nem említik azon országok között, amelyekre a szerződés vonatkozik. A szerződést úgy írták alá, hogy abban Oroszországot a szerződés garantálójaként említik. Ennek két oka lehet.

Az egyikre gondolni sem merek. Hogy, tudniillik, hiába mondjákA MINSZKI MEGÁLLAPODÁS ÉRTELMÉBEN OROSZORSZÁG NEM RÉSZESE A KONFLIKTUSNAK. Ezért két okból sem teljesítheti a minszki megállapodást. 1.) Merő logika alapján az ember azt gondolhatná, hogy egy szerződést nem lehet egyszerre végre is hajtani, illetve a végrehajtást is ellenőrizni. 2. Azzal, hogy Oroszországot a szerződés véglegesített szövegében a minszki megállapodás garantálójaként nevezik meg, ezzel elismerték, hogy Oroszország nincs jelen a Donbasszban, TEHÁT NEM HADVISELŐ FÉL. És ezért a szerződés rá nem is vonatkozhat. De, könyörgöm, ha nincs jelen a Donbasszban, ha nem hadviselő fél – akkor milyen harcokat hagyjon abba, milyen fegyvereseit és katonáit vonja ki?

És itt jön a következő kérdésem (a második verzióm): ha Oroszország hadviselő fél – agresszor –, akkor maguk hogy az istenbe egyezhettek bele abba, HOGY A SZERZŐDÉSBEN OROSZORSZÁGOT NE ANNAK RÉSZESEKÉNT, HANEM GARANTÁLÓJAKÉNT tüntessék föl? Ennyire gyávák maguk? Vagy ilyen gyenge a diplomáciájuk, hogy nem tudták megvédeni az igazságot, nem tudták érvényesíteni az akaratukat?

Vagy netán utólag változtatják meg az aláírt szerződést? Netán utólag hazudnak bele valami olyat, ami nincs is benne? Ejnye-bejnye! És a tisztes polgári erkölcsök ilyenkor hol vannak? Utólag kérjük vissza a babaruhát? Hiszen a boltokban is ki van írva: A PÉNZTÁRTÓL VALÓ TÁVOZÁS UTÁN REKLAMÁCIÓT NEM FOGADUNK EL.

Eddig úgy tudtam: EGY SZERZŐDÉST MÓDOSÍTANI CSAK VALAMENNYI ÉRINTETT FÉL EGYETÉRTÉSÉVEL, az erről lefolytatott tárgyalások eredményeként, ÍRÁSBAN RÖGZÍTETTEN KELL KÖZZÉTENNI. Én, speciel, sem ilyen tárgyalásokról nem hallottam, sem a közös megegyezéssel megváltoztatott szerződést nem láttam.

 

Csikós Sándor