https://magyarnemzet.hu/belfold/angela-merkeltol-varta-a-segitseget-soros-gyorgy-7523588/

  1. NOVEMBER 25.

A MILLIÁRDOS AKARATA ELLENÉRE MAGYAR LETT A BŐVÍTÉSI BIZTOS

Magyar Nemzet

Minden követ igyekezett megmozgatni Soros György annak érdekében, hogy az új Európai Bizottságban Magyarország ne kaphassa meg a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót. Nemzetbiztonsági forrásból származó értesüléseink szerint a tőzsdespekuláns egy általa is támogatott, befolyásos német szervezet elnökén keresztül akart ennek eléréséhez segítséget kérni Angela Merkel kancellártól. Ám a milliárdos, akinek az előző ciklusban több mint kétszáz szövetségese volt az Európai Parlamentben, ezúttal kudarcot vallott.

November elején Soros György felhívta telefonon a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elnökét, Daniela ­Schwarzert (képünkön), és a milliárdos azt kérte tőle, járjon közbe Angela Merkel német kancellárnál azért, hogy ne a magyar biztosjelölt kapja a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót az új Európai Bizottságban – értesült megbízható nemzetbiztonsági forrásból a Magyar Nemzet.

A befolyásos tőzsde­spekuláns a beszélgetés során azt hangoztatta, végzetes veszélyt jelentene az európai integráció egész külső hitelességére, ha a magyar kormány delegálna tisztviselőt a kérdéses posztra. Soros mindezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy szerinte Orbán Viktor magyar kormányfőnek túl szoros és az unióra nézve kockázatos a kapcsolata az oroszokkal és a törökökkel.

Schwarzer magán a telefonhíváson nem csodálkozott, mivel személyesen ismeri Sorost, pár havonta beszélni is szoktak egymással telefonon, már csak azért is, mert a milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata a DGAP egyik támogatója. A kérés ugyanakkor meglepte őt, és próbálta elmagyarázni Sorosnak, hogy „a dolgok nem így működnek”. Közölte, hogy felhívni még fel tudná a kancellárt, de az teljesen kizárt, hogy ennyire direkt politikai tanácsot adjon neki. Soros György nehezen fogadta el az elutasítást, és próbálta győzködni Schwarzert az ügy jelentőségéről. Ennek ellenére információink szerint Schwarzer közbenjárása elmaradt, a magyar jelölt, Várhelyi Olivér pedig bővítési biztos lesz.

Ismert, hogy a magyar kormány eredetileg Trócsányi László volt igazságügyi minisztert jelölte az Ursula von der Le­yen vezetése alatt megalakuló bizottságba, az ő személyét azonban – részben a Soros-hálózat vádaskodásai alapján indult Magyarország elleni uniós eljárások miatt – az Európai Parlament jogi szakbizottsága elutasította. Meghallgatása előtt, az esetleges kinevezése ellen nemcsak a balliberális EP-képviselők, hanem a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatási listáján szereplő magyarországi Helsinki Bizottság is szót emelt.

Soros nagyrészt az évtizedek alatt kiépült alapítványi hálózatának köszönheti erejét. A hozzá közvetlenül vagy a finanszírozásuk által köthető szervezetek jellemzően karitatív és jogvédő álca alatt jelentek meg a rendszerváltás körüli években Kelet-Európa-szerte, de a világ gazdasági és politikai központjaiban is vannak hídfőállá­saik. A milliárdos befolyásáról 2016 augusztusában a DC Leaks nevű szivárogtatóportál nyújtott plasztikus képet, amikor publikálta a Nyílt Társadalom Alapítványok európai központjának belső adatbázisából származó dokumentumokat.

A Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014–2019 nevű kiadvány a 751 EP-képviselőből 226-ot sorol fel, vagyis az anyag szerint a Soros-hálózatnak több megbízható szövetségese volt az előző ciklusban a képviselők között, mint amennyi a legnagyobb, néppárti frakció akkori összlétszáma (215 fő). Többségük részt vett a Magyarország elleni irányuló, úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárás kezdeményezésében is.

Az OSF listáján olyan nevek szerepeltek, mint Martin Schulz, az Európai Parlament volt elnöke és a szociál­demokraták egyik erős embere; Olli Rehn, az idő szerint gazdasági és pénzügyi biztos; Gianni Pittella, a szociáldemokrata frakció egykori vezetője; Alexander Lambsdorff, az EP akkori alelnöke; illetve Elmar Brok, Sophie in’t Veld, Ulrike Lunacek és Guy Verhofstadt. Utóbbi a Momentumot is soraiban tudó liberális pártszövetség képviselőcsoportját irányította és irányítja most is.

Időközben fény derült arra is, hogy a milliárdos brüsszeli alapítványának tucatnyi EP-akkreditációval rendelkező lobbistája van, akik szinte hetente találkoztak a Jean-Claude Juncker vezette előző Európai Bizottság képviselőivel. Juncker pedig egy alkalommal régi barátjaként nyilatkozott Sorosról, akivel – más biztostársaihoz hasonlóan – többször találkozott a hivatali ideje alatt. A milliárdos szoros kapcsolatot tart fenn továbbá olyan vezetőkkel, mint Emmanuel Macron francia elnök és Jyrki Katainen, a magyar kormánnyal szemben hiperkritikus finn miniszterelnök.

Beszámoltunk korábban arról is, hogy Soros a sajtó egy részének és a liberális értékrendet képviselő civil szervezeteknek juttatott támogatásait előszeretettel használja fel a választások befolyásolására vagy éppen arra, hogy démonizálja ellenfeleit.

Nem szűnnek a migránspárti erők támadásai

Szünet nélkül folytatódnak a bevándorláspárti erők támadásai Magyarország ellen – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-vel. A tárcavezető közleményében arra reagált, hogy Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a Der Tagesspiegel című német napilap vasárnapi számában ismét kritizálta Magyarországot. Szijjártó Péter emlékeztetett: a luxemburgi külügyminiszter Soros György, Frans Timmermans és Jean-Claude Juncker szövetségese, ők meg akarják szervezni a bevándorlást. Orbán Viktor miniszterelnök viszont a magyar emberek szövetségese a bevándorlás elleni harcban. A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország olyan jogállam, ahol a magyar emberek biztonsága és jogai a legfontosabbak. (MTI)