Boldogulni a szülőföldön lehet

https://magyarnemzet.hu/kulfold/boldogulni-a-szulofoldon-lehet-7581545/

  1. DECEMBER 13. PÉNTEK 06:10

A KÁRPÁTALJAI BOCSKOR ANDREA ÓVATOS BIZAKODÁSSAL TEKINT VOLODIMIR ZELENSZKIJ ELNÖKSÉGÉRE

Tóth Loretta (Strasbourg)

Egyértelmű sikernek tekinti Bocskor Andrea a Velencei Bizottság minap közzétett értékelését, amelyben az Európa Tanács égisze alatt működő jogásztestület felszólította Kijevet: helyezze hatályon kívül a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály bizonyos rendelkezéseit. A beregszászi születésű fideszes európai parlamenti képviselő szerint nagy jelentősége van annak, hogy a bizottság a kárpátaljai magyarok oldalára állt. Ez azonban – mint állítja – még nem jelenti a csata végét.

– Fél év telt el azóta, hogy Volodimir Zelenszkij letette az elnöki esküt. Az előző ukrán vezetés, így Petro Poro­senko exelnök is kifejezetten magyarellenes politikát folytatott, amelynek következményeként a kárpátaljai magyar közösség jogait súlyosan megnyirbálták. Látszanak-e a javulásra utaló jelek a kijevi hatalomváltás óta?

– Míg tavasszal nagy reményeket fűztünk a helyzet gyors javulásához, mára csupán óvatos bizakodással tekintünk a politikai váltásra, hiszen egyelőre nem látjuk azokat a pozitív a változásokat, amelyeket vártunk. Az ukrán államnyelvről szóló törvényt sietve, még az új államfő hivatalba lépése előtt fogadta el áprilisban az előző parlament, és noha Volodimir Zelenszkij azt ígérte, felül fogja vizsgálni a kisebbségek addigi nyelvhasználati jogát felszámoló jogszabályt, az júniusban mégis hatályba lépett. Azóta ráadásul – sajnálatos módon – olyan politikai nyilatkozatokat hallunk Kijevből, amelyek szerint nem számíthatunk az oktatási törvény 7. cikkelyének korábban megígért felülvizsgálatára. Azzal fenyegetnek, hogy soha többé nem lesznek magyar tan­nyelvű iskolák. Ez azért is felháborító, mert a vitatott 2017-es oktatási törvénnyel kapcsolatban a Velencei Bizottság is megfogalmazta: az nem kellőképpen kiegyensúlyozott, nem felel meg az ország minden polgárának. A minap pedig végre a nyelvtörvényre vonatkozó értékelését is közzétette az Európa Tanács égisze alatt működő tanácsadó szervezet, amelyben még határozottabban felszólította Kijevet: helyezze hatályon kívül a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály bizonyos rendelkezéseit, mivel azok egyértelműen diszkriminatívak és jogsértők.

– A Velencei Bizottság értékeléséből az derül ki, hogy bár megérti az ukrán vezetés céljait, enyhítene a nyelvtörvényen. Elégedett-e a testület állásfoglalásával?

– Igen, a testület ezúttal egy, a korábbinál sokkal szigorúbb és kézzelfoghatóbb javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy a kisebbségek mindennapi nyelvhasználatához való jogát sértő törvényt Kijev hogyan alakíthatná át. Most elvárható, hogy az ukrán vezetés visszatérjen a korábban hangoztatott álláspontjához, miszerint Petro Porosenko hagyatéka változtatásra szorul. Egyértelmű sikernek tekintem, hogy egy ilyen tekintélyes testület végre a kárpátaljai magyarok oldalára állt. Ez persze még nem jelenti a csata végét, mert akkor könyvelhetjük el a sikert, ha az ukránok már végrehajtották az ajánlásokat.

Az EP-képviselő szerint messze még a csata vége
Fotó: Európai Parlament

 – A kárpátaljai magyarság hogyan éli meg a mindennapokban a kialakult helyzetet?

– Ha egy példát kellene kiemelnem szemléltetésként az elmúlt időszakból, akkor a Zelenszkij elnök által júliusban kinevezett új kárpátaljai kormányzó, Ihor Bondarenko kijelentését eleveníteném fel, aki nemrég azt mondta, Kárpátalján nem magyarok élnek, hanem magyar származású ukránok. Ez a durva provokáció nem példátlan a magyarsággal szemben, a lakosság pedig ezt nap mint nap nehezen éli meg, hiszen az ilyen kijelentések már az önazonosságukat is megkérdőjelezik. A közösség azonban azt vallja, nem szabad sokáig keseregni, inkább a jövő felé kell nézni. A kárpátaljai magyarság így most megpróbál építkezni a magyar kormány által nyújtott gazdaságfejlesztési program segítségével. Már több mint másfél ezer sikeres pályázatot bonyolítottak le a vállalkozásfejlesztés, a turizmus és a vendéglátás témáiban, ami azt mutatja: van tenni akarás és kitartás. A kárpátal­jaiak a szülőföldjükön szeretnének boldogulni, még ha ott sokkal nehezebb is a megélhetés.

– Európai parlamenti képviselőként hogyan látja: mit tesz az unió a tagállamok kisebbségeinek védelme érdekében egy nem EU-tagállammal szemben?
—  Ez nagyon összetett kérdés, mivel a kisebbségvédelem az unión belül tagállami hatáskörbe tartozik, ezért az EU nem vagy csak alig szól bele ebbe. Viszont ez álszent hozzáállás: ha az EP határozatot fogad el a migránsok jogairól az EU területén, miért nem teszi ezt meg a hagyományos nemzeti kisebbségekkel kapcsolatosan is? Noha Ukrajna még messze van attól, hogy akár csak uniós tagjelölti státust kapjon, az a tapasztalat, hogy Brüsszel marginális problémának tekinti a kisebbségvédelmet, amelyet legszívesebben a szőnyeg alá söpörne. Legalábbis semmiképp sem állítaná emiatt pellengérre a geopolitikailag rendkívül fontos Ukrajnát. Az EU Kijevvel szembeni politikája kizárólag ilyen, stratégiai érdeken alapul: meg kell tartania az országot az európai integráció vonalán. Brüsszel most fenyegetve érzi az eddigi irány folytatását – ez pedig azt eredményezi, hogy jelenleg gyakorlatilag bírálni sem lehet Ukrajnát. Az EU-nak sokkal többet kellene tennie az őshonos kisebbségekért.

 – Jövő ősszel önkormányzati választásokat tartanak Ukrajnában. Mire számíthatnak a kárpátaljaiak?

– Fontos, hogy Kárpátalján működőképes magyar településtársulások vagy kistérségek jöjjenek létre a választásokig, ha azt akarjuk, hogy helyi szinten megmaradjon vagy erősödjön a magyar érdekképviselet. A közigazgatási reform részeként már meg is kezdődött a kistérségek kialakítására vonatkozó tervek kidolgozása. Kárpátalja-szerte legalább tíz kistérségben számítunk magyar érdekképviseletre, ezek elnyerése jelenti most a fő feladatot.

 

Hozzászólások:

Loading ...