„Normandia”: Hát ennyi volt…

https://newdaynews.ru/crimea/678953.html?fbclid=IwAR13BclRP9aQRa_lcfFcsU_UQ8IMWjSCyxjHj8-q-5r6rr-R8mHiz0B6cb4

Kijev végérvényesen megtagadta a minszki megállapodások végrehajtását

  1. december 13.

Ukrajna sohasem egyezik bele abba, hogy a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságban még az előtt megtartsák a választásokat, hogy Kijev megkapná a közöttük, illetve Oroszország között húzódó határszakasz fölötti ellenőrzést. Amellett ezeket a választásokat csak az ukrán alkotmánnyal összhangban és csak úgy lehet megtartani, ha abban valamennyi ukrajnai párt és politikus részt vesz.

Mint a «Novij Gyeny» nevű oroszországi sajtóügynökség tudósítója jelentette, ezt Andrej Bogdan, az ukrán államfő hivatalának vezetője közölte.

Mint mondta, a minszki megállapodásokban van két olyan pont, amelyeket Kijev ugyan aláírt, de azok, állítólag, eleve teljesíthetetlenek.

„Vannak abban olyan pontok, amelyek teljesítése fizikailag képtelenség. Olyan helyzetbe hozni minket, amikor teljesítenünk kell ezeket a pontokat, ez… Két ilyen pont van. Ezek elvi jelentőségűek. Ez a határ átadásának, illetve a választások megtartásának a kérdése.

Ha teljesítenénk ezeket a pontokat, ezzel egyértelműen nagyon negatív folyamatokat indítanánk el az országon belül. Ezért mi nem mehetünk szembe az ukrán néppel. Ezért kérjük önöket, kérünk mindenkit a Normandiai Négyekből, találjunk kiutat ebből a kusza helyzetből, találjunk lehetőséget arra, hogy változtassunk ezeken a minszki megállapodásokon…

Hogy Ukrajna egészben maradjon, hogy megkaphassuk a határok fölötti ellenőrzést, hogy a választásokat a megszállt területeken – Donyeckben és Luganszkban – az ukrán törvényeknek megfelelően tarthassuk meg” – sorolta Bogdan Kijev azon új kikötéseit, amelyek nincsenek benne a minszki megállapodásokban.

Mindeközben a Vlagyimir Zelenszkij elnöknek az ukrán televízió számára adott interjújából kiderült, hogy a minszki megállapodások „teljesíthetetlen pontjaiból” nem is kettő van, hanem három.

Zelenszkij értésre adta: hiába rendelkeznek úgy a minszki megállapodások, hogy a Donbassz különleges státuszát be kell venni az ukrán alkotmányba, ezt ők nem fogják végrehajtani. Ehelyett azt próbálta elhitetni: Kijev akként fogja végrehajtani a Donyecki és Luganszki Népköztársaság különleges státuszának megadásáról szóló rendelkezést, hogy – őket egy sorba véve Ukrajna többi régiójával – bevonja Ukrajna tervezett „decentralizálásának” a folyamatába. Amiről külön törvény van készülőben. (1)

„Semmiféle föderalizálás, csakis decentralizáció” – zárta rövidre Zelenszkij. Amin azt értette: Ukrajna különböző régiói, benne a Donyecki és Luganszki Népköztársaság (LDNR), gazdaság-, és szociálpolitikájukban valamivel több jogot kapnak majd a jövőben.

Ennek során az ukrán elnök – miközben gyakorlatilag megtagadta a minszki megállapodások végrehajtását – teljes meggyőződésének adott hangot, hogy a következő „N-4” csúcstalálkozóra teljes létszámban kerül sor. Oroszország pedig, ha nagy nehezen is, végeredményben csak beleegyezik majd Kijev kikötéseibe.

Emlékeztetőül: az „N-4” csúcstalálkozó idején is, és utána is Putyin kijelentette: Oroszország nem fogja megengedni a minszki megállapodások felülvizsgálatát. Így azt, hogy a határokat még a választások előtt átengedjék Ukrajnának.

Az elnök kijelentette továbbá: Oroszország csak olyan törvényt fogad el a Donbassz különleges státuszáról, amelyet állandóra szólóan hoznak majd meg – és nem egy-egy esztendőre, amit állandóan hosszabbítgatni kell.

Szimferopol, Valentyin Karamazov


https://newdaynews.ru/crimea/678953.html

Megjegyzés:

 

(1)  Arról a helyzetről nem szól a fáma: miként kell kezelni azt a tényt, hogy mind a korábbi Donyeck, mind pedig Luganszk megye két részre szakadt. A 2014. május 11-i népszavazás nyomán kikiáltott két új népköztársaság még az addigi megyék teljes területét magába foglalta. 2014 nyári, elsöprő erejű offenzívája nyomán azonban az ukrán hadsereg elfoglalta (visszahódította) a két korábbi megye együttes területének kétharmadát. Az elfoglalt területeken (a katonai megszállás tényétől persze súlyosbítottan) helyreállították a 2014 előtti ukrán közigazgatást. Újra a kijevi kormány nevezte ki például „Donyeck és Luganszk megye” kormányzóját, ezek a csonka megyék a többi ukrajnai megyéhez hasonló megítélés alá kerültek. Nyilván szándékkal, mélyen hallgatnak arról, hogy ha minden az ő terveik szerint alakulna, akkor a kettévált megyéket – immár ukrán közigazgatás alatt – újra egyesíteni kellene. Hát igen, ha ebben elszólnák magukat, akkor kiderülne, hogy – többek között az orosz diplomácia lankadatlan erőfeszítéseivel, végtelen türelmével, ám a meglévő realitásokkal nem számolva építgetett békés rendezés elképzelése dugába fog dőlni.

Az orosz diplomácia abból a meglehetősen ábrándos elképzelésből indult ki – a jelek szerint mindvégig, hogy egy államon belül gyakorlatilag két állam létezhet majd, és – a világtörténelemben először – majd akad egy olyan állam, amely tartósan el fogja tűrni, hogy határain belül gyakorlatilag két állam létezzen. És az a másik állam bármikor, tetszése szerint, arról szavazhasson, hogy átcsatlakozik egy másik államhoz. És az az állam, amelyik ma autonómiáról sem akar hallani a területén, csak úgy beletörődik abba, hogy egy része, egyik napról a másikra, örökre búcsút vegyen tőle. Az orosz vezetést annyira magával ragadta ez az ábránd – illetve annak az ábrándja, hogy a területileg kárt valló állam szuper korrekt módon alkotmányba rögzíti majd a távozni akaró terület kiválásának jogát, törvényességét. Az orosz diplomácia, úgy tűnik, elfelejtette: a Krím autonóm státusza szerepelt az ukrán alkotmányban. Orosz megítélés szerint tehát a Krím népe legitim módon szavazott a lábával. Csak éppen ezt senki sem ismeri el. A külvilág a Krím kiválását Ukrajnából ugyanolyan törvénytelennek tekinti, mint a Donbasszét is. Mindegy, hogy milyen okból – de ez a valós helyzet, ebből kell(ene) kiindulni.

 

Hozzászólások:

Loading ...