Vlagyimir  Putyin nagy sajtókonferenciája. Főbb kijelentések

https://tass.ru/politika/7378813?following_ch=4615&utm_source=tass&utm_medium=push&utm_campaign=push_all&fbclid=IwAR1RXRpjynjP6RMJomu7ATzditnB2b3M6GhpwnJqHkZKjJUCy1gkpvH3d_s

  1. december 19.

Az orosz államfő sajtókonferenciája 4 óra 18 percig tartott. 57 kérdésre válaszolt.

A kivonatolt ismertetőből is csak az érdeklődésre leginkább számot tartó témaköröket emeltük ki.

Szankciók. Az USA-hoz az Európai Unióhoz fűződő viszony

Amennyiben újabb szankciókat vezetnek be ellene, Oroszország hasonló viszont-intézkedéseket fog hozni – jelentette ki Putyin. A korlátozó intézkedéseket „Oroszországgal szembeni abszolút barátságtalan aktusoknak” minősítette.

Az államfő hozzátette: Moszkva elhatározott szándéka elérni a kapcsolatok javítását Washingtonnal, függetlenül attól, hogy ki van ott hatalmon. Putyin hozzátette: Oroszország bármelyik percben kész meghosszabbítani a hadászati támadófegyverzetek csökkentéséről és korlátozó – nem hivatalos nevén: START-III – szerződést.

A Donald Trump amerikai elnökkel szembeni impeachment eljárásról szólva az orosz elnök azt az amerikai Demokrata Párt által indított belpolitikai küzdelemnek nevezte.

Az elnök kijelentette, Moszkva síkra száll az Európai Unióval való kapcsolatok teljes normalizálása mellett.

A gázszállítások kérdése Ukrajnával

Oroszország kész arra, hogy az ukrán gázkérdésben egy mindenki számára elfogadható megoldást találjon. Jóllehet a „Gazprom” és a „Naftogaz Ukrajini” közötti vitában illetékes stockholmi döntőbíróság döntése politikai jellegű volt – jelentette ki az elnök. Ennek során  emlékeztetett rá, hogy Kijev mind a mai napig nem fizette vissza Moszkvának azt a 3 milliárd dollárt, amit az orosz Jóléti Alaptól kapott. (1)

Az elnök megjegyezte, hogy Oroszország az Európának szánt földgázt továbbra is Ukrajnán keresztül szállítja majd, noha ez az útvonal többe kerül neki. A legfőbb kérdés itt azonban az a mennyiség és az a határidő, amennyire a tranzitszerződés szól. Ezzel összefüggésben Putyin hangsúlyozta: Oroszország nem törekszik arra, hogy bármilyen időtartamra szólóan is megkösse a szerződést, hogy utóbb aztán leállítsa az Ukrajnán keresztül történő tranzitszállításokat.

Az államfő hozzátette, hogy Oroszország továbbra is kész engedményes áron szállítani a gázt.

A Donyec-medencei helyzet

Az elnök nem tartja korrektnek, hogy értékítéletet mondjon Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnökről, illetve más kollégáiról. (2) Ám megjegyezte: megütközéssel fogadta az ukrán vezetőnek azt a kijelentését, amely szerint lehetségesnek tartja a minszki megállapodások felülvizsgálatát. (3)

Putyin szavai alapján, ha nekifogunk a meglévő megállapodások felülvizsgálatához, „a helyzet zsákutcát eredményezhet”. Megjegyezte, nem vezetnek eredményre azok a próbálkozások, hogy erő alkalmazásával oldják meg a Donbassz problémáját. Az orosz vezető egyszersmind célszerűnek tartja, hogy a munkát a „normandiai formátum” keretében folytassák. (4)

Az államfő megjegyezte, hogy a Donbasszban nincsenek külföldi csapatok. Ott csak helyi lakosokból álló, helyi önvédelmi erők vannak.

Ami a zsoldosokat illeti, az elnök szerint zsoldosok a Donbasszban csakugyan vannak – „franciák és németek, akik mind az egyik, mind pedig a másik fél oldalán küzdenek”. Az elnök ennek során hangsúlyozta, hogy ezek a külföldiek „nem képezik ezeknek a fegyveres alakulatoknak az alapját”.

Az orosz vezető úgy véli: az USA, az európai országok „egyfelől mintegy támogatják a jelenlegi ukrán rezsimet, illetve vezetést – ám ugyanakkor komoly csapásokat is mérnek rájuk”.

Az egypólusú világ és az ideológiák

Putyin kijelentette, hogy „az egypólusú világ már nem létezik”. A sokpólusú világ viszont az országok gazdasági fejlődéséből következik. Meggyőződése, hogy „a világ nem lehet egyoldalú, olyan egyetlen központtal, ahonnan az egész világközösséget irányítják”.

Az elnök úgy véli, korunk társadalmának egyetlen lehetséges ideológiája: a hazafiság – „e szó legszélesebb és legjobb értelmében”. Mint mondta, „e szót meg kell fosztani átpolitizáltságától. E szónak az orosz társadalom belső alapjainak a megszilárdítását kell szolgálnia”.

A terrorizmus elleni harc kérdése

Putyin felszólította a nyugati országokat, hogy alakítsák ki a terrorizmus elleni harc terén való közös munkát. Mint mondta, jelenleg e tevékenység szintje és jellege nem kielégítő.

Az államfő közölte: a nyár végén Németországban meggyilkolt Zelimhan Hangosvili terrorista kiadatásának kérdéséről volt megbeszélés az orosz és a német titkosszolgálatok szintjén. Hivatalos kérelmet azonban Oroszország ezzel kapcsolatban nem küldött. Emlékeztetett rá, hogy „Hangosvili abszolút véreskezű gyilkos volt, aki csak egyetlen, a Kaukázusban végrehajtott akciója során 98 embert gyilkolt meg.

A Kínával való viszony

Az elnök úgy véli, Oroszország és Kína között példátlan szintű bizalom áll fenn, ami előrelépést tesz lehetővé a gazdaság terén. Megállapította: a kétoldalú árucsere-forgalom már meghaladta a 100 milliárd dollárt. A kér ország közötti együttműködés példájaként hozta föl „az olyan, magas szintű technológiát igénylő területeket, mint az űrkutatás, a repülőgépgyártás, illetve a közlekedés.”

Az államfő szavaiból kiderül: Moszkva és Peking között nem áll fönn katonai szövetség, és ilyen létrehozása nem is szerepel a tervekben. Putyin pontosított: Oroszország segítséget nyújt Kínának egy rakétacsapást megelőző rendszer kiépítésében. Ez a rendszer azonban védelmi jellegű: nem jelent támadó fegyverzetet.

 

A doppingolás kérdése a sportban

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) döntése igazságtalan, ellentmond a józan észnek – jelentette ki Putyin. Mint mondta, ez a döntés ellentmond az Olimpiai Chartának, minthogy az orosz Olimpiai Bizottsággal szemben semmilyen kifogás nem merült föl.

Az elnök úgy véli: bármiféle doppingvétség miatti büntetésnek egyénre szabottnak kell lennie, hogy a tiszta sportolókat ne érje hátrány az ilyen ügyek miatt. (5)

 Megjegyzések:

 

(1)  Annak dacára, hogy korábban az ukrán parlament nemcsak hogy határozatban nyilvánította „agresszornak” Oroszországot, de a megyei közgyűléseket is hasonló határozat elfogadására szólították fel.

 

(2)  Egy újságíró kérte az orosz államfőt, hogy jellemezze Zelenszkijt.

 

(3)  A nemzetközi gyakorlatban példátlan, hogy egy általa is aláírt, és érvényben lévő megállapodást valaki, utólag, csak úgy, meg akarjon változtatni. Teszi ezt ráadásul az az ukrán fél, amely mindeddig (közel öt éve már) egyetlen betű, nem sok, de annyit nem teljesített a minszki megállapodásokból. Az ukrán félnek a nemzetközi életben szinte egyedülállóan alávaló, hitvány, becstelen – egyben nagyon is jellemző – stratégiájának és taktikájának a lényege: új kezdeményezésekkel agyonbeszélni, agyonvágni a számára nem kedvező megállapodást, és hátulról lopakodva elérni azt, amit a tárgyalások során nem sikerült.

 

Híven ehhez a gyomorforgató taktikához, a párizsi tárgyalások eredményei közül jóformán már egy sem maradt, amit az ukrán fél hátulról, suttyomban, alattomban már ki ne kezdett volna. Már nem is a tárgyalásokról folyik a szó, hanem a többi tárgyaló fél Kijev alamuszi orvtámadásainak elhárításával kénytelen foglalkozni. A figyelem pedig elterelődik magukról a párizsi megbeszélésekről.

 

(4)  Az előző pontban jelzettekkel egybevág a kijevi rezsim azon próbálkozása, hogy új tagok bevonásával lényegében felborítsa azt a sok évvel ezelőtti megállapodást, amivel rögzítették a „normandiai formátumban” részt vevő négy felet. Ez nemcsak az erőviszonyokon változtatna (ami 3:1 Oroszország kárára), de ezzel szét lehetne verni azt a keveset is, amit azóta sikerült elérni. Kijev így akarja elérni immár nyíltan is hangoztatott célját: a minszki megállapodás felváltását egy új, számára kedvezőbbnek remélt megállapodással.

 

Hozzászólások:

Loading ...