Az Európai Unió bírálta a vonatközlekedés beindítását a Krími Hídon

https://russian.rt.com/world/news/701435-es-poezd-krymskii-most

A Krími Híd vasúti részének üzembe helyezése „sérti Ukrajna állami szuverenitását” – áll az Európai Unió Külügyi Szolgálata által kiadott közleményben.

„Az Orosz Föderáció – Ukrajna beleegyezése nélkül – befejezte a Krími Híd vasúti részének megépítését és beindította a vasúti forgalmat a Krími-félszigettel” – áll a közleményben.

A közlemény rámutat: Oroszország részéről „egy újabb alkalommal sértették meg Ukrajna szuverenitását és területi integritását”.

„A vasúti összeköttetés megteremtése – újabb lépés abban az irányban, hogy a törvénytelenül annektált félszigetet erőnek erejével integrálják Oroszországba” – vélik az Európai Unióban.

A nyilatkozat hangsúlyozza továbbá, hogy a vasúti híd átadása „a Krímnek Ukrajnától való elszigetelődéséhez vezet” (1), maga a híd pedig „akadályozza a hajókat abban, hogy a Kercsi-szoroson keresztül eljussanak az Azovi-tenger ukrán kikötőibe”. (2)

Vlagyiszlav Ganzsara politológus a Nation News c. lapnak kommentálta a híd vasúti részének üzembe helyezését.

Később az ukrán Külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki Oroszországnak a Krími Híd vasúti részének üzembe helyezése, illetve Putyinnak a félszigeten tett látogatása miatt.

 

Megjegyzések:

(1)  Kijevből ismétlődően olyan hírek érkeznek, hogy Ukrajna a 2014-ben megszakított vasúti összeköttetés helyreállítását tervezi a Krím-félszigettel.

(2)  Az USA számára váratlan, kellemetlen meglepetést okozott, hogy a Krími Híd építésének előrehaladott szakaszba történt jutásával egy, az Azovi-tenger felé haladó repülőgép-anyahajójuk már nem fért át a híd alatt.

*          *          *

  1. december 23-án megindult a vasúti összeköttetés az orosz «Nagy Föld» és a Krím között. Putyin elnök adta át a több mint 16 km hosszú Krími Hídon megépített vasúti pályát. Szentpétervárról ugyanaznap elindult az első vonat a Krím felé. A menetjegyek már elővételben, néhány nap alatt elfogytak. Hamarosan Moszkvából is elindulnak a vonatok a Krím felé.

    A híd megépítésekor az vált ismertté, hogy naponta 43 vonatpár közlekedik majd a «Nagy Föld» és a félsziget között. Amelynek elszigeteltsége ezzel teljesen megszűnt: a tavaly május közepén átadott Krími Hídon – Európa leghosszabb hídján – közúti személyi és teher-, illetve vasúti forgalom is zajlik.

    Ukrajna tiltakozott „szuverenitásának és területi integritásának megsértése” miatt. Legfelsőbb szintű ukrán vezetők is, több alkalommal is fenyegetőztek a híd felrobbantásával illetve lebombázásával. Építését számos alkalommal próbálták megzavarni. Ukrán és török hajók annak idején többször is, szándékosan nekihajtottak az épülő híd tartópilléreinek.

    Hasonló vádakat hangoztatott az Európai Unió is. (Ugyanez a vád nem hangzott el Brüsszelből, amikor UKRAJNA SORRA SZAKÍTOTTA MEG AZ ORSZÁGOT ÉS A KRÍMET ÖSSZEKÖTŐ KÖZLEKEDÉSI, ILLETVE EGYÉB KONTAKTUSOKAT, vette blokád alá a Krímet az élelmiszer-utánpótlás, a vízszállítás, a villany- és gázellátás területén.

    (Egyébként Ukrajnában többször is szóba került a vasúti összeköttetés helyreállítása, Kijev és Szimferopol, a félsziget fővárosa között.)

    Válaszul — bátrabb pillanataiban — az orosz vezetés kilátásba helyezte: a Dnyeper vizét eltereli ama csatorna felé, amely vizet szállít a Krím felé. (A Dnyeper forrásvidéke Oroszország területén van.). A vízzel egyébként Ukrajna saját dugájába dőlt: a Krím felé vezető viziutak eltorlaszolásával kisebbfajta környezeti katasztrófát okozott saját magának: a Krím közelében lévő ukrán területeken vészesen megemelkedett a talajvíz szintje: megkezdődött ott az elmocsarasodás, kiterjedt területek váltak alkalmatlanná mezőgazdasági művelésre.

    Megindult egyébként a vasúti közlekedés Don-Rosztov, illetve a teljes ukrán vasúti és közúti közlekedési blokád alá vont Donyecki Népköztársaság hasonnevű fővárosa között. Az új vasútvonal oroszországi kiindulópontja a rosztovi repülőtér mellett van.

 

Hozzászólások:

Loading ...