Az „Ajdar” egy korábbi foglya elmondta: milyen kínzásokon ment keresztül

https://dnr-pravda.ru/byvshij-plennik-ajdara-rasskazal-o-perenesennyh-pytkah/

  1. január 2.

Jevgenyij Satalov, Oroszországból érkezett önkéntes az „Ajdar” nevű ukrán nacionalista zászlóaljnál (1) volt fogságban. A legutóbbi fogolycserével szabadult, és adták át őt a Luganszki Népköztársaságnak. Satalov újságíróknak mondta el, milyen kínzásokat kellett átélnie.

„Fejbevágtak, elvesztettem az eszméletemet. Már a pincében tértem magamhoz. Mint utóbb kiderült, annak a háznak a pincéjében tértem eszméletre, ahol az „Ajdar” zászlóalj elhelyezkedési körlete volt. Kezdettől fogva behatóan tanácsolták nekem: mondjak el mindent, ami nekik kell. (…) Belenyomták a fejemet egy vízzel telt lavórba. A lábam alá lőttek. A pincében összerugdosták a veséimet, a bordáimat. Majd miután egy időre magamra hagytak, kisvártatva folytatódott minden” – mesélte.

Satalov elmondása szerint az „Ajdar” tagjai Makszim Marcsenkó akkori zászlóaljparancsnok személyes irányításával kínozták. A vallatások során jelen voltak az Ukrán Biztonsági Szolgálat munkatársai is.

„Ez hét napig így folyt. A lélektani nyomás viszont mindvégig tartott. A legszörnyűbb az a tudat, hogy fogoly vagy” – mesélte az önkéntes.

Hozzátette: a vallatások során lerúgták a veséit, fogainak jelentős része hiányzik – és általában véve is, egészsége erősen leromlott. Satalov szerint fogsága idején nem kapta meg a szükséges orvosi ellátást.

„Miután az „Ajdar” pincéjéből Kramatorszkba (2) szállítottak, az ottani vizsgálati fogházba vittek. Mivel agyba-főbe voltam verve, a lábaim le voltak fagyva, a fogház munkatársai nem voltak hajlandók átvenni (3) engem. A városi kórház orvosai föl akartak venni engem. Az SZBU munkatársai azonban megbeszélték velük, így az orvosok hozzájárultak, hogy ott hagyjanak engem a vizsgálati fogdában” – mondta el Satalov.

Megjegyzések:

(1) Ajdar – a kegyetlenkedéseiről kiváltképpen hírhedt terrorkülönítmény.

 Náluk szolgált Nagyezsda Szavcsenkó, a pilótanőből lett terroristanő, aki utóbb orosz bíróság előtt felelt két orosz újságíró meggyilkolásáért. 22 évben kiszabott büntetéséből két orosz tisztre cseréltetvén, szabadult. Hazájába visszatérve teljesen megváltozott: gyakran szót emelt a háború ellen, több alkalommal is járt a népköztársaságokban, igyekezett a foglyok helyzetén javítani.

 (2)  Kramatorszk városát – a szomszédos Szlavjanszkkal együtt – 2014-ben, 85 napig hősiesen védték a népfelkelők az ukrán hadsereggel szemben. A két várost – a DNR egész északi részével együtt – azonban, a túlerő nyomása miatt föl kellett adni. Ma a város Donyeck megye ukránok által megszállt részének a megyeszékhelye lett. A város katonai repülőtere végig a junta kezén marad. A repülőtér mellett hírhedt koncentrációs tábor található, ahol a foglyok jelentős részét földalatti ketrecekben őrzik.

 (3)  A különösen súlyos állapotban lévő foglyokat gyakran azért nem veszik át kórházak, börtönök, hogy ne ott, őnáluk haljon meg – rontva ezzel a statisztikájukat.

 

Hozzászólások:

Loading ...