Zelenszkij egyre kevésbé ura a helyzetnek Ukrajnában

https://zen.yandex.ru/media/asn/zelenskii-nachal-teriat-kontrol-nad-situaciei-na-ukraine-5e0dda21ba281e00b0bee42b?&dbr=1

A rengeteg probléma következtében Vlagyimir Zelenszkij ukrán vezetőnek minden nappal nehezebbé válik kézben tartani a helyzetet Ukrajnában. Helyzete annyira meggyengült, hogy még tapasztalt szakértők is csak nehezen tudják megjósolni a fejlemények alakulását.

Ha ma visszatekintünk, nem felejthetjük, milyen magabiztos fölénnyel győzött Zelenszkij az elnökválasztáson. Ez nem választható el attól, hogy az ukrán választópolgárok ebben a jelöltben látták azt a tényleges embert, aki képes arra, hogy lényeges elmozdulás történjen kedvező irányban. Hiszen ő nem kötődött egyik politikai erőhöz sem, és – vetélytársaitól eltérően – semmi sem árnyékolta be hírnevét.

Konkrétabban szólva, választási kampánya során Vlagyimir Zelenszkij azt ígérte, hogy tárgyalásokba kezd a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság vezetőivel, aminek eredményeként megteremtődhet a béke. Azt is ígérte, továbbá, hogy egy olyan szomszéddal, mint Oroszország, megbékél, és kiépíti a gazdasági kapcsolatokat.

Ha megnézzük Ukrajna mostani helyzetét, megállapíthatjuk: a gyakorlatban semmi sem történt abból, amit Zelenszkij ígért. És – miként arra a szakértők felhívják a figyelmet – ehelyett olyan óriási problémák keletkeztek számára, melyekre megoldás sehol sincs a láthatáron.

„Számára egyre nehezebb úgy tenni, mintha teljesítené választási ígéreteit. Zelenszkij egyre kevésbé ura a helyzetnek Ukrajnában” – fejtegette Oleg Carjov, volt ukrán parlamenti képviselő, a novorosszijai parlament volt elnöke (1).

Ezzel összefüggésben Carjov pontosította: a mostani ukrán elnök népszerűségi indexe továbbra is meredeken zuhan. Az kétségtelen: Zelenszkij legfontosabb érdemei közé kell sorolnunk a Kijev és a Donbassz között létrejött sikeres fogolycserét (2). Ez a tény azonban, hosszabb távon, nem biztosít számára stabilan magas népszerűségi mutatókat.

Ha el akarunk igazodni a Vlagyimir Zelenszkij előtt álló aktuális problémák apróbb részleteiben, úgy mindenekelőtt rá kell mutatnuk: nem képes elérni, hogy magán az ukrán vezetésen belül egységes álláspont jöjjön létre – fejtegette Carjov.

„A parlamentben nincs döntő többsége. (3)  Pártja, a „Nép Szolgája” képviselőinek egy része inkább Porosenkóhoz húz. Egy másik része szorosan kötődik egy-egy adott oligarcha érdekeihez, és nem azzal törődik, hogy a gyakorlatba átültessék az elnök politikáját. A főügyész olyan nézeteket képvisel és hajt végre, amelyek közelebb állnak Porosenkó, semmint Zelenszkij nézeteihez. (4) Ugyanez vonatkozik még egy sor, kulcsfontosságú posztot betöltő tisztségviselőre is” – mondta a Legfelsőbb Rada (a parlament) volt képviselője. (5)

Megjegyzések:

(1)  Annak idején, röviddel a két népköztársaság függetlenségéről döntő népszavazás után Donyeck és Luganszk elhatározta, hogy – Novorosszija néven – egyesül. Meg is indultak az előkészületek, az új, egyesített parlament már meg is tartotta ülését. Ám a folyamat ekkor megrekedt, leállt. Elterjedt vélekedés szerint – a posztjáról hazaáruló összeesküvés vádjával utóbb elmozdított – Igor Plotnyickij luganszki vezető fúrta meg az elképzelést (egyesek szerint moszkvai sugallatra). A dolog odáig fajult, hogy a két népköztársaság (melyek együttes területe mostanra a 2014 előtti Donyeck és Luganszk megye együttes területének a harmadára zsugorodott) még vámhatárt is létesített egymás között. Leonyid Paszecsnyik új luganszki vezető (korábbi állambiztonsági miniszter) és a néhai Alekszandr Zaharcsenkó donyecki vezető is ígéretet tett a Novorosszija-projekt feltámasztására – de az ügy azóta megint elsikkadt. Egyedül a vámhatárt törölték el. Novorosszijából mostanra csak a zászlaja maradt fenn: vörös alapon, fehér csíkkal övezett, sötétkék András-kereszt.

(2)  Teljesen azért nem volt sikeres: az ukránok hat, a névsorban szereplő foglyot visszatartottak. Nem tudni azt sem, mi okból tagadta meg a Donbassz húsz, ukrán börtönökben fogva tartott állampolgára a hazatérést. (Zelenszkij egyébként utólag kijelentette: azok, akik most nem éltek a fogolycsere lehetőségével, börtönükben maradnak.) A szabadon bocsátottak közül többeket néhány nappal előbb hosszú börtönbüntetésre – három harkovit életfogytiglanra ítéltek. Az elengedett foglyokat nem mentesítették a büntetett előélet alól, többek ellen pedig máris újra elfogató parancsot adtak ki.

(3)  Kezdetben pedig volt.

(4)  A hatalomváltást követően az új elnök az előző kormányzat több magas állású tisztségviselő felelősségre vonását ígérte. Porosenkó volt elnök ellen 13 ügyben indult eljárás. Andrej Parubij volt parlamenti elnök ellen – aki akkor a nemzetbiztonsági kabinet felelős titkáraként Ogyesszában, a helyszínen irányította a 2014. május 2-i tömeges gyilkos leszámolást az ottani tiltakozó mozgalom résztvevőivel – büntető eljárás indult. Ezek az eljárások azonban mind abbamaradtak – a volt elnök már meg sem jelenik a kihallgatásokon – a megvádoltak mindegyike szabadlábon van.

(5)  Oleg Carjov a 2014-ig vezető kormánypárt, a Régiók Pártjának (politikai jellegét tekintve az orosz kormánypárthoz, az Egységes Oroszországhoz volt hasonlítható) volt a parlamenti képviselője. Ő volt egyedül, aki már 2013 őszén bátran szembeszállt az erőszakkal hatalomra törő szélsőjobboldali ellenzékkel. A puccs győzelme után üldözni kezdték, több súlyos fizikai inzultus érte. Főként, amikor megpróbált indulni a puccs után meghirdetett elnökválasztáson. Amikor már családját is életveszélyes fenyegetések érték (Nyugaton ezt ünnepelték és ünneplik mindmáig az ukrajnai demokrácia győzelmeként), a politikus kénytelen volt visszalépni – és családjával együtt a Donbasszba távozott.

Hozzászólások:

Loading ...