Az EU még nem világhatalom

https://magyarnemzet.hu/kulfold/az-eu-meg-nem-vilaghatalom-7648589/

  1. JANUÁR 8.

KRITIKÁK ÉRIK URSULA VON DER LEYENT A KÖZEL-KELETI VÁLSÁG KEZELÉSE MIATT

Judi Tamara (Brüsszel)

Elbukott az első külpolitikai vizsgáján a tavaly év végén munkába állt, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság. A világhatalmi babérokra törő unió látványosan lassan és szervezetlenül reagált az iráni–amerikai konfliktus eszkalálódására. Pénteken a tagállami külügyminiszterek tartanak rendkívüli találkozót Brüsszelben.

Továbbra is nehéz komolyan venni az Európai Uniót a világpolitika színpadán – a következtetést sokadik alkalommal, most Kászim Szolejmani iráni tábornok halálát követően vonhatjuk le. A feszült nemzetközi helyzetben Brüsszelnek ugyanis meglehetősen későn és kevésbé összehangolt módon sikerült reagálnia a közel-keleti történésekre, annak ellenére, hogy a valamivel több mint egy hónapja munkába állt Európai Bizottság magát egy ütőképes világpolitikai szereplőként harangozta be. Ursula von der ­Leyen elnök asszony – a brüsszeli sajtó rosszallására – például csak napokkal a konfliktus eszkalálódását követően, hétfő este adott ki közleményt. Mint írta, Európának kivételes felelőssége van a feszültség enyhítésében, és aggodalommal figyelik, ahogy Irán az atomalku felrúgására adja a fejét.

– Irak jó úton halad az újjáépülés és stabilitás felé. A konfliktus valamennyi szereplőjének önmérsékletet kell tanúsítania – írta közleményében Von der Leyen, aki egyébként tegnap látott hozzá az új év bizottsági teendői­nek. Hétfőn a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egy rendezvényén vett részt, ahol szintén a konfliktus mielőbbi, diplomáciai úton történő rendezését sürgette. A sajtó érdeklődésére a bizottságnak az ügyben illetékes szóvivője még kedden is következetesen Josep Borrell nevét emlegette, mondván: Von der Leyen állandó kapcsolatban áll a kül- és biztonságpolitika képviselőjével, aki a viszály valamennyi uniós és nem uniós résztvevőjével párbeszédet folytat. Borrell péntekre a tagállami külügyminisztereket szólította tárgyalóasztalhoz, tegnap pedig Brüsszelben fogadta Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország diplomáciai vezetőit. Ma a biztosi kollégium valamennyi tagjával egyeztet az iráni–amerikai konfliktusról – természetesen Von der Leyen jelenlétében.

Négy uniós ország külügyminisztere tartott rendkívüli tanácskozást tegnap Brüsszelben
Fotó: MTI/AP/Francisco Seco

A spanyol politikus azonban így is csak második volt a sorban: a Szolejmani-ügyet az EU részéről elsőként ­Charles Michel, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács vezetője kommentálta. Utóbbi szintén fejcsóválást váltott ki uniós berkekben, elvégre a bürokrácia fellegvárában a véleménynyilvánítás sorrendjének is megvan a bevett módja és üzenete. A rossz nyelvek szerint magának a Külügyi Szolgálatot irányító Josep Borrellnek sem tetszett, hogy belga kollégája aratta le a babérokat.

Egyébként korábban Venezuela, Törökország vagy az állandó slágertémának számító bevándorlás kérdésé­ben sem, vagy csak bizonyos mértékig, lehetett közös nevezőre terelni a tagországokat. Az említett Külügyi Szolgálatot, az unió diplomáciai testületét pedig azzal a céllal alapították még 2011-ben, hogy Brüsszel következetesebb külpolitikát folytathasson.

Ursula von der Leyen november végén, az Európai Bizottság megszavazását követően pedig egyenesen olyan Euró­pai Uniót helyezett kilátásba, amely egymaga képes a nemzetközi rend alakítására.

 

Hozzászólások:

Loading ...