Öt furcsaság az Iránban lelőtt ukrán Boeing körül

https://topwar.ru/166688-pjat-strannostej-s-padeniem-ukrainskogo-boinga-v-irane.html?utm_referrer=https%3A%2F%2Fzen.yandex.com&dbr=1

Folytatódik azon körülmények kivizsgálása, amelyek között Irán légterében leadták a lövést az ukrán Boeingre. Dacára annak, hogy az iráni hatóságok beismerték: a repülőgépre véletlenül adtak le lövést, ez a verzió még szakértők körében is erős kétségeket ébreszt.

Emlékeztetőül: 2020. január 8-án a Ukrainian International Airlines (MAU) repülőgépe – mintegy 3 perccel az után, hogy fölszállt a teheráni repülőtérről, lezuhant. A fedélzeten tartózkodó mind a 167 utas és a 9 főnyi legénység életét vesztette. Ukrán hivatalos képviselők szinte azonmód kizárták annak a lehetőségét, hogy terrorcselekmény történt volna. Ám röviddel később Kijev visszavonta kezdeti közlését és azt állította, hogy a gépet valószínűleg rakéta találta el.

Ezek után szenzációszámba ment az iráni hatóságoknak az a beismerése, hogy az ukrán utasszállítót csakugyan iráni rakétával lőtték le – tévedésből. Ez pedig „az USA-nak a szomszédos Irakban végrehajtott agresszív cselekményével függ össze”, aminek következtében az iráni légvédelem operatívan reagált minden repülő célpontra. Ám éppen ez a beismerés készteti arra a megfigyelőt, hogy felfigyeljen a katasztrófával összefüggő egész sor furcsaságra.

Irán sietős megbánása

A történelem során rengeteg példa van arra, hogy hasonló helyzetekben országok hosszú évekig sem ismerték be, hogy ők lőttek le egy repülőgépet. Például a mai napig sem tudni, hogy a Donbassz fölött ki lőtte le a maláj Boeinget. Iránnak semmibe sem került volna letagadni, hogy köze van az utasszállító lezuhanásához – főként, hogy kezdetben senki nem is vádolta Teheránt a történtekért. Az a tény, hogy túlságosan is gyorsan elismerte vétkét, sehogy sem illik bele a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok hagyományaiba, azt a gondolatot kelti, hogy Irán szándékosan vállalta magára a felelősséget. Netalán azért, hogy elejét vegye még nagyobb problémáknak. Vagy esetleg valami más célja volt.

Túlságosan jó minőségűre sikerült videofelvétel

A Twitteren megjelent egy videó, amit egy iráni származású aktivista, bizonyos Nariman Garib tett közzé. A világsajtó nyomban, örömmel felkapta és terjesztette a videót. A képkockákon: egy szálló gép, egy fényes villanás és robbanás hangja. A felvétel rendkívül tiszta. Mintha direkt azért készítették volna, hogy aztán – mint Irán bűnösségének bizonyítékát – bemutassák. Ám éppen a felvétel pillanata, a készítő elképesztő hidegvére, aki szinte teljesen szenvtelen volt és nem csodálkozott azon, hogy rakéta talál egy repülőgépet – nos, ez az, ami arra készteti az embert, hogy egyes furcsaságokon elgondolkozzon.

A kanadai titkosszolgálatok különös viselkedése

Az a Kanada mondta ki először, hogy az utasszállítót rakéta találta el, amely Kanadának nincsenek űr felderítő eszközei. Amelynek így arra sincs lehetősége, hogy megállapítsa a katasztrófa pontos okait. Annál is inkább, mivel Justin Trudeau kanadai miniszterelnök először maga is úgy nyilatkozott, hogy a történtek fő oka műszaki meghibásodás volt. Ám huszonnégy órával később a kanadai titkosszolgálatok hirtelen véleményt változtattak. Mégpedig azt követően, hogy Donald Trump kijelentette: nem hiszi, hogy a gép lezuhanásának műszaki okai lehettek. A kanadai tömegtájékoztatási eszközök mindegyike, kivétel nélkül, amelyek nemrég még „műszaki hibáról” írtak, egyhangúlag a  „lelőtt repülőgépről” kezdtek beszélni – hozzátéve a szokásos „nagy valószínűséggel” fordulatot.

A január 12-i tüntetés

Január 12-én, négy nappal a tragédia után, a teheráni Amir Kabir Egyetem egyik épületénél több száz iráni diák gyűlt össze azért, hogy megemlékezzenek az ukrán utasszállító életüket vesztett utasairól (1). Ennek során látványosan elégették az amerikaiak által meggyilkolt Kasszem Szulejmani arcképét. Hol itt a logika? Nem világos. A repülőgép lezuhanásának idejére Szulejmani már a másvilágon volt. Felhívások hangzanak el, hogy mondjon le a kormány, és hogy „elég volt az ajatollahok rezsimjéből!”. Persze, egy ilyen megmozdulás még messze nem az ukrajnai Majdan, de maga a tény igen figyelemre méltó.

A feketedobozok

A lezuhant gép feketedobozait dekódolásra átadják Franciaországnak. Ennek okai között említik, hogy „az amerikai gyártmányú utasszállítók fedélzeti adatrögzítőin tárolt adatok dekódolásához Iránnak nincsenek meg a lehetőségei”. Vagyis nem az, hogy meghívnának francia szakembereket, hanem átadják a feketedobozokat Franciaországnak. A furcsaság itt az, hogy ha már egyszer beismerték a gép nem szándékos lelövését, akkor miért ez a figyelem a fedélzeti adatrögzítőn tárolt adatok dekódolása iránt, amikor sokkal nagyobb figyelmet érdemelne a légelhárító rakétarendszer kezelő személyzetének ténykedése, illetve hogy tevékenységüket mennyiben egyeztették a teheráni repülőtér szakszolgálataival.

„Lenyűgöző” természetesen az az ukrán álláspont is, mellyel rögtön az orosz nyomot kezdték keresni a tragédiában. Így Kijev azzal vádolta meg Oroszországot, hogy ő fegyverzi az iráni rezsimet – következésképpen ő felelős a repülőgép lezuhanásáért.

Általában véve tehát, ebben a furcsa ügyben több van olyan, ami nem stimmel, mint ami világos. És ami a legfontosabb: noha az utasszállítót valóban az iráni légvédelem eszköezeivel lőhették is le – azt nem zárhatjuk ki, hogy valamilyen külső erők befolyással bírtak az iszlám köztársaság légvédelmi rendszerére. Az Egyesült Államok rendelkezik egy ilyen befolyásgyakorlás technikai lehetőségeivel. Az esemény egész információs háttere pedig nem hagy semmi kétséget a felől, hogy az utasszállító elpusztítása a legkevésbé az iráni vezetésnek állt érdekében.

 

Hozzászólások:

Loading ...