Nyugati vélemény Oroszország és a Donbassz kapcsolatainak perspektíváiról

https://gorlovka.today/news/21778-zapad-otsenil-perspektivy-rossii-v-otnoshenii-donbassa?utm_source=push&utm_medium=news&utm_campaign=onesignal

  1. január 20.

https://youtu.be/dJzjbcg_5Ho

 A Nyugatot ingerültséggel töltik el azok, a Donbasszal kapcsolatban Oroszországból érkező jelzések, ahogy Moszkva válaszol a minszki megállapodások végrehajtásának Kijev általi szabotálására. Ezt Martin Sajdik, az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) korábbi képviselője (1) jelentette ki.

„Vegyük, például az un. LNR un. határairól elfogadott legutóbbi törvényt. Miszerint a Luganszki Népköztársaság kiterjedt a teljes, korábbi Luganszk megyére. (2) Összeegyeztethetőnek tartja-e ezt Oroszország a minszki megállapodásokkal, amelyekben Donyeck és Luganszk megye egyes körzeteiről esik szó? Ez talán megfelel a minszki megállapodásoknak? Nem! És mit szól ilyenkor Oroszország? Egy közvetítőnek (3) időnként nyíltan meg kell szólalnia. A hallgatás, a beleegyezés jele. És ez csak a példák egyike” – jelentette ki Sajdik a „Kommerszant” (4) c. lapnak adott interjújában.

„A normadiai csúcstalálkozó után Szurkov (5) miért találkozott az önkéntesekkel (6)? Mi a szerepük ezeknek az önkénteseknek az orosz politikában? Borodaj (7) pedig e találkozó után mondta azt, hogy a konfliktust csak katonai úton lehet megoldani…És Vlagyimir Zsirinovszkij (8) kijelentései?” – tette hozzá (a „PolitNavigátor” tudósítójának közlése szerint) a nyugati diplomata.

Sajdik esküszik rá, hogy Moszkva hosszabb távon nem lesz képes eltartani a Donbasszt.

„Előbb, vagy utóbb nagy pénzeket kell majd oda befektetni. Helyre kell állítani az ipart, a bányákat. (9) Készen áll-e erre Oroszország? Gondolom, most fedezni tudja a folyó kiadásokat. A Donbassz nem hasonlítható a Dnyeszter-mellékkel, Abháziával, Dél-Oszétiával (10)” mondta, hozzátéve, hogy Oroszországot nem tartja erős gazdasági hatalomnak.

Sajdik állítja, hogy – területét tekintve – Oroszország a világ legnagyobb országa. Gazdaságilag azonban még az első ligában sincs benne.

„Az orosz GDP valamivel több, mint a háromszorosa az ausztriainak. Oroszország lakossága 140 valahány milliós, míg Ausztriáé még 9 millió sincs. Tudom, hogy az oroszok ezt nem szeretik hallani, de ez tény” – zárta szavait Sajdik.

Megjegyzések:

(1)  Az EBESZ 2014 tavaszán küldött megfigyelő missziót Ukrajnába (látva, hogy a helyzet mindinkább elmérgesedik – majd a rezsim hadsereget küldött a forrongó Donbassz pacifikálására). Az ukrajnai misszió a Donbassz ügyeivel foglalkozott (noha bőven lett volna dolga magával Ukrajnával, az emberi jogok ottani, kirívó megsértéseivel összefüggésben is)

A misszió vezetőjévé Martin Sajdikot nevezték ki, aki megbízatásának egész ideje alatt, gyakorlatilag ki sem mozdult bécsi irodájából. Munkáját lényegében első helyettese, Alexander Hug, a svájci hadsereg tartalékos ezredese látta el. A Donbassz iránti leplezetlen, ellenséges elfogultsága hasonló viszonzásra talált a Donbassz lakossága részéről is.

 (2)  Az LNR a Donyecki Népköztársaságban elfogadott, hasonló törvény nyomán hozta meg az államhatárairól szóló törvényt. 2014. május 11-én még a két megye teljes területén (kivéve azokat, amelyeket az ukrán hadsereg már addigra is elfogadott) megtartott népszavazás hagyta jóvá a két önálló népköztársaság kiválását Ukrajnából. Bár minszki megállapodások még nem léteztek, de létezett már az EBESZ megfigyelő missziója. Amelynek szava sem volt ahhoz, hogy a törvénytelen kijevi náci junta csapatai elsöprő erejű offenzívát indítottak, főként június elejétől – elfoglalva az új népköztársaságok területének kétharmadát. Ahogy ahhoz sem volt egy szava sem – a misszió tétlenül szemlélte –, ahogy az ukrán hadsereg, – a minszki megállapodások aláírását követően – lassan, fokozatosan megszállja a fegyvermentes övezeteket. (Ezek mostanra csaknem teljesen ukrán ellenőrzés alá kerültek – így immár rájuk sem terjed ki a „Donyeck és Luganszk megye egyes körzetei” (ORDLO) meghatározás.

Arról hosszasan lehetne értekezni, hogy az EBESZ missziója hogyan falazott szinte mindig az ukrán fasiszta junta szerződésszegéseihez. Még az egyszerű iskolás gyermekek is tudják a Donbasszban, hogy az EBESZ ellenségesen részrehajló, elfogult a népköztársaságokkal szemben. Amiért is a helyi lakosság számos alkalommal tüntetett a misszió ellen.

 A néhai Alekszandr Zaharcsenkó donyecki vezető véleménye az EBESZ-misszió munkájáról 2017 novemberében, amikor előző nap ukrán tüzérségi támadás érte a főváros Kijevi kerületét.

https://youtu.be/dJzjbcg_5Ho

(3)  Ha még az EBESZ korábbi vezetője is elismeri, hogy Oroszország közvetítő (és nem résztvevő) a konfliktusban, akkor igazán nem érthető, hogy milyen jogszabály és logika alapján hozzák ellene az újabb és újabb szankciókat a minszki megállapodások be nem tartása miatt. Ezt az elemi logikai kérdést az Uniónak az újabb és újabb szankciókat meghozó állam- és kormányfői közül egyik sem teszi föl, noha mindenütt vannak nemzetközi jogászok, külpolitikai apparátus.

(4)  Főként a gazdaság kérdéseivel foglalkozó orosz, polgári szellemiségű napilap

(5)  Vjacseszlav Szurkov, az orosz elnöknek a Donbassz ügyeivel foglalkozó különmegbízottja. A Donbasszban széles körben árulónak tartják, mivel kulcsfontosságú szerepet vitt a kezdeti, oligarcha-ellenes forradalmi éllel folyó forradalom és szabadságharc zátonyra futtatásában, a kezdeti, népi vezetők eltávolíttatásában – végső soron pedig a Donbassz népköztársaságainak a likvidálásában, az orosz vezetés ama törekvésének keresztülvitelében, hogy – (némi módosításokkal, de) helyreállítva a 2014 előtti ancien régimet, a Donbasszt visszatereljék Kijev fennhatósága alá. (Anélkül, hogy onnan előzőleg eltávolítanák a Donbassz orosz lakosságának számára életveszélyes, az új elnök megválasztásának dacára is eleve törvénytelen, puccsista, önmaguk által is százszor bizonyítottan destruktív, kompromisszum-, és tárgyalásképtelen rezsimet).

A párizsi csúcstalálkozó (és ezt csak a vak és az nem látja, aki nem akarja látni) az orosz ábrándok és törekvések teljes kudarcát hozta. Ami még Szurkovot is kihozta sodrából. Aki hangos jelenet közepette csapta az asztalra tárgyalási anyagait („nem erről volt szó!”)

Az eddigi (minden jel szerint maga Putyin elnök irányította) külpolitika készséges végrehajtója, Szergej Lavrov külügyminiszter – bizonyos előzetes híresztelések dacára – a mostani kormányátalakítással is a helyén maradt. (Most másodszor – miután Putyin elnök, tavalyelőtt, ismét elfoglalva hivatalát, az akkori kormányátalakításkor sem mozdította el.) Az eddigi orosz külpolitika tehát marad. A Donbasszban is.

(6)  (Az ott önként harcoló orosz önkénteseket tömörítő) a Donbassz Önkénteseinek Szövetségéről van szó. A szövetség közgyűlésen értékelte a decemberi párizsi csúcstalálkozó eredményeit.

(7)  (Az orosz állampolgárságú) Alekszandr Borodáj 2014 nyaráig a Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke volt. 2014 nyarán a Donbassz mindkét népköztársaságának belpolitikai életében zűrzavaros események zajlottak le (érzékelhető moszkvai háttérrel), amit afféle Thermidorként értékelhetünk. A tavaszi népmozgalom („Orosz Tavasz”) kezdeti vezető személyiségeit akkor háttérbe szorították, száműzték (néhánnyal pedig utóbb, ukránoknak mondott, ám valójában ismeretlen merénylők végeztek). Elmozdították posztjáról mindkét köztársaság miniszterelnökét, továbbá az alig két hónapja főparancsnokká, egyben honvédelmi miniszterré kinevezett Igor Girkint (aki inkább fedőnevén, Sztrelkov, ismert).

Borodáj ma a föntebb említett Szövetség élén áll. A Moszkvában élő Igor Sztrelkov – 2014-ben Szlavjanszk városa hősi védelmének irányítója – ma Putyin elnök kőkemény bírálója. Valerij Bolotovval, Luganszk első, akkor 47 éves miniszterelnökével utóbb hirtelen szívroham végzett. Bár voltak szívproblémái, hirtelen halálát mégis sokan gyanúsnak találták.

(8)  Szélsőséges, demagóg, erősen nacionalista nézeteiről ismert orosz politikus, a megtévesztő nevű Liberális Demokrata Párt vezére (mely pártnak semmi köze a liberalizmushoz – éppen ellenkezőleg). A sokak által hazafiatlannak, megalkuvónak, a Nyugat előtt hajbókolónak tartott orosz külpolitikai kurzus közepette egy-egy hangos, tetszetős megnyilvánulása, nagyotmondásai ezért stabilan biztosítanak neki bizonyos népszerűséget. Rendszeres résztvevője politikai vitaműsoroknak.

(9)  És azt sem hallottuk, hogy az EBESZ missziója szót emelt volna, amikor az ukrán hadsereg rendszeresen ágyúzta és ágyúzza ipari üzemek, bányák létfontosságú közműveit. Volt, hogy bányászok a föld alatt rekedtek, mert az ukrán tüzérség kilőtte a bányák működését biztosító villanyvezetékeket. (Halálos áldozatok is voltak emiatt.) Ami miatt a bányákban leálltak a felvonók, az elszívó berendezések (a Donbassz bányáinak levegőjében köztudottan magas a metángáz aránya, és a magas talajvíz miatt is rendszeresen szivattyúzni kell). Az ellen sincs kifogásuk, hogy az ukrán hadsereg, annak orvlövészei gyakran lehetetlenné, de legalábbis késedelmessé teszik a keletkezett károk elhárítását, tudatosan veszélyeztetve a kivonuló javító-szerelő brigádok tagjainak életét, testi épségét – tovább növelve így a költségeket. Donyeckben közművállalatok dolgozóinak tucatjai estek már áldozatul az ilyesfajta tüzérségi, illetve orvlövész-támadásoknak. Emlékművet is állítottak már a munkájuk közben életüket vesztett dolgozóknak. Ukrajnát még egy fillér szankcióval sem sújtották, ilyen jellegű, kirívó háborús bűntettei miatt.

(10)  Hát nem is. Ekkora pusztítás sehol sem történt, a hatodik éve folyó háború közepette (a kárt 70 és 100 milliárd dollár közöttire becsülik) – méghozzá az EBESZ szeme láttára, cinkos hallgatása, tétlensége mellett. Az EBESZ-től az ukrán hadsereg (fegyver- és tűzszünetek ide, vagy oda) egész nyugodtan, folyamatosan fölvonultathatta és fölvonultathatja most is nehéztüzérségét, légvédelmi és rövid hatótávolságú ballisztikus rakétáit, akna- és gránátvetőit, amelyekkel az ukrán hadsereg mérhetetlen pusztítást végez. És telepíti ezeket – nem ritkán megint csak az EBESZ szeme láttára – lakóházak mellé, azok udvarára, az utcákra. És ahhoz sincs szavuk, hogy a demilitarizált övezetek településeinek ukrán megszállása után ezek a települések azonmód megszűnnek demilitarizáltaknak lenni.

Hozzászólások:

Loading ...