A nagybányai ciánszennyezés 20. évfordulóján újabb környezetszennyező beruházással kell szembenéznie Romániának

https://merce.hu/2020/01/30/a-nagybanyai-cianszennyezes-20-evfordulojan-ujabb-kornyezetszennyezo-beruhazas-johet-romaniaban/

Ma húsz éve, 2000. január 30-án, 22 órakor történt, hogy a Romániában található, nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből mintegy 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult bele a Lápos folyóba. Onnan a Szamosba és a Tiszába is átfolyt, elérve Magyarország területét, óriási környezeti katasztrófát okozva: a szennyezés hatására mintegy 1240 tonna hal pusztult el a Tiszán. A természetben végzett, felbecsülhetetlen pusztítás mellett a gazdasági károk is jelentősek voltak. Bár Magyarország 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, az Aurul megúszta fizetés nélkül.

„A nagybányai ciánszennyezés és a 2000. márciusi borsabányai nehézfémszennyezést követően felállított ENSZ munkacsoport több mint 50 potenciális szennyezőforrást azonosított a Tisza vízgyűjtőterületén, amelyek bármikor hasonló környezeti katasztrófát okozhatnak. Sajnos ezek közül lényegében egyet sem számoltak fel az elmúlt két évtized során.”

-írja a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület sajtóközleményében, hozzátéve: egy kanadai cég aktuális, verespataki beruházása ugyanekkora mértékű pusztítást okozhat.

UNESCO Világörökség listájára – az ezzel kapcsolatos első lépéseket még két évvel ezelőtt meg is tette a leköszönő román kormány. Az új kormányfő, Ludovic Orban kijelentette, hogy támogatja a világörökséggé nyilvánítást, a helyiek viszont hiányolják a a tényleges lépéseket:

2020. február elsejéig lehet benyújtani az UNESCO-hoz azokat a dokumentumokat, amelyek alapján a folyamat elindulhatna. A kormányfő viszont nem sieti el a dolgot, eddig semmilyen előrelépés nem történt.

„Elfogadhatatlan, hogy miközben a nemzetek feletti vállatok büntetlenül megúszhatják a nagybányai ciánszennyezést és hasonló környezetpusztító tevékenységeiket, a különféle szabadkereskedelmi és befektetési egyezményekben elbújtatott rendszert kihasználva beperelhetnek kormányokat és milliárdokat húzhatnak ki az adófizetők zsebéből. Ezt a torz rendszert egyszer- s mindenkorra fel kell számolni”

– nyilatkozta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

A közleményből kiderül, hogy a romániai civil társadalom mennyire tartja fontosnak Verespatak ügyét: az elmúlt napokban világosan ki is nyilvánították, hogy sürgős, érdemi lépéseket várnak, az építészi kamara például nyílt levélben fordult a kormányhoz.

 

 

Hozzászólások:

Loading ...