„A kérdés lezárva”: a magyar kisebbség jogainak kérdésében Kijev nem engedett Szijjártónak

https://novorosinform.org/804591

  1. február 8.

Anna Novoszad, ukrán oktatási és tudományügyi miniszter elfogadhatatlanoknak nevezte és elvetette Szijjártó Péter magyar külügyminiszter elgondolásait az Ukrajnában, Kárpátalján élő magyarság jogai biztosításának különböző módozatait illetően. Erről az ukrán Oktatási Minisztérium szóvivői irodájának a Novoszad és Szijjártó közötti találkozóról kiadott közleménye ad hírt.

Miként a közleményben erről szó esik: „E találkozó fő mondanivalója, hogy a kisebbségi nyelveken oktató iskolákat tekintve, az oktatás nyelvének kérdéséről lezártnak tekintünk mindenféle politikai jellegű vitát. A jövőben a tanárokkal, az oktatás módszertanán dolgozókkal való munkára fogunk koncentrálni. Számunkra ez nagyon fontos, hiszen a fő célunk az, hogy minden ukrajnai gyermek – etnikai származásától függetlenül – magas szinten beszélje az államnyelvet. Ugyanakkor tiszteletben tartjuk minden gyermek alkotmányos jogát arra, hogy anyanyelvét, illetve anyanyelvén tanulhasson”.

Szijjártó a maga részéről fölvetette a miniszter asszonynak: vizsgálják meg, hogy miként lehetne javítani az anyanyelv oktatásának körülményein a magyar közösség számára. Véleménye szerint Ukrajna egy sorba emelhetné a magyar nyelvet az őshonos népek nyelveihez (1), és növelhetné az ukrán nyelvórák számát. De nem más tantárgyak rovására, hanem „Az ukrán nyelv” nevű tantárgy oktatására fordított órák számának növelésével.

E mindkét javaslatát azonban elutasították

(Tavalyra, illetve 2018-ra való dokumentációs visszatekintés következik. A dátumokon – visszafelé haladva – 2019-es, illetve 2018-as dátumok értendők. – a fordító megjegyzése.)

Korábban hírül adtuk, hogy Budapest 7,5 millió eurót juttatott a kárpátaljai magyarságnak.

Márciusban az „Ajdar” (2) korábbi parancsnoka bejelentette:  az ukrán hadsereg készen áll arra, hogy megtámadja Magyarországot.

Mint emlékezetes, február 27-én Szijjártó kijelentette, hogy – bizonyos geopolitikai összefüggések kedvéért (3) Magyarország nem hajlandó „feláldozni Kárpátalján élő honfitársait.

Korábban Budapest „félfasisztának” nevezte az ukrán oktatási törvényt.

  1. november 12-én Gennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója kijelentette, hogy az Ukrajna és Magyarország között kitört diplomáciai botrány után mit sem változott a helyzet a magyar útlevelek Kárpátalján történő kiadásának terén.

Október 31-én Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kijelentette: Budapestnek nem áll szándékában elfoglalni Kárpátalját.

Megjegyzések:

(1)  Ukrajna gyakorlatilag csak az un. „őshonos népek” tekintetében hajlandó fenntartani a kisebbségi nyelveken történő oktatás gyakorlatát.

„Őshonos népeken” azokat a népeket értik, amelyek a mostani (a későbbi) Ukrajna területén, még Ukrajna létrejötte előtt éltek. Ilyenként három népet említ a törvény: a krími tatárokat, illetve két másik kisebb (valószínűleg szintén a Krímben élő) kisebb népet (népcsoportot). Nyilván így próbálják őket lekenyerezni, magukhoz édesgetni.

Krími tatárok élnek még az Ukrajnában maradt területeken is (például a Krímmel határos Herszon megyében). Ám Kijev, miközben a Krímben élő krími tatárok „elnyomása”címén igyekszik hangulatot kelteni Oroszország ellen (és az ismét amerikai szavazógépezetté vált ENSZ Közgyűlés évről évre, határozatban ítéli el Oroszországot emiatt (valójában a krími tatárok szélsőséges nacionalista, Kijev szolgálatában álló és Oroszországban betiltott szervezete elleni hatósági intézkedésekről van szó) – rendszeresen érkeznek hírek az Ukrajnában élő krími tatárok elleni megkülönböztésekről, megfélemlítő akciókról.

(2)  „Ajdar” – sokáig a legvéresebb, legkegyetlenebb terrorkülönítmény volt. Ma is léteznek, ám rettenetes hírnevüket azóta túlszárnyalta a valamivel később alakult „Azov” zászlóalj (amelyet még a Nyugat egy része is elítél).

(3)  Ez a bizonyos geopolitikai kontextus (összefüggés), hogy a NATO Oroszország elleni faltörő kosként kívánja felhasználni Ukrajnát. E kérdésben Brüsszel – és persze Washington is – (feltétlen) „szolidaritást” követel a tagállamoktól. A NATO vezetését fölöttébb zavarja és bosszantja, hogy e „szolidaritás” helyett Magyarország a kárpátaljai magyarság jogait kéri számon Kijeven, blokkolva annak közeledését a NATO-hoz. Kijev emiatt már mószerolja Budapestet Brüsszelben (nem is eredménytelenül). Ma már Kijev is átvette és beveti azt (a magyarországi liberális ellenzék által is terjesztett) rágalmat, hogy Moszkva és Budapest „összedolgozik” Ukrajna, sőt a NATO, a „nyugati demokráciák” nemzetbiztonsága ellen. A demagóg vádak egyike, hogy Orbán Viktor, a magyar kormány Putyin, az orosz titkosszolgálatok utasítására „szítja a kárpátaljai magyar szeparatizmust”. Ukrán felfogás szerint „Moszkva és Budapest harapófogóba szorítja Ukrajnát”. Ezzel is igyekeznek erősíteni az Ukrajnán belüli háborús pszichózist, elvonni a közvélemény figyelmét széles néptömegek égbekiáltó nyomoráról – egyben újra és újra pénzt tarhálni a nyugati „partnerektől”.Az ukrán titkosszolgálatok egyik obskúrus portálja szerint Szijjártó Péter egyenesen az Ukrajna elleni fegyveres agresszió előkészítésén dolgozik.

 

 

Hozzászólások:

Loading ...