Családjogi munkacsoport: isztambuli egyezmény nélkül is védik a nőket a magyar törvények

 

https://www.vadhajtasok.hu/2020/02/14/csaladjogi-munkacsoport-isztambuli-egyezmeny-nelkul-is-vedik-a-noket-a-magyar-torvenyek/

2020.02.14.

Nincs szükség az isztambuli egyezményre, mivel valóban a nőket és gyermekeket védő javaslataival már összhangban vannak a jogszabályok, ráadásul a kormány csütörtökön felállított egy családjogi szakértői munkacsoportot az Igazságügyi Minisztériumon belül. Dobrev Klára és Donáth Anna eközben az Európai Parlamentből támadja a kormányt az isztambuli egyezmény el nem fogadása miatt.

Csütörtökön tartotta alakuló ülését az Igazságügyi Minisztérium által kezdeményezett családjogi szakértői munkacsoport – írja az MTI.

A szakértői munkacsoportnak az érintett minisztériumok mellett, a feladat- és hatáskörrel rendelkező alkotmányos szervek szakmai vezetői a tagjai. A munkacsoport célja, hogy tovább erősítse a családok, nők és gyermekek védelmét. Ennek érdekében elemzi a vonatkozó jogszabályokat és joggyakorlatot, szükség esetén pedig módosító javaslatokat tesz.

A Magyar Kormány elkötelezett a családok, a gyermekek és a nők védelme mellett – nyilatkozta ezzel kapcsolatban Varga Judit igazságügyi miniszter az MTI-nek. – Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a területtel foglalkozó állami szervek, alkotmányos intézmények mellett a civil szervezeteket is bevonjuk ebbe a komplex munkába.

A családjogi szakértői munkacsoport feladata, hogy azonosítsa a jogalkotást, a jogalkalmazást, a hatósági munkaszervezést, illetve az egyéb intézkedéseket igénylő beavatkozási pontokat, valamint megvizsgálja, a kormányzat részéről milyen intézkedések megtétele szükséges annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek az elmúlt időszakban bekövetkezett tragédiák.

Az állami szervek mellett a civilek is fontos szerepet kapnak abban a munkában, amelynek célja, hogy tovább erősítse a családok, nők és gyermekek védelmét. Február 27-én) tartja első ülését az IM keretein belül működő Emberi Jogi Munkacsoport kibővített tematikus munkacsoportja, amelyen a legkülönbözőbb civil szervezet képviselőinek bevonásával egyeztet az IM többek között a kapcsolattartás szabályozásáról, a gyermekvédelmi jelzőrendszer működéséről és a kapcsolati erőszak és a gyermekkori bántalmazás elleni eszközökről. Továbbá mostantól a csaladijog@im.gov.hu email címen keresztül bárki, polgárok és szervezetek egyaránt tehetnek e tárggyal összefüggő észrevételt, javaslatot.

A munkacsoport megalakulásával egy napon Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője Facebook-oldalán közzétett posztjában kijelenti: „Felháborító, hogy az Orbán-kormány láthatóan semmit sem tesz azért, hogy védje a családon belüli erőszak áldozatait.” Dobrev bejelentette: az Európai Parlament nagy többséggel fogadott egy el határozatot, amely szerint az Isztambuli Egyezmény támadása demokráciaellenes. Hasonlóan kiállt az isztambuli egyezmény mellett Facebook-oldalán Donáth Anna momentumos EP-képviselő is.

Nem sokkal korábban a kormány világossá tette, hogy azért nem ratifikálja az egyezményt, mert ideologikus nyelvezetet használ, szükségtelenül. Egy, lapunkban is megjelent írásában Varga Judit arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyezmény megvalósulását felügyelő testület, a GREVIO már „erősen bírálja az olasz hatóságok korábbi politikáját a tengeri kutató-mentő missziók leállítása, a kikötési tilalom elrendelése, illetve a migránsokat szervezetten Európába utaztató civil szervezetekkel szembeni határozottabb fellépés miatt. A GREVIO ugyancsak aggódik amiatt, hogy a gender alapú egyenlőség helyett a hagyományos családmodellt támogatják.”

Az Igazságügyi Minisztérium már korábban közzétette honlapján azt a táblázatot, amely bemutatja, hogy az isztambuli egyezmény valóban szakmai javaslatai közül melyiknek milyen magyar jogszabály felel meg. A táblázatból kiderül, hogy gyakorlatilag felesleges ratifikálni az isztambuli egyezményt, mivel a nők elleni erőszakra vonatkozó konkrét javaslatainak vannak magyar megfelelői a hazai jogszabályokban.

Az Alapjogokért Központ elemzései is rámutatnak, hogy az Európa Tanács égisze alatt elfogadott egyezmény ugyanis bár látszólag a nőkkel szembeni erőszak ellen lép fel, célja valójában a hagyományos családmodell lebontása minden európai államban, például bevezetné a „gender” mint „társadalmilag létrehozott szerep” jogi kategóriáját. Az egyezmény valóban nőket és gyermekeket védő rendelkezései a szerződés ratifikálása nélkül is összhangban vannak a magyar jogszabályokkal.

Lomnici Zoltánnak a Magyar Nemzetben megjelent elemzése szerint „a dokumentum erősen férfiellenes éllel olyan radikális feminista alapokra építkezik”, valamint „számos ponton a fiúkat és a férfiakat (egyértelműen hátrányosan) megkülönböztető kitételeket is tartalmaz, ami éppenséggel ellentétes az emberi jogokkal: így sérti a jogegyenlőséghez és az egyenlő bánásmódhoz fűződő alapvető jogokat.”

Az isztambuli egyezmény szerint „a nőkkel szembeni erőszak a nők és a férfiak közötti, történelmileg kialakult egyenlőtlen erőviszonyok megnyilvánulása, amelyek a férfiak részéről a nők feletti uralkodáshoz és a nőkkel szembeni megkülönböztetéshez, valamint a nők teljes érvényesülésének megakadályozásához vezettek”; továbbá „a nőkkel szembeni erőszak, mint nemi alapú erőszak strukturális természetű”. Az egyezmény külön fejezetet szentel a menekültügynek.

Az egyezményhez 2011. május 11-étől lehet csatlakozni, Magyarország 2014-ban aláírta azt, de végül nem iktatta törvénybe. Az Európai Unió elfogadta az egyezményt.

Forrás: Mandiner

 

Hozzászólások:

Loading ...