Alekszandr Artamonov: a nemzetközi katonai megfigyelők összejátszanak a hivatalos Kijevvel (I.)

https://novorosinform.org/805798

  1. február 21.

Február 18-án, a Luganszki Népköztársaságban (LNR) lévő Golubovszkoje térségében az ukrán hadsereg militánsai provokációt hajtottak végre. Erről Jan Lescsenko, a luganszki Népi Milícia főcsoportfőnöke számolt be. Mint elmondta: reggel ukrán felderítők indultak meg a település irányában. A csoport egy aknamezőre tévedt. Ennek következtében két militáns életét vesztette, hárman megsebesültek. A robbanás után a katonák „sietősen kimenekítve a sebesülteket, szégyenszemre megfutamodtak”. A sebesültek evakuálásának fedezéseként, a 72. dandár alegységei, nehéztüzérséggel és aknavetőkkel masszív tűzcsapást mértek Golubovszkoje, Szokolnyiki, Donyeckij és Szmeloje településre.

*          *          *

Mi folyik a Donbasszban, és hogy fogja a hivatalos Kijev felhasználni ezt a provokációt? A „Novorosszija” hírügynökség ezzel a kérdéssel fordult Alekszandr Artamonov katonai szemleíróhoz.

„Novorosszija” hírügynökség (IAN): A Donbasszban húzódó fegyverszüneti vonalak mentén kiéleződött helyzet időben egybeesett az ENSZ Biztonsági Tanácsának a minszki megállapodások végrehajtását áttekintő ülésével. Lehet-e arról beszélni, hogy ezek az események valamiképpen összefüggenek?

Alekszandr Artamonov: Minden kétséget kizárva, a Zolotoje térségében végrehajtott műveletek – ez olyan provokáció, amely a nyugati sajtóból nagy visszhangot váltott ki. Rosemary DiCarlo (az ENSZ-főtitkár politikai ügyekben illetékes helyettese) az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén éppen olyan értékelést adott erről a provokációról, amit a nyugatiak hallani akartak.

A tüzérségi tűz és az ennek nyomán kibontakozott összecsapás a Donbasszban nem valamiféle földöntúli jelenség a Donbasszban. Az ágyúzások – nehéz haditechnika felhasználásával – stabil intenzitással folynak. Emlékezzünk vissza, hogy egy ukrán diverzáns csoport nemrégiben aknára lépett – két militánsuk életet vesztette. Állandó szemtanúi vagyunk diverzánsok bevetési kísérleteinek, illetve a nehéztüzérség tüzének. Itt a DNR és az LNR hivatalos tanúságtételein és sajtóközleményein kívül elég, ha a szemtanúktól kapott értesülésekre hivatkozunk. Ezek alapján levonhatjuk a közleményt, hogy a tüzérségi tűz intenzitása nem csökken. Semmit sem érnek azok az ígéretek, amelyeket Zelenszkij adott Párizsban.

IAN: Hogy tudná értékelni a nemzetközi megfigyelők reakcióit és magatartását a konfliktusövezetben?

Ami a nyugati katonai szemleírók és az EBESZ megfigyelői által adott értékeléseket illeti, a bennük rejlő hangsúlyok teljességgel elfogadhatatlanok. Ezek az értékelések fellelhetők a Rosemary DiCarlo által megfogalmazott tézisekben. Arról van szó, hogy a DNR és az LNR hatóságai állítólag nem engedik be országaik egyik vagy másik övezetébe az EBESZ-t (1) – és ezért nehezek ott munkavégzésük feltételei. (2) Pedig semmi ilyesmiről nincs szó. Mi, ezzel szemben, mást látunk. Amikor az EBESZ kivonul a frontvonalra, ott rögtön csönd támad. Ám amint elhagyják a helyszínt, újra megindul a tüzérségi tűz, újrakezdődnek a harcok. Az embernek az az érzése támad, hogy a biztonsági szervezet teljes kontaktusban van az ukrán hadvezetéssel. (3) A tények puszta rögzítésén kívül (4) az EBESZ tanúsítványai semmilyen további intézkedéshez sem vezetnek.

A haláleseteket ők állandó jelleggel nyilvántartásba veszik. Így az ENSZ tudja, hogy a konfliktus ideje alatt 19.880 ember vesztette életét, és mintegy 30 ezer sebesült meg. Ezek az ENSZ adatai. Gondolom, hogy a valós számok ennél jóval magasabbak. A legfontosabbat azonban sem az ENSZ, sem az EBESZ még nem tette meg. Gondolok itt arra a 2015-ös kezdeményezésre, amikor mindkét népköztársaság az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult, javasolva törvényszék felállítását a Donbasszban elkövetett háborús bűntettek kivizsgálására és elítélésére. Az embereknek ezek a követelései az ENSZ-nél süket fülekre találtak. Pedig itt nem arról van szó, hogy az ENSZ-nek el kellene ismernie ezeket a köztársaságokat. Hanem arról, hogy ott emberek – szenvedő emberek – vannak. Az ENSZ azonban nem akarja őket meghallgatni, semmilyen petíciót nem vesznek át, semmilyen dokumentumot nem vizsgálnak meg.

(Megjegyzések):

(1)  Főleg a kezdetekben fordult elő nem ritkán, hogy azt a helyszínt, ahová az EBESZ munkatársai készültek, az ukrán hadsereg heves tűz alá vette. Így – tekintettel a misszió munkatársainak az életére, testi épségére – a népköztársaságok hatóságai eltanácsolták a missziót az adott helyszín felkeresésétől. Ez azután utóbb úgy „jött vissza”, hogy a népköztársaságok hatóságai korlátozzák őket mozgási szabadságukban, akadályozzák munkájukat.

(2)  Arról nem szóltak az EBESZ jelentései, hányszor fordult elő, például, hogy az ukrán hadvezetés egész egyszerűen nem engedte a helyszínre a misszió inspekcióra indult munkatársait. Az utóbbi időben pedig megszaporodtak az olyan esetek, amikor az ukrán csapatok lelövöldözik az EBESZ megfigyelő drónjait.

(3)  A Donbassz néphadseregeinek harcosai jó pár olyan esetről számoltak be, amikor az EBESZ misszió számára hozzáférhetővé tettek olyan fegyvereket, amelyeket az ukrán hadsereg elől elrejtettek. A megfigyelők távozása után célzott tüzérségi tűz érte ezeket a rejtekhelyeket, amelyekről addig az ukrán hadsereg nem tudhatott. Volt rá eset, amikor a két népköztársaság vezetői együttesen hívták tetemre a misszió tényleges vezetőjét, és nyílt tájékoztatón olvasták a fejükre, hogy – miután fölkerestek egy olykor nem is katonai, hanem civil létesítményt, az ukrán hadsereg célirányos lövésekkel mért tűzcsapást az adott, például még lakóházra is.

Az EBESZ-misszió egy alkalommal gyakorlati segítséget nyújtott munkájukat végző donyecki tűzszerészek foglyul ejtésében. Miután a donyecki parancsnokság korrektül megadta a missziónak, hol és mikor fognak ezek az emberek aknákat fölszedni, a megadott koordinátákra célzott ukrán ágyútűz zúdult. A 11 közül három tűzszerész életét vesztette. A maradék nyolc, súlyos légnyomástól magatehetetlen embert a kiküldött ukrán különítmény könnyűszerrel összeszedte és magával hurcolta. Este már videóra rögzítve vallatták, alázták a nyolc foglyot.

(4)  Sokszor még a tényeket sem rögzítik, kiváltva a helyi lakosság hangos elégedetlenségét.

Hozzászólások:

Loading ...