Alekszandr Artamonov: a nemzetközi katonai megfigyelők összejátszanak a hivatalos Kijevvel (II)

https://novorosinform.org/805798

  1. február 21.

Február 18-án, a Luganszki Népköztársaságban (LNR) lévő Golubovszkoje térségében az ukrán hadsereg militánsai provokációt hajtottak végre. Erről Jan Lescsenko, a luganszki Népi Milícia főcsoportfőnöke számolt be. Mint elmondta: reggel ukrán felderítők indultak meg a település irányában. A csoport egy aknamezőre tévedt. Ennek következtében két militáns életét vesztette, hárman megsebesültek. A robbanás után a katonák „sietősen kimenekítve a sebesülteket, szégyenszemre megfutamodtak”. A sebesültek evakuálásának fedezéseként, a 72. dandár alegységei, nehéztüzérséggel és aknavetőkkel masszív tűzcsapást mértek Golubovszkoje, Szokolnyiki, Donyeckij és Szmeloje településre.

*          *          *

IAN:  Mit gondol – rá tudja-e Oroszország szorítani Kijevet arra, hogy párbeszédet kezdjen Donyeckkel és Luganszkkal? (1)

A. A.: Az Oroszországon közbeiktatásával fenntartott kontaktus nem vezet sehová. Oroszország nem részese a konfliktusnak. (2) Ha majd Zelenszkij közvetlen kapcsolatot létesít a két Köztársaság vezetésével – csak akkor beszélhetünk majd elmozdulásról és előrehaladásról. (3) Ámbár történt elmozdulás, méghozzá rendkívül kellemetlen irányban. Ez Zelenszkijnek az a javaslata, hogy közösen járőrözzenek „a határon” Oroszország, Ukrajna és „az ideiglenesen megszállt területek képviselői”. (4) És itt nem a DNR, az LNR és Ukrajna közötti határról van szó (azt Ukrajna nem ismeri el [5] ), hanem az Oroszországgal közös határról. Magyarán, itt a Köztársaságok harapófogóba való szorításáról van szó. Először majd Ukrajna elkezd járőrözni az Oroszországgal közös határon. Majd tiltakozni fog Oroszországnak a járőrözésben való részvétele ellen – azt fogja követelni, hogy a határnak a saját oldala felőli részén járőrözzön. És már be is következik a „Szent Bertalan éjszaka”. Az ukrán tömegtájékoztatásban gyakran felbukkan ez a perspektíva. (6)

Zelenszkijnek egy valamiféle együttes fellépésre tett kezdeményezése oda vezetne, hogy a DNR és az LNR elvesztené az ellenőrzést a területe fölött, és lezárulna Oroszországgal közös határuk. Ez megengedhetetlen. Nincs talaja az ENSZ, az EBESZ, illetve a népköztársaságok közötti megegyezésnek. Nincsenek kontaktusok Ukrajna és a két népköztársaság (LDNR) között, ami a közöttük kidolgozandó megegyezéshez lenne szükséges. Zelenszkij ugyanis továbbra sem ismer el semmit, és a nemzetközi megfigyelők közreműködése mellett provokációkkal van elfoglalva. Annak sincs meg az alapja, hogy Oroszországgal, mint az EBESZ-szel és az ENSZ-szel való közvetítővel ápoljunk előremutató kontaktusokat. A permanensen lappangó háború állapotában leledzünk, és nem vagyunk képesek megállapodni.

Tudunk az Ukrajna felől várható nagy támadás előkészületeiről. Dnyepropetrovszk felől vonulnak már a tankoszlopok a népköztársaságok irányában. Gondolom, hogy a provokációk intenzitása egyre csak fokozódni fog, miközben a színfalak mögül hallhatjuk a Nyugat-barát nemzetközi megfigyelők kórusát.

IAN:  Van-e arra lehetősége Oroszországnak, hogy valamilyen egyéb módon beavatkozzon a konfliktusba?

A.A.:  Az adott feltételrendszer közepette Oroszország nem tud változtatni álláspontján. Én most nem veszem azokat az okokat, amelyeket Montyan (ismert ukrán blogíró) említ. Ő, persze elég oroszbarát érzületű ember. Ám nem értek vele egyet abban, hogy Oroszországnak tennie kell valamit. A mostani helyzetben a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság elismeréséhez egy újabb népszavazásra lesz szükség. Ezek eredményét – megfelelő okiratokkal alátámasztva – oly módon kell nemzetközi fellebbviteli fórumokhoz továbbítani, hogy az eredményen későbbiek során az Oroszországhoz való csatlakozás igénye értendő. (7)

Oroszország megteheti, hogy – amennyiben egy, a NATO által is támogatott fegyveres konfliktusról lesz szó – reagáljon az ukrán provokációkra. Képes arra, hogy ezt ne csupán a nemzetközi fórumokon tiltakozva tegye. Miközben Oroszország részéről a tiltakozások intenzitása egyre nagyobb lesz. Ha a NATO csapatai fölvonulnának a DNR és az LNR határaihoz, úgy immár lesz alap ahhoz, hogy Oroszország agresszívebb tárgyalásokat folytasson a szövetséggel. Mivel Oroszország híven tartja magát a nemzetközi jog minden pontjához és azokat, az amerikaiakkal ellentétben, soha nem fogja megszegni (kiemelés a fordítótól).

IAN:  Ukrajna rohamléptekkel igazítja katonai szabványait a NATO követelményeihez. Lehetséges-e, hogy a NATO – valamilyen formában – jelen legyen a Donbassz közelségében?

A. A: Ha a NATO, afféle második védvonalként, megjelenik a Donbassz térségében, akkor a szövetség megsérti saját szabályait. A NATO nem vonhatja saját szférájába Ukrajnát, hiszen annak területén háború dúl. Ebbe soha nem egyezne bele sem Németország, sem Franciaország. Ezért törvénytelen lenne NATO-kontingens jelenléte a Donyecki és Luganszki Népköztársaság határán húzódó frontvonalon. Ha az LDNR állásait nehézfegyverzettel és helikopterekkel támadnák, Oroszország ezzel szemben ellenlépéseket tehet. E lépések között, természetesen nem lenne katonai kontingens bevetése, hiszen Oroszország betartja a nemzetközi jogot.

IAN: Az események milyen alakulása esetén tenne Oroszország radikális intézkedéseket?

A.A: Oroszország képes arra, hogy a nemzetközi jog keretein belül maradva adjon választ az ukrán agresszióra. Elképzelhető önkéntesek áramlása, vagy fegyverek eladása az LDNR-nek, Dél-Oszétián és Abházián keresztül. De nem ez a kérdés megoldása. Tegyük fel, hogy Ukrajna nem élezi majd a konfliktust a Donbasszban, a Donbassz lakossága akkor sem élhet tüzérségi tűzben. E konfliktus rendezése eltarthat öt, sőt hét évig. Ismerjük az ehhez hasonló eseteket, például a gázai övezetet. Ott a konfliktus már nagyon régóta húzódik, mivel senki sem képes azt rendezni. Úgy gondolom, Oroszország most arra vár, hogy mi történik az ukrajnai hatalom berkeiben. Sok minden történhet (kiemelés a fordítótól). Ukrajna az Egyesült Államoktól függő, gyarmati ország. Hogy mi folyik az Egyesült Államokban, tudjuk. Ezért feszülten figyeljük a Trump és Biden közötti konfliktust.

Még ha nagyszabású katonai agresszió indulna is, Oroszország megteheti, hogy – megmaradva a nemzetközi jogrend keretein belül – eljuttassa a szükséges fegyvereket. Úgy tűnik: Putyin nem véletlenül tette lehetővé a népköztársaságok lakosságának, hogy orosz útlevélhez jussanak. Érdemes számolni azzal, hogy ha a Donbassz lakóinak nagy része rendelkezik már majd orosz útlevéllel, és ekkor kezdődik egy nagyszabású hadművelet, (8) úgy Oroszország kénytelen lesz állampolgárai érdekeinek a védelmére kelni. Ahogy teszi azt minden más ország, bárhol is tartózkodjanak állampolgárai. Oroszország nem kivétel és állampolgárait megvédi. Én arról az erkölcsi kötelemről beszélek, amely logikusan következik Oroszország mostani álláspontjából. Nem zárom ki azonban, hogy lehetnek más forgatókönyvek is. Ezekre azonban most nem térek ki.

 

Megjegyzések:

(1)  A minszki megállapodások közvetlen párbeszédre kötelezik Ukrajnát a két népköztársasággal. Többek között azért is, mert a megállapodás számos olyan, a Donbasszt is érintő alkotmány- és jogszabály módosítást ír elő Ukrajnának, amelyeket a népköztársaságokkal egyeztetve, jóváhagyásuk birtokában léptethet csak életbe.

(2)  Kijev kezdettől fogva, ezernyi módon mesterkedik azon, hogy Oroszországból a konfliktusban részt vevő felet csináljon.

(3)  Sürgetve a következő N4 csúcstalálkozót, Kijevnek esze ágában sincs, hogy ezzel összefüggésben is, bármit lépjen. Mereven elzárkózik még a közvetlen tárgyalások gondolatától is.

(4)  A mondat utolsó részének megfogalmazása azt jelenti: Ukrajna nem kíván közösen járőrözni a népköztársaságok fegyveres erőinek képviselőivel. Ezeket Kijev le akarja szereltetni. Helyettük jó ég tudja, kivel is járőröznének együtt.

(5)  Ugyanakkor Ukrajna – számos ellenőrző-áteresztő pontjából mostanra gyakorlatilag határátkelő helyet csinált. Ezeken már az ukrán hivatalos határőrség katonái szolgálnak. Megjelentek már a vámőrség képviselői is.

(6)  Arra reálisan nem lehet számítani, hogy a Nyugat érdemben útját állja majd az effajta fondorkodásnak.

(7)  Ezt a mondatot szerzője oly nyakatekerten fogalmazta meg, hogy a fordító egyáltalán nem biztos abban, hogy helyesen értette és fordította-e. Homályos agyonjogászkodott álláspontjával az orosz elnök vagy ezer százalékosan be akarja biztosítani magát, hogy az, amit tesz, a legkötözködőbb jogász szemében is „csont nélküli” – vagy így akarja leplezni, hogy a Donbassz hazatérését egyáltalán nem akarja – még ha ott élő honfitársai halálos veszedelemben vannak is. A jelek szerint még mindig nem jött rá: ha húzásai, jogi szempontból százezer százalékosan „tiszták” is – a külföld szemében ő akkor is jogtipró agresszor marad. Hogy miért? Mert a Nyugat úgy akarja.

(8)  Orosz részről nyilván abból indulnak ki, hogy az ukrán diplomácia ugyanolyan előzékeny lesz, mint amilyen Lavrov külügyminiszter szokott lenni – és a Donbassz elleni offenzívával megvárja még azt a két-három évet, mire a Donbassz elegendő számú lakosának lesz orosz útlevele. Ami maga után vonná, ez esetben, az orosz beavatkozást.

A Donbassz mintegy négymillió lakosából eddig kb. 80 ezren kapták meg az orosz állampolgárságot.

Hozzászólások:

Loading ...