Egy ausztrál jogász elmondta, hogy az MH17-est egy ukrán vadászgép lőtte le

https://politros.com/160282-avstraliiskii-yurist-rasskazal-chto-mh17-byl-sbit-ukrainskim-istrebitelem?utm_source=24smi&utm_medium=referral&utm_term=2061&utm_content=2784759&utm_campaign=2645

Egy ausztrál jogász elmondta, hogy az MH17-est egy ukrán vadászgép lőtte le

Az MH17-es járaton közlekedő maláj Boeing 777-est egy ukrán vadászgép lőtte le. Erről James O’Neill ausztrál ügyvéd beszélt a «New Eastern Outlook” hírportál számára készített írásában. A „PolitRosszija” portál olvasói rendelkezésére bocsátja a cikk fordítását.

Egy ausztrál jogász elmondta, hogy az MH17-est egy ukrán vadászgép lőtte le

Elmondása szerint, miután 2014-ben ismertté vált, hogy a tragédia okainak kivizsgálása során Hollandiáé és Ausztráliáé lesz a kulcsszerep, ez egyáltalán nem volt kérdéses. A katasztrófa áldozatainak jó része éppen ezen országok állampolgárai közül került ki. Ugyanakkor O’Neill elmondása szerint semmi alapja nem volt Belgium bevonásának a kutatásba. Viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ez az ország az agyközpontja mind az Európai Uniónak, mind a NATO-nak. A legtalányosabb azonban Ukrajna bevonása volt azok közé, akik majd a nyomozást végzik.

Egy ausztrál jogász elmondta, hogy az MH17-est egy ukrán vadászgép lőtte le

Mint James O’Neill megjegyzi, az adott pillanatban éppen Kijev volt az egyik leginkább gyanús a maláj utasszállító lezuhanásában. Ez különösen szembetűnő volt annak a fényében, hogy Malajzia – akié pedig a gép volt – nem volt a nyomozócsoport tagja. Az ausztrál jogász szerint ez volt a leginkább elképesztő. Egyébként utóbb fény derült ennek az okára. Kuala Lumpur nem akart egy olyan csoportban dolgozni, amelyben Ukrajnának vétójoga volt minden, számára kedvezőtlen megállapítással kapcsolatban (kiemelés a fordítótól).

Hogy ez a nyomozás milyen mederben folytatódik majd, az mindjárt azt követően világossá vált, hogy ez a négyes, szembemenve mindenféle jogi normával, Oroszországot vádolta meg ezzel a bűntettel. Ennek során viszont sem akkor, sem most a nyomozóknak nem sikerült találniuk legalább valamennyire is elfogadható magyarázatot arra, hogy mi vezérelhette ennek során Moszkvát. Nemrégiben azonban megjelent egy újabb jelentés, ami fényt derít arra, hogy valójában mi is történt 2014 nyarán.

Arról a kutatásról van szó, amelyet Malajzia még a kezdetekkor, még akkor lefolytatott, amikor nyomozóit Ukrajnába küldte, hogy fejtse meg a lezuhant gép feketedobozainak az adatait. És a malajziaiak álláspontja kristálytiszta volt. Mely álláspont kertelés nélkül kimondta: Oroszország ártatlan. Ennek nyomán más olyan független nyomozók is vizsgálódni kezdtek, akik nem akarták elfogadni azt a hazugságot, amivel a Nyugat alaposan „megetette” őket.

Érdemes megjegyezni: a nyomozás alapverziója szerint a repülőgép lezuhanásának helyszínén állítólag volt egy „Buk” orosz légvédelmi rakétarendszer. Ezt az elméletet aktívan terjesztették az Egyesült Királyság biztonsági szolgálatának egyik fő szócsöveként ismert „Bellingcat”-en keresztül. A Nyugat verziója szerint a „Buk”-ot a határon át a Donbassz területére hozták (1) – ahonnan a Boeing lelövése után visszaszállították Oroszországba. (2) A Bellingcat fényképeket is közölt az állítólagos légvédelmi rakétarendszerről (3). Ezeket a fényképeket a nyugati sajtó pillanatokon belül leközölte. Persze, egyik újságíró sem vette magának a fáradságot, hogy ellenőrizze a fényképek eredetiségét. Mi több, a nyomozásnak eszébe sem jutott megkérdezni helyi lakosokat, akik tanúsíthatták vagy cáfolhatták volna az orosz légvédelmi rakétarendszer ide-oda szállítását.

A helyzet az, hogy a kérdéses időpontban a Donbassz fölötti égbolton ukrán vadászgépek jelenlétét észlelték. Így a helyi lakosok tanúvallomásai romba dönthették volna a Nyugat által oly állhatatosan sugallt képet. (4) Amint a holland Katonai Felderítő és Biztonsági Szolgálat jelentéseiből is kitűnik, pont e harci gépek repülési övezetén keresztül vezetett az MH17 útvonala. (5) Mi több: ugyanabból a jelentésből következik az is, hogy az esemény helyszínén nem találtak sem egyetlen egy „Buk” légvédelmi rakétarendszert, sem egyetlen egy rádiólokációs rendszert sem. Orosz területről leadott lövéseket sem rögzítettek.

Egy ausztrál jogász elmondta, hogy az MH17-est egy ukrán vadászgép lőtte le

Mint James O’Neill elmondta, ezek a hírek eljutottak két független ausztrál újságíróhoz ­– Sean Allice-hez és Timothy Jones-hoz – is. Akik „Arcanella Művelet” címen, saját nyomozást végeztek. És látni kell: az egyik olyan következtetést sem hozta le a nyugati sajtó, amely pozdorjává zúzza az Oroszország bűnösségéről szóló hivatalos verziót. Fölvetődik a kérdés: miért az az igyekezet, amivel ezt a Moszkvát befeketíteni igyekvő nyilvánvaló hazugságot sulykolják? Hiszen ha kiesik az orosz rakétáról szóló verzió, a nyomozás egészen új irányt vehet: a maláj Boeing vagy valami szerencsétlenség következtében zuhant le – vagy a térségben tevékenykedő légierőnek esett áldozatul. (6) E változat esetén egyből kizárhatunk minden, orosz vadászgépről szóló verziót – ilyen változat még Ukrajnában sem került szóba. (7).

James O’Neill szerint is mindez önmagáért beszél. Az ukrán hatóságok mindig is azt állították, hogy a katasztrófa helyszínén nem volt jelen az ukrán légierő. Ennek ellenkezőjéről tanúskodnak azonban a holland Katonai Felderítő és Biztonsági Szolgálat által kapott adatok. Ennek során fontos tisztában lennünk azzal, hogy az a terület, ahol az MH17-est lelőtték, aktív hadműveleti zóna. Ez pedig azt jelenti, hogy az amerikai felderítés műholdakkal állandó megfigyelés alatt tartotta a fejleményeket. Az Egyesült Államok azonban semmi olyasmit nem tett közzé, ami segíthette volna a nyomozást. Hiszen a műholdas adatok pontosan azt mutatták volna ki, amit a holland nyomozóknak sikerült kideríteniük.

Ha összeadunk minden rendelkezésre álló tényt, nyilvánvalóvá válik, hogy az MH17-est csak egy ukrán vadászgép lőhette le. Ez a körülmény teljességgel megmagyarázza mindazt a hazugságot, amire a Nyugat hivatalos álláspontja épül. És – mint ahogy James O’Neill meg van győződve – az a tény, hogy a tömegtájékoztatási eszközök ennyire makacsul eltitkolják az információkat, mindennél ékesszólóbban jellemzi a nyugati sajtó mostani siralmas állapotát.

Korábban ismertté vált, hogy, mindjárt az MH17-es katasztrófája után, Hollandia katonai intervenciót készített elő Ukrajna területére.

Konszantyin Lipavszkij

 

Megjegyzések:

(1)  Ezzel Vlagyimir Cemahot, a donyecki Népi Milícia immár nyugalmazott légvédelmi tüzérezredesét gyanúsították meg. Akiről úgy tudták, hogy abban az időben a gép lezuhanásának színhelyéhez közeli Sznyezsnoje városának volta légvédelmi parancsnoka (valójában csak a maláj gép lelövése után három hónappal, október végén nevezték ki posztjára). Cemahot abból a nyilvánvaló célból rabolták el és vitték Kijevbe, hogy ott kínzásokkal, kábítószeres injekciózással kényszerítsék a feltevésüket alátámasztó „(tanú)vallomás” megtételére.

(2)  Az elmúlt nyáron az ukrán biztonsági szervek őrizetbe vettek egy teherautó sofőrt (akit nem fokkal korábban engedtek szabadon, több évi fogságából). Róla azt állították (és nyilván állítják is), hogy ő vezette azt a lopott teherautót, amin az orosz rakétarendszert ide-oda szállították. Nem zárható ki, hogy ezt a szerencsétlent (miután alaposan „megdolgozták” mostani fogságának jó fél éve során) viszontlátjuk majd a tárgyaláson (akár személyesen, akár videokonferencia keretében).

A közelmúltban adott hírt az SZBU (az Ukrán Biztonsági Szolgálat) egy újabb elfogásról. Ukrán határőrök az egyik ellenőrző ponton elkapták a donyecki néphadsereg egy fiatal harcosát, akit pár héttel a maláj gép lelövése után, a helyszín őrzésére rendeltek ki. Nem tudni, hogy a hír mennyivel az elfogás után jelent meg – tény azonban, hogy a fiatalember állítólag bevallotta („bevallotta”?): látott ott orosz tiszteket, akik a helyszínen fosztogattak, az áldozatok eltulajdonított személyes használati tárgyaival, értékeivel csencseltek.

(3)  Egy dokumentumfilm tanúsága szerint a lefényképezett rakétarendszert mutató fényképek egy nappal a gép lelövése előtt készültek.

(4)  Voltak, akik látták, hogy két ukrán vadászgép is utána eredt az utasszállítónak. Az egyik aztán visszafordult, de a másik tovább követte és lelőtte.

(5)  A vadászgépes változat mellett szól, hogy a dnyepropetrovszki repülésirányítási központban dolgozó Anna Petrenkó nemcsak eredeti útirányától térítette el a gépet (jókora távolságra), de még 600 méterrel lejjebb is parancsolta eredeti magasságából (11.500 méter). A védelem elvileg nyomós érve lehet, hogy a hadszíntér fölött a légtér nem volt lezárva (ami miatt a szerencsétlenség után néhány nappal néhány német utas hozzátartozói kártérítési pert is indítottak az ukrán állam ellen.)

(6)  Azon a napon a térségben az ukrán légierő gyakorlatozott. Orosz műholdak is a kérdéses időpontban az ukrán hadsereg radarjainak a szokatlanul élénk tevékenységét is észlelték.

(7)  Ha orosz vadászgépek berepültek volna a Donbassz (ukrajnainak számító) légterébe, számolniuk kellett volna a lelövetés veszélyével.

 

 

Hozzászólások:

Loading ...