Putyin kritikusa az ukránoknak: hagyják békén a Donbasszt

https://gorlovka.today/news/24601-nenavistnik-putina-prizyvaet-ukrainu-ostavit-donbass-v-pokoe

  1. március 19.

A Dnyeszter-melléki forgatókönyvet követve Ukrajnának be kellene fagyasztania a Donyec-medencei konfliktust. Egy időre pedig el kellene felejtenie ezt térséget, minthogy a közeljövőben nem fogja tudni azt visszaszerezni.

Ezt Andrej Illarionov közgazdász – korábban az orosz elnök tanácsadója, most Putyin heves bírálója – mondta egy, Dmitrij Gordon újságírónak (1) adott interjúban.

Ha már a tanácsoknál tartunk, akkor az egyrészt Vlagyimir Zelenszkijnek szóló tanácsom is: felejtse el a Putyinnal való találkozókat. De általában véve is – tanácsom az ukrán társadalom egészének is szól: egy időre felejtsék el a Donbasszt. Ezt úgy hívják: egy konfliktus befagyasztása. Ez az a szó, amit Ukrajna egyes politikai köreiben nagyon nem szeretnek. Igen, igen: éppen hogy a konfliktusnak a befagyasztása. Olyan befagyasztása, amilyenre Moldova és a Dnyeszter-mellék között is sor került. (2) Ez persze nem a legjobb megoldás, de legalább emberek nem halnak meg (3)… Nem lenne jó most napirendre tűzni a Donbassz visszatérését. Ma kizárt dolog, hogy Ukrajna vissza tudná szerezni a Donbasszt. Főleg ha figyelembe vesszük, hogy ki most a Kreml lakója” – jelentette ki Illarionov.

„De hiszen Putyin meg akar szabadulni a Donbassztól?” – kérdezett rá Gordon.

„Dehogy akar! Ki mondta? Ez egy mítosz. Mítosz… Ukrajnában egyesek abszolút légből kapott mítoszt teremtettek a maguk számára, miszerint Putyin át akarná adni a Donbasszt. Ő ezt sohasem akarta. Az olyasfajta beszédekkel, miszerint ő azon gondolkodna, hogy mit kezdjen a Donbasszal, ő csupán az árat akarja felsrófolni (4) (kiemelés a fordítótól). És ez két, abszolút különböző dolog” – hangsúlyozta Putyin korábbi tanácsadója.

Megjegyzések:

(1)  Ukrajnában tekintélyesnek számító újságíró. A rendszer iránti feltétlen elkötelezettsége mellett, tekintélyével időnként, részkérdésekben, bírálatokat is megengedhet magának.

(2)  1940-ben, az 1918-ban Romániához csatolt Besszarábiában létrehozták a moldáv szovjetköztársaságot. Területcserék útján hozzá csatolták a Dnyeszter bal partján, addig Ukrajnához tartozó, közel kétharmad részben szlávok (ukránok, oroszok) lakta moldáv autonóm köztársaságot.

1989-ben Moldáviában románbarát erők kerültek hatalomra, akik napirendre tűzték az ország újraegyesítését Romániával. A Dnyeszter-mellék szlávjai ezt élesen ellenezték. Ezért – még 1990-ben – kiszakadva Moldáviából, kikiáltották a Dnyeszter-melléki Szovjetköztársaságot. A Szovjetunió felbomlásával a Dnyeszter-mellék önálló köztársaságot kiáltott ki. A jobboldali, román nacionalista kisinyovi vezetés 1992 nyarán katonai és rendőri erőket küldött a köztársaság erőszakos visszatérítésére, de gyors kudarcot vallottak. A helyzet, ex-lex állapotban, mindmáig befagyott.

(3)  A se nem háború, se nem béke állapot azóta is tart. Sorozatos tárgyalásokkal, egyezkedésekkel igyekeznek fönntartani a törékeny, labilis egyensúlyt. A Dnyeszter-melléken két alkalommal is (1996-ban, illetve 2006-ban) népszavazást tartottak, aminek során mindkét alkalommal a lakosság 96-97 százaléka az Oroszországgal való egyesülésre szavazott. Moszkvában azonban ez esetekben is figyelmen kívül hagyták a lakosság akaratát. A Kreml mentségére legyen mondva, hogy nem akartak még egy Kalinyingrádot: az orosz „nagy földtől” távol, elszigetelve lévő enklávét.

A befagyott konfliktus ott nyugvópontra jutott. A Donbasszhoz képest két, alapvető eltéréssel: 1. Kisinyov korrektül betartja a megállapodásokat, nem törekszik azok felülvizsgálatára, és gyakorlatilag lemondott a terület erőszakos visszahódításáról. 2. Igor Dodon, a kiugrott kommunista személyében, a Kreml támogatását is hosszú évek óta élvező államfője van Moldovának, aki behúzta a kéziféket a román annexió ügyében (amiben a lakosság határozottan támogatja). Többször is próbálták megbuktatni – de eddig mindig sikerült felülkerekednie.

 

Hozzászólások:

Loading ...