Magyarország kész megszüntetni Ukrajnának a NATO-hoz való közeledésének akadályozását: Szijjártó megnevezte ennek feltételeit

https://zen.yandex.ru/media/zikua/vengriia-nazvala-usloviia-pri-kotoryh-snimet-veto-v-nato-otnositelno-ukrainy-5ed12b38e0fd424ed4df5679

Magyarország megnevezte azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén feloldja az ukrán NATO-csatlakozást gátló vétóját

Magyarország kész megszüntetni Ukrajnának a NATO-hoz való közeledésének akadályozását: Szijjártó megnevezte ennek feltételeit

A magyar blokkolás az oktatás és a nyelv kérdésével függ össze.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Budapesten találkozott Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszterrel. Az ezt követően megtartott sajtótájékoztatón – miként arról az  Ukrainszkaja Pravda» tudósít – Szijjártó kijelentette, hogy az Ukrajna NATO-felvételéről szóló kérdés zárolását az oktatási törvénnyel, illetve a nyelvtörvénnyel kapcsolatban jelentkező problémák idézik elő.

Magyarország várja az oktatással és az államnyelv használatáról szóló törvénnyel kapcsolatos problémák megoldását. Akkor majd nem fogjuk blokkolni azt, amit a NATO-val kapcsolatban blokkolunk” – jegyezte meg Szijjártó.

Ugyanakkor a magyar miniszter hangsúlyozta országának azt a törekvését, hogy visszavonja az általa foganatosított korlátozásokat. A végcél: megállapodásra jutni. Megjegyzendő, hogy Magyarország megvétóz a NATO-ban minden olyan döntést, ami az Ukrajnával való együttműködés elmélyítését szolgálja. Budapest blokkolja a politikai szinten történő párbeszédet is.

Mi le akarunk zárni minden, az oktatásról és az államnyelvről elfogadott törvénnyel kapcsolatos vitát. És olyan megoldást szeretnénk elérni, ami a kárpátaljai magyarság számára is elfogadható. Remélem, hogy ezeket a vitákat elfelejthetjük, hogy azok a múlté lesznek” – mondta Szijjártó.

Említést érdemel, hogy a magyar miniszter nem pontosította, milyen konkrét észrevételei vannak az ukránnak, mint államnyelvnek a működéséről szóló törvénnyel kapcsolatban. Ismeretes azonban, hogy ezt a törvényt a Velencei Bizottság (1) is bírálta, és a magyaroknak tetsző változtatásokat is javasolt abban.

Mint emlékezetes, nemrég vált ismeretessé, hogy Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök a Magyarországgal az oktatási törvénnyel kapcsolatban kialakult konfliktus rendezését célzó memorandumot szándékozik aláírni Orbán Viktor miniszterelnökkel.

 

https://www.segodnya.ua/politics/vengriya-razblokiruet-sblizhenie-ukrainy-s-nato-siyyarto-nazval-usloviya-1449546.html

  1. május 29.

Budapest szeretné befejezni Ukrajna euroatlanti integrációjának akadályozását, ezt azonban egyelőre még nem teheti meg.

Kijev azt reméli, hogy Budapest megszünteti Ukrajna NATO-integrációjának az akadályozását. Ám Magyarország ehhez feltételeket szab.

Mindezt a két ország külügyminisztere közölte a magyar fővárosban május 29-én sorra került megbeszéléseiket követően.

„Arra számítunk, hogy Magyarország felújítja Ukrajna teljes körű támogatását a NATO-ban” – írja Twitter-oldalán tett bejegyzésében Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter

Kuleba arról biztosított bejegyzésében, hogy a kijevi vezetés „a közös siker érdekében kíván dolgozni”. Támogatást ígért minden, a térséggel kapcsolatos magyar kezdeményezéshez, hiszen Ukrajna „is tagja a közép-európai családnak”. (2)

„Nincs annak semmiféle objektív oka, hogy közöttünk valamiféle lényeges problémák legyenek” – állítja a miniszter.

Magyar kollégája, Szijjártó Péter ezzel viszont aligha ért egyet. Mint a „Jevropejszkaja („Európai”) Pravda” (3) közli, Szijjártó emlékeztetett rá: Ukrajnának az Észak-atlanti szövetséghez való közeledésének dolgában Budapestnek mik a követelményei.

Magyarország elvárja az oktatási, illetve az államnyelv funkcionálásáról szóló törvénnyel kapcsolatos problémák rendezését – közölte a magyar miniszter, aki megígérte, hogy ezt követően Budapest már nem lesz országunk euroatlanti integrációjának a kerékkötője.

Magyarország kész megszüntetni Ukrajnának a NATO-hoz való közeledésének akadályozását: Szijjártó megnevezte ennek feltételeit

Mint ezzel kapcsolatban a magyar külügyminisztérium vezetője leszögezte: országa e blokkolás megszüntetését kívánja – de csak ha sikerül konszenzusra jutni Ukrajnával.

Mi le akarunk zárni minden, az oktatásról és az államnyelvről elfogadott törvénnyel kapcsolatos vitát. És olyan megoldást szeretnénk elérni, ami a kárpátaljai magyarság számára is elfogadható. Remélem, hogy ezeket a vitákat elfelejthetjük, hogy azok a múlté lesznek” – tette hozzá.

Emlékeztetünk arra, hogy Kuleba magyarországi utazása a posztjára márciusban történt kinevezése óta a miniszter legelső nem virtuális külföldi látogatása volt. A járvány miatt bevezetett légi közlekedési tilalom miatt a miniszter a Kijev és Budapest közötti teljes távolságot gépkocsival tette meg.

Az Ukrajna és Magyarország közötti nyelvi konfliktus már nem az első éve tart. Magyarország elégedetlen azzal, hogy a kárpátaljai magyar közösséget az ukrán nyelven történő tanulásra akarják kényszeríteni. Budapest egy, a kisebbségekről szóló törvény elfogadását is szorgalmazza.

Megjegyzések:

(1)  A Velencei Bizottság az Európa Tanács államjogi szakértőkből álló testülete, amely az államok saját maguktól való, illetve mások által történő kezdeményezésére vizsgálja, hogy egy-egy készülő, vagy már elfogadott törvény jogi, vagy jogfilozófiai szempontból összhangban áll-e az európai jogalkotással. Noha a testület döntései csupán ajánló jellegűek, a mostanra kialakult gyakorlat szerint ezeket a döntéseket az államok magukra nézve kötelezőeknek ismerik el.

Ezt a hallgatólagos gyakorlatot sértette meg Ukrajna, amikor megpróbálta mellőzni a Bizottságnak az ukrán oktatási törvény 7. cikkelyével kapcsolatos kifogásait. Ez a cikkely teszi kötelezővé, hogy a nemzetiségi iskolák felső tagozatain fokozatosan áttérjenek az ukrán nyelven történő oktatásra. Az iskola végéig az ukrán nyelven történő oktatás időtartamát a teljes oktatási idő 80 százalékára kell emelni. A nemzetiségek nyelvén lényegében csak az anyaországgal kapcsolatos történelmi és kulturális ismeretek oktathatók.

A Bizottság fellépésének voltak némi pozitív hozadékai. A törvény eredeti változata lényegében fakultatív tantárggyá tette volna az anyanyelv oktatását, szinte a teljes oktatási anyagot ukrán nyelven kellett volna leadni. A törvényt pedig már a 2020-as tanévkezdéstől kellett volna alkalmazni. Ebben a nemzetiségi iskolák többsége 2023-ig haladékot kapott.

Ennél sokkal súlyosabb a helyzet az orosz iskolák esetében. Velük – az orosz nemzeti közösséggel – kapcsolatban a kijevi rezsim a fokozott, erőltetett asszimiláció útjára lépett. Kiváltképpen a Donbassz ukránok által meg (vissza) hódított körzeteiben.

Általános ideológiai alap, miszerint „Ukrajnában csak ukránok – orosz, magyar stb. nyelven beszélő, de ukránok élnek”. Ha elfogadnánk ezt a logikát, úgy azt kellene gondolnunk: ha egy kárpátaljai magyar, az valójában ukrán – akkor miért nem ukránul, és miért magyarul beszél. Ebben kíván „segíteni” az oktatási, illetve nyelvtörvény.

(2)  Ukrajna is tagja az 1999-ben alapított, mostanra 18 országot tömörítő, Közép-európai Kezdeményezés nevű szervezetnek. (A korábbi szovjetköztársaságok közül tag még Belorusszia és Moldávia is.)

(3)  A „Jevropejszkaja Pravda” az Európai Unió helyzetét, az európai integráció kérdéseit taglaló ukrajnai kiadvány

 

Hozzászólások:

Loading ...