Putyin nem fogja befogadni a Donbasszt. Az ukrajnai háborút hatályon kívül helyezik

https://kapital-rus.ru/articles/article/putin_prisoedinit_donbass_posle_izmeneniya_konstitucii_tak_govoryat_storonn/

2020. július 6.

Putyin nem fogja befogadni a Donbasszt. Az ukrajnai háborút hatályon kívül helyezik

Az orosz alkotmányban végrehajtott változtatásokat követően az információs térben aktivizálódtak a Donbassz el nem ismert köztársaságai befogadásának hívei. Ehhez maga Vlagyimir Putyin szolgáltatott alapot, aki ismét elővette a Szovjetunió szétesésének témáját. Amivel összefüggésben az orosz államfő hagyományosan a szovjet alkotmányban elhelyezett időzített bombát emlegetett. Ezzel a háttérrel Alekszandr Borodaj (1), a „Donbassz Önkéntesei Szövetségének” az elnöke a „Rógyina” („Haza”) párt kongresszusán egyenesen bejelentette, hogy a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság rövidesen csatlakozhat Oroszországhoz.

Putyin nem fogja befogadni a Donbasszt. Az ukrajnai háborút hatályon kívül helyezik

Ezzel egy időben az Oroszország és Ukrajna között a normandiai formátum keretében a Donbassz helyzetének rendezéséről folytatott tárgyalások ismételten csak kudarccal végződtek. Az orosz fél július 6-ig adott időt Kijevnek, hogy bemutassa annak az alkotmányreformnak a tervezetét, amely lehetővé teszi a térség decentralizálását. (2) Vlagyimir Zelenszkij azonban visszautasította a követelést, és mindenkinek azt ajánlotta, „dolgozzanak még retorikájuk finomításán”.

Putyin nem fogja befogadni a Donbasszt. Az ukrajnai háborút hatályon kívül helyezik

A senkinek sem kellő köztársaságok

  • A „Rógyina” párt július 5-én Szentpéterváron megrendezett kongresszusán Alekszandr Borodaj, „a Donbassz Önkéntesei Szövetségének” vezetője kijelentette: a Donbassz el nem ismert köztársaságai (3) rövid időn belül Oroszországnak nem csak de facto, hanem de jure is a részei lesznek. „Nagyon fontos lépésnek” nevezte az alkotmányban végrehajtandó változtatásokról szóló szavazást, amelyen a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság orosz útlevéllel már rendelkező lakosai is részt vettek.
  • Borodaj bejelentését megelőzően az Oroszország és Ukrajna közötti berlini megbeszélések eredménytelenül zárultak. Dmitrij Kozak, az orosz küldöttség vezetője, az orosz elnöki hivatal vezető-helyettese elismerte, hogy a megbeszéléseken nem történt áttörés. Mint mondta, Ukrajnától nem sikerült világos, szabatos választ kapni arra a kérdésre, hogy mikor készül el az a dokumentum, ami az ukrán alkotmány módosításának a decentralizációról szóló részét érinti, és amit a minszki megállapodások előirányoznak.

Putyin nem fogja befogadni a Donbasszt. Az ukrajnai háborút hatályon kívül helyezik

  • A német Der Spiegel tudomást szerzett a találkozó részleteiről. Ennek nyomán a lap hírül adta, hogy Moszkva követelte: Kijev július 6-ig mutassa be az alkotmányban végrehajtandó reformok közül annak a tervezetét, amely az alkotmányban rögzíti a Donbassz különleges státuszát. A minszki megállapodások értelmében, azt követően, hogy az el nem ismert köztársaságok megkapták a különleges státuszt, Oroszországnak át kell adnia a határ fölötti ellenőrzést Kijevnek. (4) Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök visszautasította Moszkva követelését, és azt tanácsolta neki, hogy „csiszoljon még retorikáján”. Mint mondta, Ukrajna független ország és senki nem követelhet tőle semmit. (5)

Putyin nem fogja befogadni a Donbasszt. Az ukrajnai háborút hatályon kívül helyezik

  • Ebben a helyzetben Vlagyimir Putyin elnök azok reményét melengette, akik a Donyecki (DNR) és Luganszki (LNR) Népköztársaságot Oroszország kebelében szeretnék látni. A „Moszkva. Kreml. Putyin” c. tévéműsor keretében adott interjújában Putyin bírálta a Szovjetunió alkotmányát, amelyiknek az a pontja, amelyik lehetővé tette a köztársaságok kiválását az Unióból, „időzített bombaként” szolgált. Az „ilyesmiket” Oroszországnak el kell kerülnie – mondta Putyin. (6) „Az orosz földek kiszélesítésének” hívei fölemlegették az elnöknek azokat a szavait is, miszerint a Szovjetunió szétesésekor az addigi köztársaságok orosz területeket „vittek magukkal”. Ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet a megújított alkotmány 67. cikkelyére. Noha abban csupán Oroszország területi integritásáról esik szó, és nem arról, hogy az ország igényt formálhatna idegen területekre.
  • Azt, hogy Moszkva nem tekinti oroszországi régiónak a DNR-t és az LNR-t Vlagyimir Dzsabarov, a Szövetségi Gyűlés (felsőház) külügyi bizottságának első elnökhelyettese jelentette ki. Dzsabarov szavai alapján az a régió ukrán terület – jóllehet Kijev ezt másként látja. A szenátor hangsúlyozta: Oroszország nem tekinti Donyecket és Luganszkot „számára elengedhetetlenül szükséges régiónak.”

Putyin nem fogja befogadni a Donbasszt. Az ukrajnai háborút hatályon kívül helyezik

 

  • Eközben, előzőleg Kijevben már szó esett a Donbassz visszatérése miatti félelemről. Mint Jevgenyij Murajev korábbi parlamenti képviselő megjegyezte: a kijevi vezetés tart a Donbassztól. Aminek visszatérését követően ki kell majd fizetni a nyugdíjakat (7), pénzügyi forrásokat kell majd felkutatni az újjáépítéssel kapcsolatos kiadásokra (8), tisztázni kell majd, hogy kik tekintendők hősöknek, kik bűnösöknek – és bűnvádi eljárásokat kell indítani. (9) „Nagyon sok mindenért felelni kell majd” – vonta le a következtetést Murajev, miközben azt magyarázta, hogy Kijev miért nem hajlandó gyorsítani a Donbassz reintegrálásának a folyamatát.
  • Kreml-beli források elmondása szerint a Donbassz körüli problémakört befagyasztották.  Moszkva abban reménykedik, hogy saját feltételei alapján engedheti majd át a régiót Kijevnek. (10) Kijev azonban a kulisszák mögött alkudozik a megszállt területek (11) visszafogadására

Megjegyzések:

(1)  2014 nyaráig a Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke. Orosz állampolgár. Annak a nyárnak a furcsa, aggasztó belpolitikai eseményei közepette távozni kényszerült posztjáról. Visszaszáműzték hazájába, akárcsak Igor Sztrelkov (Girkin) honvédelmi minisztert.

(2)  Ukrán részről egyébként készültek közigazgatási reformra, így a helyi igazgatás decentralizálására. A Donbassz esetében azon igyekeznek, hogy a régiónak adandó „különleges” (konföderatív) státuszt összemossák az ukrajnai decentralizálással, szándékosan keverve a kettőt.

(3)  A Donbassz népköztársaságait elismerte a két kis kaukázusi köztársaság: Dél-Oszétia és Abházia. A két államfő együtt kereste föl Donyecket és Luganszkot. A diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló okirattal egyidejűleg barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést is aláírtak. Egy időben találgatások jelentek meg arról, hogy Oroszország, Dél-Oszétiával takarózva, fegyveresen beavatkozik. Ebből azonban nem lett semmi.

A Donbassz két népköztársaságát két „távol-külföldi” ország is elismerte: Venezuela és Nicaragua.

(4)  A minszki megállapodásnak csak az utolsó érdemi pontja az, hogy Kijev visszakapja az ellenőrzést az ukrán-orosz határai fölött. Vagyis, ha már minden egyéb pontot teljesített.

A Donbassz esetében a dolog úgy néz ki, hogy – egyelőre ideiglenesen – megkapja a különleges státuszt. Majd megtartják a lényegében konföderáció vezetését megválasztó szavazást. És miután az EBESZ megfigyelői azt szabályosnak ismerték el, akkor kaphatja vissza Kijev a határai fölötti ellenőrzést.

(Fordítva – ahogy Kijev akarja – az alábbiak történnének: 1. az ukrán hadsereg lezárná a határt, se ki, se be 2. elmozdítanák (valószínűleg le is tartóztatnák) a népköztársaságok központi és helyi vezetését. 3 feloszlatnák a néphadseregeket, helyükbe ukrán katonaság, rendőrség lépne. 4. a határ lezárásával nem lehetne elmenekülni. 5. az ukrán katonai-polgári közigazgatás átvenné a hatalmat, megindulnának a letartóztatások, a megtorlások, az üldöztetések. 6. mikor mindez így együtt van, ebben a légkörben tartanának „helyi választásokat” – természetesen „az ukrán törvények” alapján.)

Putyin nem fogja befogadni a Donbasszt. Az ukrajnai háborút hatályon kívül helyezik

(5)  A nemzetközi szerződések be nem tartása, mint a függetlenség bizonyítéka…

(6)  Sok vélemény szerint éppen ellenkezőleg: a Szovjetunió vesztét az okozta, hogy a köztársaságok önállósága merő formaság, díszlet volt csupán. Lenin eredeti elképzelése szerint az önálló TANÁCSKÖZTÁRSASÁGOK szabad, önkéntes társulása lett volna a Szovjetunió, ahol – akárcsak a Monarchiában – csupán a honvédelem és a külügyek lettek volna közösek. A húszas évek elején a Szovjetunió nevét még úgy fordították magyarra: TANÁCSKÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE.

(7)  2014-ben Kijev leállította a nyugdíjak átutalását a Donbassznak. Emiatt irdatlan összeggel tartozik a Donbassznak.

(8)  Egyes számítások szerint a Donbasszban okozott háborús károk összege nagyjából egyenlő Ukrajna vagyonával.

Putyin nem fogja befogadni a Donbasszt. Az ukrajnai háborút hatályon kívül helyezik

(9)  A kijevi vezetés nem ok nélkül tart attól, hogy a háborús bűnösök perbe fogása esetén se vége, se hossza nem lenne a szélsőjobboldal zavargásainak.  Az ilyen-olyan különítményesek mindenkor megakadályozzák a közülük kikerülők elítélését.

Putyin nem fogja befogadni a Donbasszt. Az ukrajnai háborút hatályon kívül helyezik

(10)  Közülük a legfontosabb: a Donbassz visszaadásáért cserében Ukrajna 1. nem bántja a helyi orosz lakosságot; 2. nem lép be a NATO-ba. Orosz remények szerin konföderatív státuszában a Donbassz megvétózza majd Ukrajna NATO-tagságát.

(11)  „Megszállt területeken” az értendő, hogy ukrán felfogás szerint a Donbassz Kijev által még el nem foglalt 30 százaléknyi területét a hivatásos orosz hadsereg tartja megszállva.

 

Hozzászólások:

Loading ...