Magyarországon kijelentették, hogy nem engedik be Ukrajnát a NATO-ba

https://novorosinform.org/823298?utm_source=pushworld&utm_medium=push&utm_campaign=common&utm_content=link

Magyarországon kijelentették, hogy nem engedik be Ukrajnát a NATO-ba

A „Zrada csi Peremóga” („Árulás és győzelem”) elnevezésű Telegram-csatorna hírül adta: Magyarországon miniszteri szinten jelentették ki, hogy az ország nem szándékozik visszavonni az Ukrajna-NATO Bizottság munkáját gátló vétóját. (1) Budapest ily módon gondolja elérni, hogy „Ukrajnában biztosítsák a nemzeti kisebbségek jogait”.

„Magyarország természetesen nem örül annak, hogy vétózni kénytelen a miniszteri szintű Ukrajna-NATO Bizottság munkáját. Ám ezt kénytelenek leszünk fenntartani mindaddig, amíg ukrán részről nem látunk ebben valamiféle előrehaladást. Ezzel nagyon erős jelzést kívántunk adni arról, hogy valami nincs rendjén az ukrajnai kisebbségek jogaival. Ukrajnának pedig vissza kellene térnie ahhoz a politikához, amit azt megelőzően folytatott, hogy elfogadták az oktatási, a felsőoktatási, illetve az államnyelvről szóló törvényt. (2) Ez az a három törvény, amelyet a magyar fél mindig is élesen bírált” – magyarázta el országa álláspontját Íjgyártó István, Magyarország ukrajnai nagykövete.

Előzőleg Magyarországon bejelentették: csak azt követően vonják vissza az Ukrajna és a NATO közötti tárgyalásokkal kapcsolatos vétót, ha Kárpátalja lakói visszakapják az anyanyelvükön történő tanulás – a Petró Porosenkó elnöksége idején elfogadott oktatási törvény által korlátozott – jogát.

2018 októberében a két ország közötti konfliktus odáig fajult, hogy Ukrajna és Magyarország kölcsönösen kiutasított egy-egy konzult. Kijev azért ment bele egy ilyen lépésbe, mivel elégedetlen volt azzal, hogy Kárpátalján élő ukrán állampolgároknak magyar útleveleket adnak ki. Ez után az incidens után Magyarországon azzal fenyegették meg Ukrajnát, hogy akadályokat gördítenek majd Ukrajnának a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történő csatlakozásának az útjába.

Emlékeztetőül: június 16-án Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára kijelentette: az, hogy Ukrajna nem sokkal korábban megkapta a NATO-n belüli EOP (bővített lehetőségekkel rendelkező partner) státuszt, még nem zárja ki azt, hogy, Kijev soviniszta nyelvtörvénye miatt, Magyarország blokkolni fogja az Ukrajna-NATO Bizottság üléseit.

Korábban, tavaly december 8-án Magyarország kilátásba helyezte: a kárpátaljai magyarok jogainak helyreállítását követően Magyarország támogatni fogja Ukrajna belépését a NATO-ba.

Előzőleg, december 3-án Magyarország az orosz Állami Duma segítségét kérte a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében.

 

https://newzfeed.ru/2020/07/12/v-zakarpate-reshili-tajno-otdelitsya-ot-ukrainy/?utm_source=smi2

Kárpátalján úgy határoztak, hogy titokban kiválnak Ukrajnából

Magyarországon kijelentették, hogy nem engedik be Ukrajnát a NATO-ba

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai Kárpátalján megakadályozták állampolgárok egy csoportjának az Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen irányuló tevékenységét.

Egyebek mellett a rendvédelmi szervek által őrizetbe vett személyek arra hívták föl a helyi lakosságot, hogy szavazzanak annak a szerződésnek az érvénytelenítésére, amely alapján Ukrajna megkapta a magyar területek egy részét. (3)

Ukrajna legnyugatibb régiójának lakosságát lényegében egy olyan népszavazás előkészítésébe vonták bele, amelynek célja annak a régen volt szerződésnek az érvénytelenítése, és a terület Magyarországhoz csatolása. Egy ilyen népszavazás eredményeként Budapest nemzetközi bíróságok előtt támadhatná meg Ukrajna jogát ezekre a területekre. (4)

A nyomozók egyelőre egy olyan esetet rögzítettek, amikor az említett megállapodás érvénytelenítéséről szóló petícióhoz gyűjtöttek aláírásokat. Azt az ukrán állampolgárt, akit ennek a feladatnak a végrehajtására külföldiek béreltek fel, már őrizetbe vették (kiemelés a fordítótól). Közölték vele a vádat és időleges korlátozó intézkedéseket vezettek be vele szemben. Az ügyet bíróság fogja kivizsgálni.

Jelenleg a kárpátaljai rendfenntartó erők, az SZBU-ból való kollégáikkal együtt ellenőrzik azokat az információkat, miszerint agitátorok egész hálózata dolgozik ismeretlen külföldi szervezeteknek (kiemelés a fordítótól). (5) Amíg a nyomozás folyik, ezzel az incidenssel, hatáskörein belül, a külügyminisztérium foglalkozik majd. (6)

Dmitrij Grusevszkij

 

Megjegyzések:

(1)  Szijjártó Péter külügyminisztert – a ma már Magyarországon sem ismeretlen „Mirotvorec” („Béketeremtő”) nevű spicliportálon kívül – rátették az ukrán titkosszolgálatok egy másik, „Poszipaka – a Kreml ügynöke” nevű feketelistájára is. Ezen Magyarországról összesen heten vannak rajta. Külügyminiszterünket ezeken a listákon nem kevesebbel vádolják, mint hogy fegyveres betörést készít elő Ukrajna ellen. Illetve „a kárpátaljai magyar szeparatizmus” szításával, a magyar állampolgárság és útlevelek osztogatásával nemzetiségek közötti ellentéteket szít, így bomlasztva Ukrajna területi integritását.

Ukrajnában ma már nem is titkoltan Moszkva és Budapest összjátékával vádolják hazánkat Ukrajna, a NATO, „a nyugati demokráciák” biztonsága elleni aknamunkában. Mi több, ezzel rendszeresen mószerolnak minket Brüsszelben, Washingtonban, a többi nyugati fővárosban – láthatóan nem is sikertelenül. Így ezekbe a körökbe is eljutott az a magyarországi ellenzék által is buzgón terjesztett rágalom, hogy „Orbán Viktor korrupt fasiszta diktatúrája az orosz titkosszolgálatok szuronyain nyugszik”. Akik ezért magyar területről, szabadon folytathatják a NATO, a Nyugat elleni aknamunkájukat. Magyarország pedig Moszkva / a Kreml / Putyin utasítására szítja a kárpátaljai magyar szeparatizmust.

Egy ponton túl ez elvezethet oda, hogy NATO-körökben Magyarországot, annak jelenlegi vezetését az észak-atlanti szövetség – kiküszöbölendő – belbiztonsági problémájának fogják tekinteni. A csata egyelőre az Európai Unióban, „a magyarországi emberi jogi helyzet” leple alatt folytatódik. De már aktívan folyik a magyar közvélemény erre kapható részének hiszterizálása, egy leendő, Orbánt és rendszerét elsöprő „Majdan” érdekében.

(2) Mely utóbbi elnevezése: «Об обеспечении функционирования украинского языка как государственного» – „Az ukrán, mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról”.

(3)  Így áll, tudniillik a cikk eredeti szövegében.

A helyzet az, hogy 1920 júniusában Ukrajna – amelyik a polgárháború során 13 alkalommal cserélt gazdát – 1917 végén kikiáltott függetlensége pedig hol életbe lépett, hol újra megszűnt, voltaképpen tehát még nem is létezett. Az ukrán államiság kezdetei igazából a Szovjetunió, ezen belül pedig az ukrán szovjetköztársaság 1922. december 30-i megalakulására tehetők. Kárpátalját Trianonban Csehszlovákiának ítélték, és az az 1945. június 29-én aláírt szovjet-csehszlovák szerződés nyomán került Ukrajnához.

Való igaz: a trianoni szerződés – mint minden akkori béke-megállapodás – a második világháború kitörésével érvényét vesztette, hiszen megszűnt a béke, új háború kezdődött. (A Szovjetunió is akkor, 1939 szeptemberében állította helyre korábbi, a Curzon-vonal mentén meghúzott nyugati határát, illetve 1940 júniusában az 1918-as, majd az 1919 tavaszi újabb német megszállás folytán létrejött balti államok fölötti szuverenitását. Vette vissza továbbá Romániától az általa 1918. január-februárjában elfoglalt és annektált Besszarábiát (a mai Moldovai Köztársaságot).

Az 1947-es párizsi béke (nem említve nevén az immár hatályát vesztett trianoni békét) Magyarország esetében úgy rendelkezett, hogy vissza kell állítani az 1937. december 31-i állapot szerinti határokat. (A kivétel, mint tudjuk, a Rajka környéki három színtiszta magyar falu Csehszlovákiához újonnan történt átcsatolása volt, amivel Magyarország területe további 20 km2-rel csökkent.)

Ukrajnának így semmilyen szempontból sincs semmi köze a trianoni béke-megállapodáshoz. Arról van csupán szó, hogy Kijev újabb kérdésben provokál, és rendez hisztériát. Újabb bizonyítékot keresve ahhoz, hogy Moszkva és Budapest összefog Ukrajna gyengítésére. Ki tudja, hogy e váddal összefüggésben milyen vallomást igyekeznek majd kicsikarni a letartóztatottakból.

(4)  Tipikus példája annak, hogy az egyébként jó szándékú újságíró, a kérdés felületes tárgyalásával, adott esetben milyen kalamajkát tud kavarni. Az orosz sajtó pedig, amúgy, érezhető rokonszenvet tanúsít irántunk az Ukrajnával való vitánkban.

Az MVSZ akciója általában a trianoni szerződés felülvizsgálatára irányul – amely nem csak Ukrajnát, de Magyarország minden szomszédját érinti. Mint a szervezők hangsúlyozták, céljuk nem területek követelése, hanem a szerződés felülvizsgálatának elérése, illetve az, hogy a magyar kormány helyezze hatályon kívül azt a jogszabályt, amellyel annak idején törvénybe iktatták a trianoni békét.

Azzal, hogy az újságíró ilyen felületesen kezelte a kérdést, egyebek mellett komoly veszélybe sodorja a letartóztatottakat. Amit írt, az az ukrán Btk. egyik legsúlyosabb büntetési tétele alkalmazásának veszélyét idézi fel, és tápot ad a kijevi vezetés újabb magyarellenes áskálódásaira, támadásaira is.

 Az akció amúgy, a föntebb említettek okán, irreális célt fogalmaz meg. Az újabb világháború kitörésével – Magyarország esetében pedig a két bécsi döntéssel, Kárpátalja, a Vajdaság, a Baranya-háromszög és a Muraköz visszavételével – a trianoni békerendszer érvényét vesztette. (Ahogy 1941. június 22-én, de facto, majd de jure is, érvényét vesztette az un. „Molotov-Ribbentropp paktum” – valójában a szovjet-német meg nem támadási szerződéshez csatolt titkos záradék – is.) Az más kérdés, hogy a háborút követő, újonnan megkötött, 1947-es párizsi békeszerződések (nagyjából, de távolról sem teljesen) a trianoni határokat állították vissza.

 (5)  A sejtelmes megfogalmazás lehetővé teszi mindazok képzeletének szárnyalását, akik mindenképpen fel akarják fújni az ügyet. Lehetetlen, hogy ne tudnák: a Magyarok Világszövetségéről, egy nem kormányzati szervezetről van szó, amelynek cselekedeteiért a kormány nem felel.

 (6)  A föntebb említettel is összefügghet, hogy az ügyet a külügyminisztériumra szignálva ki, abból államközi problémát csinálnak.

Hozzászólások:

Loading ...