Zelenszkij Lukasenkótól követelte az oroszok kiadását

https://novorosinform.org/824001?utm_source=pushworld&utm_medium=push&utm_campaign=common&utm_content=link

Zelenszkij Lukasenkótól követelte az oroszok kiadását

  1. augusztus 5.

Az ukrán elnöki hivatal szóvivői irodája tudatta: telefonbeszélgetésre került sor Vlagyimir Zelenszkij ukrán és Alekszandr Lukasenkó belorusz elnök között. Ennek során az ukrán vezető kérte, hogy adják ki Kijevnek a belorusz titkosszolgálatok által korábban őrizetbe vett oroszokat.

„Remélem, hogy mindazokat, akik Ukrajna területén elkövetett terrorcselekményekkel gyanúsíthatók, kiadják nekünk, hogy az érvényben lévő nemzetközi jogi okmányokkal összhangban büntetőjogi felelősségre vonhassuk” – közölte Zelenszkij.

Ezzel egyidejűleg a belorusz BELTA hírügynökség azt közölte, hogy az oroszok kiadatásának a témáját az ukrán vezető vetette föl. Aki szerint közülük egyesek állítólag résztvevői a Donbasszban zajló konfliktusnak. (1)  Lukasenkó, a maga részéről azt felelte, hogy ebben a kérdésben Minszk együtt fog működni mind Ukrajnával, mind pedig az Orosz Föderációval.

Előző nap az orosz külügyminisztérium szóvivője,  Marija Zaharova kommentárt fűzött Alekszandr Lukasenkó belorusz elnök beszédéhez, (2) aminek során a politikus hangsúlyozta: Moszkva mindig is Minszk legközelebbi szövetségese marad.

Az orosz diplomata hangsúlyozta: a két nép közötti barátság „a történelmi közelség és napjaink pragmatikus együttműködésének szilárd alapjaira épül”.

 

https://novorosinform.org/824036?utm_source=pushworld&utm_medium=push&utm_campaign=common&utm_content=link

Lukasenkó hozzájárult ahhoz, hogy a letartóztatott oroszokat kiadják Ukrajnának

 2020. augusztus 5.

Zelenszkij Lukasenkótól követelte az oroszok kiadását

Alekszandr Lukasenkó elnök engedélyt adott a belorusz főügyészségnek, hogy kiadja az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak az alaptalanul őrizetbe vett oroszokat. Őket Minszk azzal vádolja, hogy az elnökválasztás idejére (3) zavargásokat készítettek elő. Ezt Dmitrij Gordon ukrán újságíró közölte, aki interjút készített a belorusz elnökkel.

„Az elnök elmondta: Zelenszkij kérte tőle, hogy adják ki Ukrajnának azokat, akik részt vettek a Donbasszban Ukrajna – s így az ukránok – elleni harcban. Ő erre azt válaszolta: a főügyészség, illetve Belorusszia más rendvédelmi szervek – amelyek a belorusz törvényekkel összhangban minden szükségest megtesznek annak érdekében, hogy a vétkeseket kiadják Oroszországnak és Ukrajnának – ehhez megkapják a zöld utat” – tárta föl Gordon.

Zelenszkij Lukasenkótól követelte az oroszok kiadását

Az újságíró elmondta: az interjú „nem várt módon nagy visszhangra számítható, merész és érdekes volt”. Lukasenkó „egy egész sor szenzációs ténnyel szolgált”.

Mint emlékezetes, Dmitrij Gordon híres ukrán újságíró ma interjút készített Alekszandr Lukasenkó belorusz elnökkel. Belorusszia vezetője beszámolt róla, milyen módon küzdöttek a koronavírus járvány ellen, őszintén válaszolt a személyes jellegű, így a családon belüli kapcsolatokra vonatkozó kérdésekre, és megosztotta vendégével gyermekkori emlékeit.

Zelenszkij Lukasenkótól követelte az oroszok kiadását

A világháló ukrán felhasználói vegyesen viszonyultak magához az interjú készítésének a tényéhez. Egyesek megint „árulással” vádolták Gordont. Korábban az internet-felhasználók azért fenekedtek az ukrán újságíró ellen, amiért az interjút készített Igor Sztrelkovval (4) és Natalja Poklonszkajával (5). A kommentelők szerint Gordon „gyanúsan könnyen kapott engedélyt az interjúra Lukasenkó hivatalától, miközben más külföldi újságíróknak nagyon sokáig kell várni a sorukra”. E kommentelők azt feltételezték, hogy Gordonnak ebben segítségére voltak az SZBU-val való összeköttetései, illetve magának Lukasenkónak az a kívánsága, hogy Moszkva orra alá borsot törhessen azon jelzéseivel, miszerint kész Kijevvel barátkozni.

Megjegyzések:

(1)  Erre vonatkozóan különböző számokat emlegetnek. Ukrán részről állítólag 14 (más adatok szerint 19) ilyen személy van a 33 orosz közül. Az egyik hivatalos ukrán honlap 7 olyan ember adatait közölte, akik a Donbassz szülöttei, s mint ilyenek, (büntetőjogi felelősség alá vonható) ukrán állampolgároknak számítanak. Kiadatásuk esetén rájuk vár a legkegyetlenebb sors. Akárkiket, akárhány személyt adnak is ki, vallatóik a válogatott kínzásoktól sem fognak visszariadni, hogy őket Oroszország „ukrajnai agresszióját” illetően kompromittáló vallomásra kényszerítsék – miközben számítani kell majd arra, hogy hazaárulásért fogják őket perbe.

Moszkvában tagadják, hogy a 33 személy között lenne ukrán állampolgár. Minszket pedig figyelmeztették: akárcsak egyetlen orosz kiadásával is, Belorusszia átlép egy vörös vonalon.

(2)  Augusztus 4-én Lukasenkó megtartotta a választások előtti utolsó, másfél órás beszédét.

(3)  A belorusz elnökválasztást most vasárnap, augusztus 9-én tartják.

(4)  Igor Sztrelkov (eredeti családneve: Girkin) 2014 tavaszán Szlavjanszk város védelmét irányította, rövid idő múlva pedig a Donyecki Népköztársaság honvédelmi minisztere lett. (Elődjét egy Mariupol városán történt rajtaütés alkalmával ukrán fegyveresek elfogták és magukkal hurcolták). A város kényszerű feladását követően hamarosan megindultak ellene az intrikák, majd gyakorlatilag száműzték hazájába, Oroszországba. Egy segélyszervezet irányítójaként politikával is foglalkozik, éles bírálója Putyin elnök Donbassz-politikájának, az oligarchák térnyerésének.

Egy éve, júniusban Hollandia pert indított Oroszország ellen a maláj utasszállító gép Moszkvának tulajdonított lelövése miatt. A négy fő gyanúsított között az első helyen Sztrelkov áll. A per koronatanújának kiszemelt Vlagyimir Cemah nyugalmazott légvédelmi tüzérezredest az ukrán titkosszolgálat emberei – a holland titkosszolgálat megbízásából – elrabolták és Kijevbe vitték, hogy ott „felkészítsék” az idén márciusban el is kezdett perben való tanúskodásra. Cemah annak idején az ostromlott Szlavjanszk légvédelmi parancsnoka, s mint ilyen, Sztrelkov harcostársa volt.

(5)  Natalja Poklonszakaja – még az ukrán időkben – a kijevi főügyészségen dolgozott. Híres volt keménységéről a szervezett bűnözés elleni harcban. A Krímből származó ügyész asszony utóbb a félsziget főügyésze lett. E posztján érték a 2014-es események, munkáját egy ideig immár Oroszország szolgálatában folytatta. Politikai életútja azonban egy idő után nehezen követhető irányokba fordult, megítélése ellentmondásos lett. Jelenleg Moszkvában él.

Hozzászólások:

Loading ...