Elterelő manőver volt a 33 orosszal szembeni minszki provokáció

https://www.kp.ru/daily/217167/4267362/?utm_referrer=https%3A%2F%2Fzen.yandex.com&utm_campaign=dbr

Miközben a belorusz titkosszolgálat „a diverzánsokra” vadászott, az orruk előtt toborozták a fiatalságot a tüntetésre.

Elterelő manőver volt a 33 orosszal szembeni minszki provokáció

Immár nyilvánvaló, hogy a Minszkben a fegyveres őrző-védő magáncég 33 orosz alkalmazottjával szemben elkövetett provokáció – amit Kijev a belorussziai választásokra időzített – szigorúan a nyugati titkosszolgálatok módszertani útmutatói szerint történt. A provokációra azért volt szükség, hogy a belorusz tábornokok figyelmét a diverzánsok utáni hajszára vonják el. A belorussziai zavargásokat a Komszomolszkaja Pravda (KP) rádióállomásának kommentálva, így vélekedett Igor Satrov politológus.

–  Ez, természetesen, a belorusz titkosszolgálatok, az általuk végzett munka kudarca. Akkor, amikor azzal kellett volna törődniük, hogy kiemeljék az utcára kivonult fiatalok csoportjainak a vezetőjét, azzal foglalkoztak, hogy az orosz befolyás valamiféle ügynökeinek valamiféle iratait, valamiféle anyagait csempésszék be a köztudatba. Ami, egyfelől, nagyon csúnya dolog. Másfelől pedig Alekszandr Grigorjevics (1) igyekezett saját magának ebből hasznot húzni. A titkosszolgálatok azonban túlságosan belefelejtkeztek a külső ellenség keresésébe.

Elterelő manőver volt a 33 orosszal szembeni minszki provokáció

A másik, természetesen, az érzelmek, az ifjúság. Méghozzá jól szervezett ifjúság. Azt látjuk, hogy a legkülönbözőbb városokban került sor megmozdulásokra. Ez egy túlságosan is jól megszervezett hálózatra vall, mely hálózaton nem egy hónapig, nem egy évig dolgoztak. De még egyszer mondom: a belorusz titkosszolgálatok csődöt mondtak.

Satrov a „KP” rádióállomásában folytatott beszélgetésében hangsúlyozta, hogy a választásokat megelőző politikai hisztéria a belorusz titkosszolgálat lapjait is összekeverte. Eközben Minszkben tartott az újabb narancsos forradalom előkészítése, amelyek „a szomszéd országokban a «hiszen ők még csak gyerekek!» (2) forgatókönyvével kezdődtek.”

Megjegyzések:

(1)  Lukasenkóról van szó.

(2)  A kijevi „Majdan” idején keletkezett, hírhedt szólásról van szó. Látva az utcát elárasztó véres erőszakot, a nyárspolgárok azzal próbálták nyugtatgatni önmagukat és másokat is – és ezt szajkózta a zavargásokat támogató, bátorító, igazolni igyekvő liberális sajtó is –, hogy „Ugyan! Hiszen ezek még csak gyerekek! Majd benő a fejük lágya.”

Elterelő manőver volt a 33 orosszal szembeni minszki provokáció

Ezek a „hiszen még csak gyerekek” honosították meg a terrort Kijevben, noha a „Majdan” még nem ért véget. Ezek a „hiszen még csak gyerekek” terjesztették ki aztán a terrort az egész országra, tiporták el mindenütt a tiltakozó megmozdulásokat. Ők mészároltak le 116 embert az ogyesszai szakszervezeti székházban. És ezek a „hiszen még csak gyerekek” indítottak népirtó háborút a Donbassz szabadságszerető népe ellen, aminek emberek tízezrei estek áldozatul, és romokban hever az (egykori) ország délkeleti régiója.

 Ha csak a minszki „hiszen még csak gyerekeken” múlna, Belorusszia is erre a sorsra jutna.

 

 

Hozzászólások:

Loading ...