Aszejev újságíró elmondta: Kijev nem áll szóba a Donbasszal, amíg az ottaniak el nem ismerik a Majdant

https://zen.yandex.ru/media/id/59ae5ddd7ddde8d34934acf0/jurnalist-aseev-rasskazal-chto-kiev-ne-budet-govorit-s-donbassom-poka-donchane-ne-priznaiut-maidan-5f5cd42f93cc6c72ffb26066?&utm_campaign=dbr

Aszejev újságíró elmondta: Kijev nem áll szóba a Donbasszal, amíg az ottaniak el nem ismerik a Majdant

Semmiféle kommunikáció nem lehetséges Kijev és a Donbassz között, mindaddig, amíg a „szakadárok” el nem ismerik: Oroszország „agressziója” zajlik Ukrajna ellen – illetve hogy a 2014-es Majdan az ország történelmének nagy és jótékony eseménye volt. (1)

Erről a „Donbassz média fórumon” beszélt Sztanyiszlav Aszejev ukrán újságíró.

 „Nem hiszek a kommunikáció lehetőségében a megszállt területekkel, illetve az ellentétes felfogást valló emberekkel. Túlértékeljük a média szerepét – minthogy két teljesen eltérő világnézeti értékrendről van szó. (2)

 A kommunikáció olyan emberek között lehetséges, akiknek különböznek a nézeteik – ám egy azonos értékrend keretei között. Mint, például, a nyugati értékek. Nézhetjük a CNN-t, a BBC-t, egy és ugyanazon esemény különböző megvilágítását. Ám mindezt egyazon világnézeti értékrend keretei között.

Sztanyiszlav Aszejev hangsúlyozta, hogy azt az embert, aki a 2014-es Majdant államcsínynek, a Donbasszban folyó háborút polgárháborúnak, a Krímben megtartott népszavazást pedig legitimnek tekinti, abból sohasem majd „igazi ukránt” faragni.

„És ha egyszer az az ember úgy tartja, hogy a Majdan államcsíny volt, hogy Keleten polgárháború folyik (3), hogy a Krím Oroszországhoz csatlakozott és nem annektálták, az ilyen embert maga sohasem fogja tudni meggyőzni. Mert itt még csak nem is információs ráhatásról van szó, hanem valamiféle metafizikai összetevőkről, amelyek nem hat év alatt alakultak ki” – tette hozzá a propagandista.

Megjegyzések:

(1)  Ez pontosan az egyik oka volt annak – plusz a televízióban is bemutatott első oroszellenes atrocitásokkal együtt –, hogy Ukrajna orosz lakói kijelentették: „egy ilyen Ukrajnával nem tudunk, és nem is akarunk együtt élni!” Azok, akik Moszkvában egy Oroszország iránt lojális, baráti Ukrajna ábrándját kergetve, mindenáron együtt akarnak tartani egy mesterségesen létrejött, összetákolt, széthullóban lévő államot, pont ezt nem hajlandók tudomásul venni. És semmibe veszik a népek önrendelkezési jogát. Ugyanazt a jogot, amelynek tiszteletben tartását a Krím esetében az egész világtól elvárják. És joggal.

(2)  Bizony, igen csak eltérő az az értékrend, amely, többek között azon élcelődik, hogy éttermek fogásainak, húskonzervek alapanyagaként a Donbassz kiirtandó lakosságát nevezik meg. Vagy amely esetet megírtak a sajtóban: egy kijevi étteremben, egy lakodalmi vacsora desszertjeként orosz csecsemőt ábrázoló tortát szolgáltak föl. Amelynek felszeleteléséhez az ifjú ara, a násznép üdvrivalgása közepette, látott hozzá. Ahol az oroszokat, a nemzeti azonosságtudat részeként büszkén viselt György-szalag nyomán krumpli (kolorádó) bogaraknak nevezik. És amikor 2014. május 2-án folyt az öldöklés az ogyesszai szakszervezeti székházban, ahol a keletkezett tűz egyre inkább elharapózott – az épület körül tomboló náci csőcselék a sült kolorádóbogarakon élcelődött. (A gúnynév eredete pedig az, hogy a György-szalag színei – barnásfekete és narancssárga – hasonlítanak a krumpli / kolorádóbogár páncélzatának színeihez.)

Ahol slágerré lett egy ukrán „honleánynak” az az oroszoknak címzett dala, miszerint „mi sohasem leszünk testvérek”.

Az alábbi konzervek különböző módon „elkészített” szakadárokat tartalmaznak: „luganszki módra”, „marinírozva”, tejfölben, stb.

Aszejev újságíró elmondta: Kijev nem áll szóba a Donbasszal, amíg az ottaniak el nem ismerik a Majdant

(3)  Ukrajnában szigorúan tilos „polgárháborúnak” nevezni azt a belháborút, amely hetedik éve már, hogy elkezdődött. Lévén, hogy a háború ilyen minősítése összeegyezhetetlen azzal az ukrán felfogással, hogy Ukrajna ellen valójában orosz agresszió zajlik. E felfogás képviselői azokat a kérdéseket elengedik a fülük mellett, hogy akkor miért nem szakítják meg vele a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat, miért nem üzentek hadat Oroszországnak, és miként lehet „az agresszor állam” mindmáig Ukrajna első számú kereskedelmi partnere és legnagyobb külföldi befektetője.

Azbej Tristan, a magyar kormány államtitkára egyszer, a nyilvánosság előtt, „polgárháborúnak” találta nevezni a Donbasszban dúló fegyveres konfliktust. Legott rákerült „Ukrajna – külső és belső – ellenségeinek” „Mirotvorec” („Béketeremtő”) nevű feketelistájára. A kijevi magyar ideiglenes ügyvivőt pedig berendelték az ukrán külügyminisztériumba. Ahol a kijelentés miatt tiltakozó hivatalos jegyzék átnyújtásával egyidejűleg még ki is oktatták: Magyarországnak (Ukrajnával kapcsolatban) illene tartania magát a NATO egyeztetett politikájához.

 

Hozzászólások:

Loading ...