Terrorista (báb)állam-e Ukrajna (IV)?

https://tvzvezda.ru/news/vstrane_i_mire/content/2020913191-7JmvP.html?utm_source=tvzvezda&utm_medium=longpage&utm_campaign=longpage&utm_term=v1

A bukott kettős: miként hiúsult meg Minszkben az SZBU és a CIA különleges művelete az oroszok elfogására (I.)

Terrorista (báb)állam-e Ukrajna (IV)?

  1. szeptember 13.

Az oroszok lefogására indított és kudarccal végződött különleges művelet részleteiről az orosz titkosszolgálatok egyik munkatársa, illetve Andrej Bogdan, az ukrán elnök hivatalának korábbi vezetője számolt be.

A héten az ukrán politika nem éppen épületes oldalaira derült fény. Szenzációs vallomással rukkolt elő Andrej Bogdan – aki tagja volt Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök közvetlen környezetének.

Bogdan adott egy nagy interjút. Ebben megerősítette, hogy a háromtucatnyi orosz állampolgár lefogásával kapcsolatos provokációt az SZBU hajtotta végre – magának a műveletnek az egészét azonban a CIA felügyelte.

Terrorista (báb)állam-e Ukrajna (IV)?

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kijevi székháza

Az amerikaiak kezdetben az tervezték, hogy az oroszokat Ukrajna területére csalják. Ám aztán változtattak a forgatókönyvön. És azt vették tervbe, hogy éket vernek Oroszország és Belorusszia közé.

Az ukrán elnök korábbi tanácsadója úgyszintén elismerte, hogy Zelenszkij nem tartotta be a Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és a „normandiai négyek” többi vezetőjének Párizsban (1) tett ígéretét.

Azok vezeték- és keresztnevei, akik eltervezték az oroszok elrablásának megszervezését, már ismertek. Miként ismertté váltak azok a részletek is, hogy miként bukott el magának az SZBU-nak az akciója.

 „Mostanáig újabb, kimerítő erejű bizonyítékok kerültek elő arról, hogy Ukrajnának köze volt ehhez az akcióhoz. Így 2019. szeptember 25-én, az „Avito” portálján (2) jelent meg az a hirdetés, amely fegyveres vagyonőröket toborzott, állítólag, a „Rosznyefty” vállalat részére. Ennek során a „Rekon” nevű orosz vállalat IP címét használták fel. Ezt a címet egy ukrán állampolgár, Kucin Alekszej Anatoljevics, harkovi lakos bérli. Őt egyébként elég jól ismerik az SZBU-nál – kiváltképpen pedig a szolgálat egy Boriszenkó nevű munkatársa” – mondta el az illetékes szervek munkatársa (3)

Az említett hirdetésben arról volt szó, hogy egy magáncég Venezuelában lévő ingatlanjainak őrzés-védelmére keres embereket. Követelmények: katonai képzettség és szakszerű fegyverhasználati ismeretek. Az, aki a hirdetést föladta, a harkovi Alekszej Kucin volt, aki az SZBU külső munkatársa. És Haszmagomed Ahmadov, az ukrán elhárítás embere fizetett ki előleget az oroszoknak, leendő munkájukért.

 „A Legfelsőbb Rada (t.i. az ukrán parlament) ad hoc bizottságának, vagy független újságíróknak csak azt tudjuk javasolni, hogy látogassanak el Kijevben a Potorzsinszkij utca 5/7 számú házba, ahol az SZBU kémelhárításának 5. sz. főcsoportfőnöksége található. Negyedik emelet, 309-es, 314-es, 315-ös és 316-os szoba. De érdemesebb mindjárt betérni a 317-esbe. Ott Vlagyikot, az 5. főcsoportfőnökség II. osztályának a munkatársát kell keresni. És őt kell megkérni arra, hogy vegye elő a páncélszekrényből az ügy aktáit” – ajánlotta a különleges szolgálatok munkatársa.

Vlagyik, az 5-ös főcsoportfőnökség munkatársa, természetesen, nem az egyetlen olyan, aki kivette részét ebből a kalandor műveletből. Megvan mindazon SZBU-tisztek teljes listája, akik részesei voltak ennek a kudarcos különleges műveletnek. Megvannak azoknak a CIA-ügynököknek a fényképei is, akik vállvetve dolgoztak együtt az ukrán felderítéssel.

Eleinte minden a terv szerint haladt. Az állásra 33 orosz jelentkezett. Nekik azt ígérték, hogy repülővel juthatnak el Moszkvából Minszkbe (4), onnan tovább Isztambulba, Havannába, és végül Caracasba. Hogy aztán mi történt, azt már mindenki tudja.

 „Az eredeti cél az volt, hogy csapdába csalják azokat az oroszokat, akik érdekelték az SZBU-t. (5) Az akció további szakaszaiban azonban, az amerikaiak által jelzetteknek megfelelően, feltűnt egy, az Egyesült Államok számára inkább fontos globális, stratégiai célkitűzés: szakadást idézni elő az orosz-belorusz kapcsolatokban. És itt újból segítünk a független újságíróknak. Próbálják elcsípni a kijevi amerikai nagykövetség előtt Timothy James  Scovint, a CIA hivatalos képviselőjét, vagy első helyettesét, Bryan Thomas Obernt – ajánlotta a titkosszolgálatok munkatársa.

A „Komszomolszkaja Pravda”munkatársai érdekes részleteket tártak föl erről a különleges műveletről. Kezdetben egy Ankarába tartó repülőgépre akarták föltenni az oroszokat. Amely azonban nem ott, hanem Kijevben ért volna földet. Ahol is, a tervek szerint, az oroszokat letartóztatták volna. (6)

Ám amikor a belorusz KGB-hez (7) eljutott az az információ, hogy valamiféle fegyveresek érkeztek az országba, az oroszokat Minszkben őrizetbe vették. Vlagyimir Zelenszkij egyébként kérte a kiadatásukat, de Alekszandr Lukasenkó belorusz elnök utánajárt a dolognak, és nem az ő javára döntött. (8) Az SZBU és a CIA különleges művelete így kettős fiaskóval végződött. (9)

 „Az amerikaiak célja az volt, hogy éket verjenek Oroszország és Belorusszia közé. És ha Ukrajnának sikerült volna a 34 embert kicsikarnia, az ugyancsak nem tett volna jót a Moszkva és Minszk közötti kapcsolatoknak. Ukrajna látványosan ült volna törvényt, állampolgáraink, oroszok fölött. Közülük lettek volna olyanok, akiket a Boeinggel történt tragédiával vádoltak volna meg. (10) Az amerikaiak is elérték volna, amit akartak: a választások előestéjén összeveszejteni egymással Oroszországot és Belorussziát” – vonja meg független oknyomozásának mérlegét Alekszandr Koc, a Komszomolszkaja Pravda tudósítója.

Igor Balgyin

 

Megjegyzések:

 (1)  A „Normandiai Négyek” tavaly december 9-i csúcstalálkozójáról van szó. Megtartásáért Zelenszkij rágta a többiek fülét. Oroszország kezdeti álláspontja még az volt: addig semmiféle új találkozó, amíg Ukrajna legalább nem lát hozzá a korábbi megállapodások végrehajtásához. Moszkva aztán engedett: (megint) hagyta magát befűzni az ukrán elnöktől, aki meglehetősen eredményesen elegyíti taktikájában a hazug ígéreteket a partnerekre a piaci légy szemtelenségével végrehajtott, zaklató rárepülésekkel. Újabb és újabb találkozók sürgetésével az ukrán elnök célja egyrészt szétbeszélni a megbeszéléseket, újabb és újabb kezdeményezésekkel elterelni azokat valódi témájuktól. Másrészt azt is reméli, hogy a partnerek esetleges figyelmetlenségét kihasználva sikerül a minszki megállapodások szövegébe olyan új, utólagos módosításokat becsempészni, amelyekkel a Kijev számára elfogadhatatlan eredeti megállapodást föl lehet hígítani, ki lehet lúgozni.

Így Párizsban a minszki megállapodások teljesítésének áttekintéséből megint az lett, hogy leragadtak egy részletnél. Párizsban Zelenszkij megígérte, hogy hozzálát a fegyverzetek és csapatok szétvonásához a tűzszüneti elválasztó vonal teljes hosszában. Alighogy hazaért azonban, a frontvonalak teljes hosszából megint csupán három helyszín maradt. Moszkva, megint csak elvtelen engedménnyel belement a három helyszínbe is. Ám azok körül is huzavona kezdődött. A három helyszín közül az egyik esetében pedig az ukrán csapatok visszaszivárogtak és a központi akaratnak nem engedelmeskedő terrorkülönítmények újra birtokba vették a kényszerből kiürített állásokat. A kormányhadseregnek úgy kellett aztán őket tűzharcban kiverni onnan.

(2)  Álláshirdetésekre szakosodott orosz portál

(3)  A tévétudósítás nem árulja el, milyen szervről van szó. Az interjúalany háttal ül, a hangját eltorzították.

(4)  A kérdéses napokban, a járvány miatt, Moszkvából még sehol sem fogadtak járatokat. Minszk azonban nem esett a korlátozások alá. Így az orosz fegyveres biztonsági őrök csak Minszken keresztül utazhattak tovább. Mégpedig (a cikkben leírtakkal szemben) mikrobuszokkal. Amelyet (véletlenül-e, vagy a belorusz titkosszolgálat megorrontott valamit?) a határon feltartóztattak. Ami miatt az oroszok lekésték a július 25-i járatot (amellyel elrabolták volna őket). A következő, 30-i járat esetében az ukrán titkosszolgálatok terve ugyanaz volt: egyik ügynökük a gépen szívrohamot játszott volna meg, ami miatt a gép Kijevben megszakította volna útját – ahol aztán az SZBU ügynökei elfogták volna az oroszokat). Itt megint csak a belorusz titkosszolgálat kavart be: az utazás előtti éjjelen letartóztatták az oroszokat. A velük szembeni durva bánásmódból ítélve aligha azért, hogy megmentsék őket az SZBU kazamatáitól.

Terrorista (báb)állam-e Ukrajna (IV)?
Az ügy közben kiderült: mindkét oldalon (voltak) vannak árulók. Belorusz részről azok, akik az oroszok ellen ingerelték Lukasenkót (aki egy ideig azzal akart jó pontokat szerezni, hogy, lám, ő megvédi az oroszoktól Belorussziát). És az is tény: a Nyugat-barát hírében álló külügyminiszter tárcája máris tárgyalásokat kezdett ukrán partnerével az oroszok kiadatásáról.

Azokban a napokban az a hír is napvilágot látott, hogy amerikai részről is ki akarják venni részüket az elfogott oroszok kihallgatásaiból. Ha másként nem megy, közvetve: a belorusz kihallgatók teszik föl nekik az amerikaiak kérdéseit.

(5)  Az oroszok toborzását, utaztatását az SZBU ügynökei intézték. Több csoportban tervezték oroszok toborzását (majd Ukrajnába térítését). Az első csoport esetében kifejezett szempont volt (és erről a jelentkezőket ki is kérdezték), hogy olyanok legyenek, akik előzőleg részt vettek a Donbassz harcaiban. A 33 elsőnek fölvett orosz közül 28 valóban megjárta a Donbasszt. Közülük heten pedig ráadásul még a Donbassz szülöttei is voltak, s mint ilyenek, hazájukat eláruló ukrán állampolgárokként is bántak volna velük.

(6)  Az SZBU bevált módszere. 2016 októberében így csalták tőrbe és fogták el a brazil Rafael Lusvarghit, aki parancsnok-helyettese volt az egyik, külföldi önkéntesekből álló egységnek. Nem bírva a minszki fegyverszünet miatti tétlenséget, a fiatal brazil úgy döntött, hogy hazatér. A hosszú út költségeire azonban nem volt pénze, ezért-maileken munkát keresett. Felfigyelve üzeneteire, az ukrán titkosszolgálat, egy „fal” cég nevében, álláslehetőség ígéretével, Ogyesszába csalta. És noha ott is elfoghatták volna, az Ogyesszába tartó repülőgép pilótáját – a gép lelövésével fenyegetve meg őt – arra utasították, hogy gépével forduljon Kijevnek, és szálljon le ott. Ahol aztán el is fogták a fiatal brazilt. Akit, közel négy hónapig tartó kínvallatások után, 13 évi börtönre ítéltek.

Terrorista (báb)állam-e Ukrajna (IV)?

(7)  Belorusszia – miként zászlajában, úgy állambiztonsági szervezetének a nevében is – megőrizte a szovjet örökséget. KGB = Állambiztonsági Bizottság.

(8)  Lukasenkó, kezdetben, maga is bedőlt a (mint kiderült, az ukrán titkosszolgálatok által terjesztett) álhírnek. Miszerint az oroszok zavargások szításával, terrorakcióval akarták megzavarni az augusztus 9-i elnökválasztást. Végső soron pedig az ő hatalmát akarták megdönteni. A Bátyka már régóta élt a gyanúperrel, hogy Moszkvában meg akarják őt buktatni. (Ilyen hírek most is keringenek. Putyin, állítólag már ki is szemelte az utóbbi években megbízhatatlanná vált, az orosz terveknek számos alkalommal keresztbe tévő Bátyka utódát. )

Az oroszok lefogása miatt keletkezett válság napjaiban nem kevesen értékelték úgy: Lukasenkó ezzel az akcióval akarta kifogni a szelet a nacionalista ellenzék vitorlájából. Ellentmondásosan nyilatkozott az oroszok Ukrajnának történő kiadatásának kérdésében is. Dmitrij Gordonnak, a közismerten az SZBU-hoz kötődő ukrán újságírónak adott interjújában (sokan már magát az interjú tényét is furcsállották), az ukrán provokátor tálalásában a belorusz elnök kijelentette volna: részéről nincs akadálya az oroszok kiadásának. Lukasenkó aztán nyilvánosan helyesbített: igen – de csak akkor, ha az ukrán fél hitelt érdemlő bizonyítékokkal támasztja alá kérelmét.

(9)  Az akció azzal szenvedett kudarcot, hogy Lukasenkó hozzájárult az oroszok hazatéréséhez. Így sem elrabolni nem sikerült őket, ahogy azt az ukránok szerették volna. Sem pedig Moszkva és Minszk nem ugrott egymásnak, ami az amerikaiak szándéka volt.

Ráadásul ugyanaznap, július 30-án az SZBU-nak, Moszkva környékén, fiaskóval végződött egy másik művelete is. Az FSZB (az orosz titkosszolgálat) meghiúsította egy mindmáig meg nem nevezett orosz állampolgár elrablását. Akiről csak annyit árulnak el, hogy a Donbassz népfelkelőinek egyik parancsnokáról van szó. Ha beigazolódik a kezdetben emlegetett név – Alekszandr Borodaj, a Donyecki Népköztársaság első miniszterelnöke – a kiszemelt célszemély fejedelmi vad lett volna. Akiből adott esetben (és az eszközökben nem válogatva) Kijevben rengeteg olyan értesülést ki lehetett volna csikarni, ami által a 2014 nyarán lelőtt maláj utasszállító ügyében folyó hágai koncepciós per ítéletével Oroszország kiátkozható lenne a nemzetek közösségéből. (Ami voltaképpen a koncepciós per fő célja.)

A potenciális áldozattal aztán rövid interjú készült. Csak hátulról mutatták, és a felvételen a hangját eltorzították. Ám a tüskefrizurás, 45 és 50 év közöttinek kinéző férfiben (a 48 éves) Borodájra lehetett ismerni.

(10) Mint az gyanítható volt: ha sikerül kézre keríteni a 33 oroszt, kellő «megdolgozás» után sok mindenre föl lehetett volna használni azt a monstre pert, amit e nagy csoport ellen lehetett volna indítani. Többek között arra is, hogy a (szükség esetén kegyetlenül megkínozandó) foglyok Oroszországra terhelő vallomást tegyenek a lelőtt maláj gép ügyében. Ahhoz lettek volna elegen, hogy ha egy-két ember bele is hal a kínzásokba, még mindig marad olyan, aki hajlandó lesz „vallani”.

Terrorista (báb)állam-e Ukrajna (IV)?

 

Hozzászólások:

Loading ...