Zelenszkij rezsimje angol intervenciós csapatokat kér

https://novorosinform.org/831326?utm_source=pushworld&utm_medium=push&utm_campaign=common&utm_content=link

Zelenszkij rezsimje angol intervenciós csapatokat kér

  1. október 10.

Ukrajna kész befogadni a NATO katonai támaszpontját Novorosszija általa megszállt területén. A BBC-nek adott interjújában ezt egyértelműen közölte Dmitrij Kuleba, a kijevi rezsim külügyminisztere.

Kommentálva az „Egyesített Erőfeszítések-2020” elnevezésű közös ukrán-brit hadgyakorlatot – aminek során szeptember 23-án többszáz brit deszantos ért földet Nyikolajev megyében – Kuleba kijelentette: Kijevben semmi kifogásuk nem lesz az ellen, ha „ők ott ejtőernyőugrást hajtanak végre, és mindjárt ott is maradnak”.

Hasonló szellemben nyilatkozott meg Szergej Krivonosz, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi kabinet titkárának helyettese is. Mint mondta: Kijevnek nincs elé saját erőforrása ahhoz, hogy szembeszálljon Oroszországgal. Ezért Ukrajnának szüksége van arra, hogy NATO csapatok tartózkodjanak a területén.

„NATO-partnereink erős válla teszi lehetővé, hogy megteremtsük ezt, az Ukrajnát védelmező pajzsot” – véli Krivonosz.

NATO-támaszpont Oroszország „hátsó udvarában”

Itt meg kell jegyeznünk: korántsem ez volt az első olyan megnyilatkozás, miszerint az Ukrajna által megszállt Novorosszija déli részén NATO haditengerészeti támaszpontot hoznak létre.

Ez az ötlet szinte a hőn áhított függetlenség legelső napjától fogva fölvetődött Kijevben. Az ötlet megvalósításának a Nyugat által szervezett „narancsos forradalom” (1) adott impulzust, amikor Viktor Juscsenkó nyíltan a NATO-ba való belépés felé vette az irányt, és határozottan hozzálátott ahhoz, hogy az orosz Fekete-tengeri flottát kitúrja a Krímből. Tulajdonképpen eredetileg éppen a Krím-félszigetnek kellett volna a NATO fegyveres erőinek állomáshelyéül szolgálnia. Következő írásainkban részletesen szólunk majd arról, milyen előkészítő munka folyt annak érdekében, hogy az orosz Krímet oroszellenes hídfőállássá tegyék. És noha Kijev és Moszkva között érvényben volt a Harkovi Megállapodás, a fenti előkészületek egészen addig a legutolsó napig folytak, amíg a félsziget az ukrán hatalom alá tartozott.

A 2014 februárjában, Ukrajnában végbement államcsíny folytán Oroszország kénytelen volt megelőző intézkedéseket hozni. Az egykor Nyikita Hruscsov, szovjet vezető voluntarista döntésével Ukrajnához csatolt Krími félsziget újraegyesült Oroszországgal. Moszkva azonban súlyos hibát követett el, amikor nem támogatta az Orosz Tavaszt a történelmi Novorosszija egész területén. (2)

Zelenszkij rezsimje angol intervenciós csapatokat kér

Az ukrán nácik nemcsak hogy kegyetlenül leverték az orosz felkelést Ogyesszában, Nyikolajevben, Herszonban, Zaporozsjéban; nemcsak hogy kirobbantották a gyilkos háborút a Donbasszban – de még közvetlen politikai, gazdasági, sőt, katonai támogatást is kaptak a kollektív Nyugattól. Az „orosz agresszióról” már hetedik éve tartó szüntelen óbégatás közepette a Nyugat egy nagy katonai felvonuló tereppé változtatta Ukrajnát, amelyen az USA és csatlósai kívánják vívni harcukat, az utolsó ukránig. És ezt immár meg sem próbálják leplezni.

„Partra szálltunk Oroszország hátsó udvarában” – jelentette a brit védelmi minisztérium, a Nyikolajev megyében folyó hadgyakorlatot kommentálva.

Mint Renat Kuzmin, volt ukrán főügyész-helyettes, parlamenti képviselő elmondta, a kijevi vezetés önként és dalolva az Oroszország és a NATO közötti potenciális hadszíntérré tette Ukrajnát. Egyebek mellett emlékeztetett rá, hogy Petró Porosenkó volt elnök még 2016-ban legalizálta, hogy a NATO csapatai egész évben ukrán területen tartózkodhassanak. Ezt az irányvonalat folytatta Vlagyimir Zelenszkij, aki ez év márciusában aláírta az ukrán elnök azon határozatát jóváhagyó törvényt, aminek értelmében más országok fegyveres erőinek egységei beléphetnek ukrán területre, hogy ott több nemzetiségű hadgyakorlatokon vegyenek részt.

„Emlékeztetnék rá, hogy Zelenszkij volt az, aki aláírta azt a rendeletet, amellyel a mostani, 2020-as szökőév mind a 366 napján engedélyezte, hogy a NATO-országok Ukrajna területén folytassanak katonai kiképzést. Most tehát a NATO országainak katonái minden nap gyakorlatozhatnak Ukrajna területén Mi több, Zelenszkij nem csupán a szárazföldi csapatoknak engedélyezte a gyakorlatozásokat, de harci repülőgépeknek és hadihajóknak is” – jelentette ki Kuzmin a «NewsOne» tévécsatorna egyik adásában.

A politikus hangsúlyozta: az, hogy megszaporodtak amerikai stratégiai bombázóknak az ukrán légtérben, az orosz határ hosszában végrehajtott demonstratív repülései – ezeket nem lehet gyakorlatozásnak tekinteni. Ezek Oroszországnak szánt, céltudatos provokációk.

Ugyanakkor az észak-atlanti tömb nem siet sorai közé fogadni Ukrajnát. A nyugati politikusok inkább azzal igyekeznek elhárítani maguktól ukrán bábjaik azon szüntelen, állhatatos követeléseit, hogy adják meg nekik a NATO-hoz történő csatlakozás menetrendjét, hogy együttérző nyilatkozatokat tesznek, illetve biztosítják őket sokrétű támogatásukról. Ám igyekeznek kitérni a konkrét kötelezettség-vállalás elől.

Londonban azt akarják, hogy az ukránok fizessenek nekik a területükön elhelyezendő brit támaszpontért.

Ugyanakkor a Nagy-Britannia által kiutalt pénzek egy része minden bizonnyal az ocsakovi (3) haditengerészeti támaszpont kiépítésére és fejlesztésére megy majd el. Ocsakovban az amerikaiak még 2017-ben hozzáláttak egy haditengerészeti műveleti központ építéséhez. Aminek feladatai között lesz az orosz Fekete-tengeri flotta, illetve a Krímben lévő katonai létesítmények rádiólokációs megfigyelése, illetve diverziós akciók előkészítése és koordinálása.

Itt érdemes emlékeztetnünk: régebben szó volt a brit hadiflotta hajóinak állandó jelleggel történő állomásoztatásáról Ogyessza Praktyicseszkaja („Gyakorlati”) nevű öblében. Egy ilyen elgondolással még 2018-ban, Gavin Willamson akkori brit hadügyminiszter állt elő. Aki azt ígérte, hogy – állítólag Ogyesszát védendő egy orosz gazdasági blokádtól – brit hadihajókat és tengerészgyalogságot küld a Fekete-tengerre.

Jelen pillanatban formálisan van egy akadálya annak, hogy a Fekete-tengeren, állandó jelleggel, brit, vagy amerikai haditengerészeti támaszpontot létesítsenek. Ez pedig a Montreux-i egyezmény, mely korlátozza a térségen kívüli államok hadihajóinak jelenlétét a térségben.

Ezzel kapcsolatban azonban nem lehetnek illúzióink.

Először is: a világban élvezett hegemóniájuk fenntartásához görcsösen ragaszkodó angolszászok számára a nemzetközi szerződések sohasem jelentettek komoly akadályt. Csak akkor tartották be őket, amikor úgy állt érdekükben.

Másodszor is: a nyugati stratégák most mindent elkövetnek annak érdekében, hogy megteremtsék a feltételeket a Montreux-i egyezmény felülvizsgálatához. Ebben segíti őket az Oroszország és Törökország közötti kapcsolatokban keletkezett feszültség.

Harmadszor is: van egy olyan módszer, amit a császári Németország alkalmazott az első világháborúban. A németek formálisan átadták az Oszmán birodalomnak két cirkálójukat, a „Göbent” és a „Breslaut”. Ezek a cirkálók, török zászlók alatt futva, de továbbra is német legénységgel harcoltak a Fekete-tengeren az Orosz Birodalom Fekete-tengeri flottája, illetve Kaukázusi hadserege ellen. Semmi sem állja útját annak, hogy, szükség esetén, az angolok és az amerikaiak – formálisan átadva hajóikat Ukrajnának – megvessék a lábukat Ukrajna Fekete-tengeri kikötőiben.

Más szóval, leendő Fekete-tengeri haditengerészeti támaszpontjai infrastruktúrájának kiépítésébe London most még invesztál. Mégpedig úgy, hogy gyarmatának költségére építi és fejleszti ezeket a támaszpontokat. Hiszen Ukrajnának így is, úgy is, vissza kell majd fizetnie ezeket a hiteleket, méghozzá a tíz év alatt felgyülemlő kamatokkal együtt.

Habár javíthatatlan optimistának kell lenni ahhoz, hogy valaki Ukrajna jövőjéről beszéljen, tíz év múlva. Úgyhogy az angolszászoknak minden esélyük megvan arra, hogy a kapzsi, de buta bennszülöttektől, adósságaik fejében, elvegyék a területeiket. Annál is inkább, hogy a bennszülöttek ezt nemhogy nem ellenzik, de egy ilyen forgatókönyvtől odáig vannak a gyönyörűségtől.

Dmitrij Pavlenkó

Megjegyzések:

(1)  Kevésbé ismert, hogy a hírhedt „Majdan” előtt tíz évvel volt egy másik „Majdan” is. A 2004-ben megtartott elnökválasztást, eredetileg az „oroszbarátként” számon tartott, a Donbasszból származó Viktor Janukovics (a későbbi elnök) nyerte meg, lekörözve a Nyugat kegyeltjét, Viktor Juscsenkót. A választásokig (a szintén oroszbarátként számon tartott) Leonyid Kucsma volt az elnök, aki alatt kiváltképpen elszabadult a korrupció, az oligarchák rablása. Így a választások eredménye – illetve annak a perspektívája, hogy nem történik meg a sokak által csodaként várt európai nyitás – széleskörű tiltakozásokat váltott ki. Ellentétben azzal, ami egy évtizeddel később történt, a népmozgalom itt még megmaradt békésnek. Sikerült kikényszeríteni a szavazatok újraszámlálását, ami Viktor Juscsenkót hozta ki győztesként. Pártja, a „Mi Ukrajnánk” zászlajának az alapszíne volt a narancssárga, innen az „első Majdan” elnevezése is: „narancsos forradalom”.

A Nyugat-barát Juscsenkó kormányzása alatt az ország határozottan orientációt váltott: Nyugat felé fordult. Ami együtt járt az oroszellenesség, illetve az Oroszország, az oroszok, a többi nemzeti kisebbséggel szembeni nacionalizmus fellángolásával. A 2014-től kezdődő sok történés gyökerei Juscsenkó elnökségének idejére nyúlnak vissza (többek között, amikor kisebbségek mozgalmait az ország nyugati részéből, Kijevből „barátságvonatokon” érkező szélsőséges nacionalista fiatalok törték le – többek között a Krímben is). A „Nyugat-barát, ezért eleve demokratikus” Juscsenkó alatt nem változott azonban sem a hatalmi önkény, sem pedig az országot változatlanul rabló, fosztogató oligarchák önkényuralma. Az országlása alatt még jobban elszegényedett Ukrajna éléről a Nyugat kedvence éppen olyan dicstelenül, széles körű népi elégedetlenség közepette távozott, mint elődei.

(2)  Az eredeti (Nagy) Novorosszija a Nagy Katalin cárnő által alapított kormányzóság (a térképen zölddel jelölve, mely, csakugyan Harkovtól Ogyesszáig terjedt. Ennek a Novorosszijának a létrejötte elzárná Ukrajnát a tengertől (és kipaterolná az oda betelepült amerikai és eszerint brit támaszpontot).

Novorossziján ma mindenki a „Kis-Novorossziját”, a Donbassz két népköztársaságának (meg nem valósult) államszövetségét érti. Aminek mostanra már csak a zászlaja maradt meg.

Zelenszkij rezsimje angol intervenciós csapatokat kér

Hozzászólások:

Loading ...