Moszkva felmondja együttműködését a lelőtt maláj gép ügyében folyó nemzetközi „vizsgálattal”

https://newdaynews.ru/crimea/705733.html?utm_referrer=https%3A%2F%2Fzen.yandex.com&utm_campaign=dbr

Moszkva felmondja együttműködését a lelőtt maláj gép ügyében folyó nemzetközi „vizsgálattal”

Oroszország nem folytatja tovább konzultációit a maláj légitársaság MH17-es járatszámú, Ukrajna keleti része fölött 2014 júliusában lelőtt utasszállító gépével összefüggő kérdésekben.

Emlékeztetőül: 2014. július 17-én (1) a „Malaysian Airlines”-nak az MH17-es járaton közlekedő Boeing 777-es típusú utasszállító gépét egy „Buk” típusú légvédelmi rakétarendszerhez tartozó rakétával lelőtték. Az utasszállító fedélzetén tartózkodó 298 ember közül (282 utas, plusz 16 főnyi legénység) valamennyien életüket vesztették.

Ez év júliusában a holland hatóságok keresetet nyújtottak be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál (EJEB). A holland minisztertanács akkor bejelentette: a bíróság rendelkezésére bocsát „minden, a légiszerencsétlenséggel összefüggő információt”. Egyben csatolják a szerencsétlenül járt repülőgép utasai hozzátartozóinak egyéni kereseteit is.

Az orosz külügyminisztériumban úgy értékelték ezt a lépést, mint ami, egyrészt, újabb csapást a két ország viszonyára. Másrészt pedig, mint amivel „Hága bizonyságát adta ama szilárd elhatározásának, hogy – szemben a józan ésszel – tovább kíván haladni azon a vakvágányon, hogy egyoldalúan Oroszországra hárítsa a felelősséget a Donbassz légterében történtekért.”

„Hollandia, a legelső naptól fogva, a történtek okaival kapcsolatban annak egyetlen változatához ragaszkodott. Ezt az egy változatot forszírozták mind a Holland Nemzetbiztonsági Tanács által elvégeztetett műszaki, mind pedig az Egyesített Nyomozócsoport (JIT) nyomozócsoportja által végzett bűnügyi vizsgálatok terén – jelentették ki ma a tárcánál. – Magától értetődően ezért mindkét vizsgálatot elfogultan, felületesen és átpolitizáltan végezték. Mindent elkövettek annak érdekében, hogy alátámasszák az Oroszországgal szemben nagy hirtelen felhozott vádakat. (2)

Országunk, a maga részéről kezdettől fogva síkraszállt a mellett, hogy – az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2166 sz. határozatával összhangban – folytassanak le teljes körű, alapos és független vizsgálatot. Nem egyszer hívtuk fel a figyelmet a légi szerencsétlenség kivizsgálása során tapasztalható mulasztásokra, illetve arra, hogy ezek a vizsgálatok nem felelnek az említett határozatban megfogalmazott követelményeknek. Oroszország nyitott volt a nyomozást végzőkkel való kontaktusokra, felajánlotta sokrétű közreműködését, jelentős mennyiségben adott át értékes anyagokat, amelyek fényt derítettek a történtekre és cáfolták a nyomozás jó néhány „következtetését”. Az Oroszország által rendelkezésre bocsátott anyagok egy részét kifejezetten ezekből a célokból kiindulva oldották föl a titkosítás alól. (3)

Ráadásul, – amikor 2018-ban beleegyeztünk abba, hogy, Ausztráliával és Hollandiával, kezdődjenek háromoldalú konzultációk mindazon kérdések komplexumával összefüggésben, amelyek az MH17-es gép lezuhanásával függenek össze – abból indultunk ki, hogy az ilyen konzultációk elősegítik majd, hogy, a tényekre támaszkodva, feltárjuk majd az MH17-es járatszámú repülőgépet ért szerencsétlenség valódi okait. Láthatóan azonban, Ausztrália és Hollandia meg sem próbálta kideríteni, hogy valójában mi is történt 2014 nyarán. Ehelyett csupán azt tűzték ki céljukul, hogy elérjék: Oroszország ismerje be bűnét, illetve kártérítést vasaljanak be rajta az áldozatok hozzátartozói számára.

Végső soron – nem várva be még a konzultációk részleges eredményeit sem, noha még csak három fordulóra került sor – Hága más utat választott. És a holland állam nevében panaszt nyújtott be a strasbourgi EJEB-hez. Hollandia ilyetén barátságtalan lépései következtében értelmét veszti a háromoldalú konzultációk folytatása, az azokban való részvételünk. A háromoldalú konzultációk kudarcáért, ily módon, a felelősség teljes mértékben a hivatalos Hágát terheli.

Úgy véljük: azzal, hogy figyelmen kívül hagy bármiféle indoklást, a párbeszédre való készségünket, Hollandia kizárólag rövid távú politikai célokat követ. És ennek során azzal takarózik, hogy védeni kell a légikatasztrófa áldozatául esett emberek hozzátartozóinak a jogait.

Ezzel együtt is a külügyminisztériumban kiemelik, hogy készek folytatni az együttműködést az illetékes holland hatóságokkal. Többek között azzal a ténnyel összefüggésben is, hogy Ukrajna nem zárta le légterét polgári repülőgépek repülései számára egy fegyveres konfliktus övezete fölött. (4) Ez az együttműködés azonban már más formátumokban történik majd.

 

Moszkva, Artyom Rokotov

https://newdaynews.ru/crimea/705733.html

Megjegyzések:

(1)  Vlagyimir Putyin orosz elnök, különgépével 2014. július 17-én tartott hazafelé, latin-amerikai körútjáról. Ennek során állapodott meg, egyebek mellett Venezuelával, orosz támaszpontok ottani létesítéséről.

Vannak verziók arról, hogy a maláj utasszállítót voltaképpen Putyin különgépe helyett, azt azzal összetévesztve lőtték le.

Moszkva felmondja együttműködését a lelőtt maláj gép ügyében folyó nemzetközi „vizsgálattal”Moszkva felmondja együttműködését a lelőtt maláj gép ügyében folyó nemzetközi „vizsgálattal”

E verzióhoz tartozik, hogy mind a maláj gép, mind pedig az orosz elnök gépe Varsó érintésével tartott úticélja felé és azt a varsói repülésirányítási központ rejtélyes okból délkeleti irányba, a Donbassz felé irányította át. Miközben a maláj gépet a kijevi kormány ellenőrzése alatt álló Dnyepropetrovszk légiirányítási központja, szokásos útvonalától mintegy 300 km-re, északkeleti irányban, a Donbasszban dúló harcok színhelye fölé irányította el. A fiatal diszpécser hölgy, Anna Petrenkó pár nappal később „szabadságra ment”. Többé élve nem látta senki.

(2)  Több furcsaság is volt e körül. Túl azon, hogy nyugati politikusok, sajtótermékek rögtön „tudták”: a gépet az „oroszbarát szakadárok”, illetve Oroszország lőtte le (ugyan, mi okuk lett volna rá?), Porosenkó akkori ukrán elnök az ügyben azonnal összehívatta a nemzetbiztonsági kabinet ülését. A gépet, helyi idő szerint 16.20-kor lőtték le, az első hírügynökségi jelentéseket erről 17.15-kor adták ki – ám Porosenkó már 17.00 órára összehívta az említett ülést.

(3)  Az USA – nyilván lélektani hadviselésképpen – nyomban kezdte előadni: műholdfelvételei vannak mindenről, ami abban a térségben, akkortájt történt. Ám mikor orosz részről szaván fogták, hogy hát akkor talán tenné közkinccsé ezeket a felvételeket, rögtön mindenféle kifogása támadt, hogy ezt miért nem teheti meg. A játékba aztán beszállt Hollandia is: nyomozóinak – úgymond, titoktartás kötelezettsége mellett – megmutatták ezeket a felvételeket. Akik így tehát látták azokat, de ők sem beszélhetnek róluk.

Lám, milyen fontos lenne, ha a négy vádlott mégis eljönne Hágába és személyesen tisztázná a dolgokat – lamentálnak, álnokul, a bírák. Hát persze… Már a hágai repülőtéren elkapnák, és vinnék őket a hágai börtönbe. Melyek, bármennyire kényelmesek is, mégiscsak börtöncellák. Ahonnan a négy ember, ebben a büdös életben, már soha többé nem kerülne elő.

(4)  Túl azon, hogy immár Nyugaton is ezt mind többen kezdik firtatni Ukrajnánál, röviddel a gép lezuhanása után német állampolgárságú áldozatok rokonainak egy csoportja máris kártérítésért kezdte perelni az ukrán államot, amiért az nem záratta le a légteret a Donbassz fölött.

Hozzászólások:

Loading ...