Interjú Szergej Lavrovval. Főbb tézisek

https://actualcomment.ru/intervyu-sergeya-lavrova-osnovnye-tezisy-2011031954.html

Interjú Szergej Lavrovval. Főbb tézisek

  1. november 3.

 

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter írásbeli interjút adott a „Kommerszantnak” (1) Elmondta, mi Oroszország feladata a hegyi-karabahi konfliktus megoldása során, miért ad nyugtalanságra okot az a törekvés, hogy azt „nemzetköziesítsék” – illetve nem vált-e Moszkva túlzottan függővé Ankarától a regionális konfliktusok megoldása során. A miniszter amellett válaszolt más témákra vonatkozó kérdésekre is: „toxikus” marad-e Oroszország az Egyesült Államok számára a november 3-i elnökválasztás után, nyitott marad-e Moszkva az Európai Unióval való párbeszédre, és ő maga „kire tesz” Belorussziában. (2)

Az Azerbajdzsán és Örményország között kialakult helyzetről. Figyelembe véve, hogy Oroszországot mindkét országgal közös történelem, kultúra fűzi össze, humanitárius és gazdasági kapcsolataik szerteágazóak, ezért részünkről több mint helytelen lenne bármiféle diktátum, kényszerítő vagy nyomásgyakorló eszköz alkalmazása. (3) Oroszországnak, mint legfőbb közvetítőnek, az a feladata, hogy segítsen Örményországnak és Azerbajdzsánnak kijutni a közöttük kirobbant konfliktus forró szakaszából, és a megoldást békés módját meglelni a kiéleződött ellentmondásokra. Az orosz hatóságok, természetesen, meghozták a szükséges megelőző intézkedéseket, hogy orosz területen elejét vegyük az azeri és örmény származású állampolgáraink közötti összecsapásoknak.

A Hegyi-Karabahról szóló tárgyalásokról. A tárgyalások formátumával kapcsolatban sok javaslat hangzott már el – voltak javaslatok, például, a formátum kibővítésére, megváltoztatására, stb. Erről a témáról szó volt az orosz, az azeri és az örmény külügyminiszter nemrégiben Moszkvában sorra került találkozóján is. Nem tagadjuk, hogy nem támogatjuk azt az álláspontot, miszerint lehetséges és megengedhető a konfliktus katonai eszközökkel való megoldása. Az orosz, az amerikai és a francia elnök világosan hitet tettek a kizárólagos politikai rendezés mellett. Éppen a társelnököknek ez a „trojkája” az az általánosan elismert formátum, amelynek révén a felek közötti közvetítés történik ebben a régóta elhúzódó konfliktusban.

A Törökországgal való kapcsolatokról. Oroszország és Törökország, a legkülönbözőbb régiókban munkálkodik energikusan a válságok rendezésében. Az orosz és a török diplomaták, katonák és titkosszolgálatok közötti gyakorlatias, tárgyszerű, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásán alapuló együttműködés látványos eredménye Szíriában végzett közös munkánknak. Hegyi-Karabahhal összefüggésben a helyzet alapvetően eltérő… És bár a tartós tűzszünetet nem mindjárt sikerült biztosítani, továbbra is latba vetjük minden befolyásunkat a térségben. Azon fogunk dolgozni török partnereinkkel, hogy megállítsuk a katonai forgatókönyv további kibontakoztatását, létrehozzuk a felek közötti párbeszédet, továbbá rávegyük Bakut és Jerevánt, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz.

A belorussziai helyzetről. … hogy mi mindenre terjedjen ki Belorussziában az alkotmányos reform, erről dönteni egyedül a belorusz nép hivatott… Ami egészében véve az alkotmányos reformot illeti, mint azt önök is tudják, Oroszország támogatja Lukasenkó elnök kezdeményezését. Többek között azért is, mivel az megteremti az össznemzeti párbeszéd olyannyira szükséges fórumát. A Szvetlana Tyihanovszkaja ellen kiadott körözés: merőben jogi kérdés. Itt arról van szó, hogy Oroszország eleget tesz a FÁK tagállamai között, a nemzetközi körözésekről 2010. december 10-én aláírt egyezménnyel kapcsolatos kötelezettségeinek… Ha egyszer Belorusszia népe választott, mi kötelesek vagyunk azt tiszteletben tartani és tiszteletben is fogjuk tartani. Ezt világosan megerősítette Putyin elnök, a Lukasenkó elnöknek, választási győzelme alkalmából küldött üdvözlő üzenetében.

Az amerikai választásokról. Sajnos, el kell ismernünk, hogy az Oroszországgal való párbeszéd kérdése továbbra is az amerikai belpolitikai csatározások túsza marad. Ami hagyományosan lényegesen befolyásolja mind az elnökjelöltek választási retorikáját, mind pedig az amerikai vezetés gyakorlati tevékenységét a világban – többek között az országunkkal fenntartott kapcsolatokat illetően is. Újfent megismétlem: Oroszország tisztelettel fogadja az amerikai nép választását, bármilyen is legyen az. És kész konstruktív együttműködést kiépíteni a Fehér Házért megvívott vetélkedés győztesével, függetlenül annak párthovatartozásától.

Az Európai Unióval való kapcsolatokról. Az Európai Unióval való kapcsolataink válságban vannak. És nem a mi hibánkból. Az állampolgárainkkal szemben, mondvacsinált ürügyekkel bevezetett szankciók számát tekintve az Uniót egyedül az amerikaiak előzik meg. Ilyenkor azt szokták mondani nekünk, hogy Oroszország csak abban az esetben „érdemesülhet” az Unióval ápolandó normális kapcsolatokra, ha változtat magatartásán. Mint mondani szokták: a cinizmus egyre fokozódik. Amikor megfelelően reagálunk az irányunkban tett barátságtalan lépékre, egyszersmind fenntartjuk nyitottságunkat az Európai Unióval való párbeszéd iránt (4). Az Európai Unió változatlanul fontos kereskedelmi, gazdasági partnerünk. Mindezek során európai kollégáinknak világosan látniuk kell: bármiféle együttműködés csak a tisztesség, az egyenjogúság alapján, egymás érdekeinek figyelembe vételével folytatódhat.

Megjegyzések:

(1)  „Kommerszant” („Kereskedő”) – a gazdasági, üzleti körök lapja.

(2)  Időről időre, nem ritkán jelennek meg hírek arról az orosz sajtóban, hogy az orosz vezetés Lukasenkó lecserélésére készül. Még arról is szó esik, hogy „az utód már megvan”.

(3)  Szemmel látható, jól érzékelhető a „jaj, nem szabad bántani!” felfogás az Ukrajnával fenntartott kapcsolatok során is. Moszkvának semmilyen válasza sincs – sem a Donbasszal szembeni totális ukrán blokádra, sem az orosz Krím hat éve tartó szándékos ukrán szomjaztatására.

A többit lásd a bevezető feljegyzésben.

(4)  Nemrég Lavrov (egy ritka pillanatában) ráijesztett „európai partnereire”: amíg azok ott meg nem tanulják, hogy Oroszországgal tisztességes kapcsolatokat kell ápolni és normális hangnemben kell beszélni, addig Moszkva FELFÜGGESZTI PÁRBESZÉDÉT az Európai Unióval. És bár nem tapasztaltuk annak jelét, hogy az Oroszországhoz való szokásos európai hozzáállás szemernyit is változott volna, most, ebből az interjúból arról értesülhetünk, hogy Moszkva TOVÁBBRA IS NYITOTT a párbeszédre. Ettől a jóságtól Brüsszelben nyilván meghatódnak, magukba roskadnak, és szánják-bánják majd, hogy a jóságos, szuperkorrekt Oroszországgal ők ilyen komiszul bánnak.

Hozzászólások:

Loading ...