Jöhet a magyar vétó: Varga Judit a “végső döntéshez közeledve” tudatta, Magyarország nem köt kompromisszumot

https://www.vadhajtasok.hu/2020/11/16/johet-a-magyar-veto-varga-judit-a-vegso-donteshez-kozeledve-tudatta-magyarorszag-nem-kot-kompromisszumot/

 2020.11.16.

 Az uniós költségvetésről szóló “végső döntéshez közeledve” – a vétót is kilátásba helyezve – Varga Judit hosszú posztban magyarázta el, hogy Magyarország soha nem köt kompromisszumot, “jelentsen ez akár szabadságharcot, akár csak egy egyszerű vétót” – írta az igazságügyminiszter a Facebookon.

 “Tisztázzunk néhány dolgot az uniós költségvetésről szóló végső döntéshez közeledve Magyarország és az Unió viszonya kapcsán”

– posztolta hétfő reggel Varga Judit, aki a Facebook-oldalán az EU-magyar viszonyról elvi jellegű deklarációt tett közzé.

Jöhet a magyar vétó: Varga Judit a “végső döntéshez közeledve” tudatta, Magyarország nem köt kompromisszumot

Orbán Viktor a hétéves EU-büdzsé és az azzal közösen tárgyalt 750 milliárdos uniós segélyalap, a Next Generation kapcsán több mint egy hete levelet írt Angela Merkelnek – időközben telefonon is beszélt a német kancellárral -, és belengette a magyar vétót.

A miniszterelnök azt mondta Merkelnek az EU-s források kifizetésének a jogállamisági kritériumokhoz kötésének tervéről, hogy a magyarok pénzét nem lehet elvenni, “pénz lesz, a gazdaság működni fog, a fejlesztések megindulnak”. Orbán Viktor meggyőződése, ha az ominózus jogállamisági mechanizmus-jogszabályt elfogadják Brüsszelben, akkor “az Európai Unióból Szovjetuniót csináltunk”. A Szovjetunióban volt ugyanis szokás, hogy támasztottak egy feltételt objektív kritériumok nélkül, majd felállítottak egy ezeket ideológiai alapon számon kérő bizottságot, és ha valaki “elhajlott”, azt figyelmeztették, aki nem állt be a sorba, megbüntették, fellebbezés pedig nem volt – mondta a miniszterelnök a pénteki rádióinterjújában.

Válasz Brüsszelnek és az ellenzékieknek is

Varga Judit azért is tartotta szükségesnek a kormány álláspontjának a kifejtését, mert mint a Facebook-posztjában írja: “a hosszú tárgyalások során az uniós intézmények, egyes tagállamok és a hazai ellenzék sok kérdést belekevert a számok közé: Magyarország soha nem Európa ellen, hanem éppen Európáért és gyermekeink, unokáink európai jövőjéért küzdött és küzd. Magyarország az unió alapító atyáival egyetértve azt vallja, hogy Európa vagy keresztény és humanista lesz vagy nem lesz”.

2004: Magyarország nem a föderalista Európára mondott igent

Az igazságügy-miniszter szerint “a magyar és az európai emberek döntő többsége határozottan úgy véli, hogy Európának nem szabad feladnia identitását és azokat az alapvető értékeit, amiktől Európa a világ legélhetőbb kontinense. Magyarország a 2004-es uniós csatlakozáskor nem egy föderalista Európára, nem a globalizmusra és főleg nem az Európai Egyesült Államokra mondott igent, hanem az erős nemzetállamokra épülő egymást segítő és tiszteletben tartó szövetségre.

A csatlakozáskor nem adtuk fel a nemzeti szuverenitásunk azon részét, hogy eldönthessük, kivel akarunk együtt élni a saját hazánkban. Nem azért mondtunk igent az Unióba történő belépésre, hogy Brüsszel meghatározhassa számunkra, hogy mit tartunk családnak, mit hívunk házasságnak és kik és milyen feltételekkel fogadhatnak Magyarországon örökbe gyermekeket.”

Migráció, jogállamiság

“Nem igaz, hogy a migrációs válság során Magyarország nem volt szolidáris a többi tagállammal, hiszen hazánk több százmilliárd forintot költött Európa határainak védelmére és igyekszünk helyben segíteni a bajba jutott embereket, mert úgy véljük, hogy nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell a rászorulókhoz eljuttatni.

Nem Magyarország támadta a többi tagállamot a migrációs politikájuk miatt, hanem fordítva. Nem Magyarország támadja Brüsszelt és más tagállamokat különböző, mondvacsinált jogállamisági köntösbe bújtatott vádakkal, hanem fordítva. Nem mi kritizáljuk azokat a tagállamokat, ahol nincs Alkotmánybíróság, vagy a kormány közvetlenül irányítja az ügyészséget, vagy ahol a politikai szereplők nevezik ki a bírákat, hanem fordítva.

Nem mi kértük számon a jogállamiságot azon tagállamokon, ahol az utóbbi időkben folyamatosak a keresztények elleni brutális támadások és egyre gyakrabban fordulnak elő antiszemita atrocitások, hanem ők rajtunk” – írta Varga Judit.

“A kohéziós források nem könyöradományok”

“Szemben a magyar ellenzék állításával, az uniós támogatások, kohéziós források nem könyöradományok, hanem az Uniós Szerződések alapján Magyarországot jogosan megillető kifizetések. Magyarország ezen forrásokért cserébe a csatlakozáskor rengeteg mindent vállalt, többek között: megnyitotta piacait, lemondott a vám és egyéb bevételeiről, átültette a teljes uniós joganyagot, elfogadta a tőke szabad áramlását (ezzel lehetővé téve a tőkeerős nyugat-európai cégek korlátok nélküli beruházásait), valamint Magyarország is jelentős összegekkel járul hozzá az Unió közös költségvetéséhez. Nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva.

Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot, jelentsen ez akár szabadságharcot, akár csak egy egyszerű vétót.

“Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad”

– idézi végül Wass Albertet az igazságügy-miniszter.

Forrás: ATV

 

Hozzászólások:

Loading ...