Terrorista állam-e Ukrajna? XII

https://bitvazaurozay.livejournal.com/1354915.html?view=comments

Tavaly nyár óta dúlnak-fúlnak Kijevben, hogy megbukott Kijevben az a terv, ami az ukrán titkosszolgálat eddigi talán legnagyobb dobása lehetett volna. 33 orosz állampolgár lépre csalása, Kijevbe térítése, ott elfogása, kivallatása, „példás” elítélése egy monstre koncepciós kirakatperben. A kijevi titkosszolgálat a 33 ember közül néhányat még azzal is megvádolt volna, hogy 2014. július 17-én részesei voltak a maláj légitársaság gépének a Donbassz fölötti lelövésében. Ha kell, külön kínvallatásokkal belőlük információkat lehetett volna kicsikarni Oroszország bűnösségével kapcsolatban. Vagy ha minden part szakad, arra kényszeríteni őket, hogy az ukrán titkosszolgálat által összetákolt „vallomást” mondják föl sajátként.

Lám, milyen rossz pedig, ha egy ország, annak titkosszolgálata nem önálló, hanem kívülről irányítják. Azt mi innen, kívülről sosem fogjuk megtudni, mi és mennyi szivárgott ki a csoportos emberrablás zseniálisnak nevezett tervéből. Ha az SZBU ezért dühös akar lenni, kezdheti saját gazdáival. Annak önzésével, mely önzésével semmibe vette saját védencét, és a maga játékát kezdte játszani.

Annál, hogy szép csöndben tőrbe csalnak 33 embert, ellopják és saját fővárosukba térítik őket, az amerikaiaknak támadt egy „jobb” ötletük. Elültették a bogarat a belorusz titkosszolgálatok, rajtuk keresztül pedig Lukasenkó elnök fülébe, hogy a 33, leendő latin-amerikai munkahelyére kiutazó orosz fegyveres vagyonőr az augusztus 9-én esedékes elnökválasztás megzavarására, terrorcselekményekre, sőt, Lukasenkó elnök hatalmának megdöntésére érkezett. Aki, mi tagadás, az utóbbi években már egyre furcsábban viselkedett, és már forma szerint államszövetségre készülnek lépni, a kisebbik, politikai kokottként viselkedő partner egyre-másra támadja hátba partnerét. (Minszk például Ukrajna, a Krím kérdésében szembehelyezkedik a moszkvai állásponttal. Moszkvában is csöndes bosszúsággal és elégedetlenséggel figyelte kisebbik partnerének egyik-másik húzását. Lukasenkó ezért nem teljesen alaptalanul érzi azt: tartanivalója van Moszkvától. Így elég könnyen felült a szóbeszédeknek. Az USA elérkezettnek látta az időt AZ OROSZ-BELORUSZ ÁLLAMSZÖVETSÉG MEGFÚRÁSÁRA. Még azt sem zárhatjuk ki, hogy saját tervük sikerének érdekében az amerikaiak maguk szivárogtattak ki részleteket ukrán védenceik terveiből, illetve biztattak föl hozzájuk vakon hű ukránokat az eredeti terv kisiklatására.  Emberek csöndes, suba alatti ellopásából, mindenesetre hangos államközi botrány lett – a végén már az orosz államfőnek kellett bedobnia magát, hogy útját állja az orosz-belorusz viszony végletes megromlásának.

A minszki kudarccal szinte egy időben egy másik kudarc is érte az ukrán titkosszolgálatot: Moszkva környékén meghiúsult egy, a népfelkelők egyik parancsnokának mondott férfi elrablása. Ezt követően lépett érintkezésbe az SZBU későbbi potenciális áldozatával, Gyenyisz Haritonovval. Nem teljesen világos, miért és hogyan kerültek kapcsolatba vele, csakugyan be akarták-e szervezni, sikerült-e ez nekik. Tény, hogy december elején, Haritonovot lakhelyén, egy Asztrahany megyei településen megtámadták, egy ökölcsapással leterítették, majd erősen elkábítva a határra szállították. Ott a határőrök meghiúsították az áldozat átcsempészését ukrán területre. Az eddigiek alapján a 2014 júniusában, Luganszkban a népfelkelők által lelőtt ukrán katonai géppel összefüggésben, a „Wagner” zsoldosainak a Donbasszban folytatott tevékenységéről – és a maláj utasszállító lelövésében játszott szerepéről vallatták volna.

Nézzük akkor, hogyan dolgozták fel magukban, ukrán részről, a történteket. Főleg hogy Zelenszkij belső ellenségei – tapasztalva Washington elhidegülését Zelenszkij iránt, láthatóan elérkezettnek látják az időt megdöntésére. Az alábbi írás tavaly augusztusban született.

Jermak futni hagyta az ukrán katonai gépet lelövő brigantit

Terrorista állam-e Ukrajna? XII

  1. augusztus 18.

Az SZBU különleges művelete a „Wagner” magánhadserege egy tagjának a beszervezésére: nyilvánosságra kerültek a beszélgetésről készített hangfelvételek.

A világhálón megjelent egy hangfelvétel. Ezen az Ukrán Biztonsági Szolgálat szervezi be éppen Gyenyisz Haritonovot, a Wagner fegyveres magánszolgálat zsoldosát. Ez a hangfelvétel annak bizonyítékául szolgálhat, hogy a „wagneresek” belorussziai elfogására indított különleges műveletet meghiúsították.

Az anyagokat Janina Szokolova újságírónő tette közzé augusztus 18-án, saját YouTube csatornáján.  A beszélgetés során az orosz elismerte, hogy – a törvénytelen fegyveres alakulatok oldalán részt vett a Donbasszban folyó háborúban.

Terrorista állam-e Ukrajna? XII

A terrorista eldicsekedett továbbá azzal, hogy lelőtte az Ukrán Légierő két SZU25-ös repülőgépét.

Szokolova birtokába került egy olyan videó, amelyet maga a zsoldos készített. Aki az orosz „sz” zászlóalj kötelékében szolgálva, 2014. július 23-án Marinovka falu térségében, egy hordozható légelhárító rakétarendszerből lelőtte az ukrán 299-es taktikai repülődandár két SZU25-ös vadászgépét.

Ki és miért hiúsította meg az SZBU különleges műveletét?

Emlékeztetőül: Jurij Butuszov újságíró korábban közölte: az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak azt a különleges műveletét, amelynek keretében Belorussziában elfogni tervezték a wagnereseket,  állítólag Andrej Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője hiúsította meg. Mégpedig azért, hogy megakadályozzák a kapcsolatok megrontását Oroszországgal.

Butuszov úgy véli: Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök jóváhagyta Jermaknak ezeket a lépéseit. És elbocsátotta Vaszilij Burbát, a Védelmi Minisztérium Felderítési Főcsoportfőnökségének vezetőjét, aki felhívta a figyelmet az Elnöki Hivatal vezetőjének áruló akcióira.

Ukrajna elnöke, ily módon, Burbát elbocsátva magas beosztású tisztségviselőket vont ki a vizsgálat, az igazságszolgáltatás elől” – vélekedik Butuszov.

Butuszov a Facebook-oldalán azt írta, hogy az ukrán titkosszolgálatok „fantasztikus, minden dicséretet megérdemlő szakértelemről tettek tanúbizonyságot, amikor kiszűrték, hogy ki lőtt a légvédelmi rakétákkal, Oroszországban megtalálták azokat, akik lelőtték a repülőgépeinket, kapcsolatot teremtettek ezekkel a gazfickókkal, és kigondolták, hogy miként lehetne elhozni őket a mi területünkre”.

Csakhogy árulás folytán Haritonov ma újra szabadlábon jár-kel Oroszországban, velünk együtt nézi ezt a videót, és jókat nevet. Ukránok maguk mentették meg őt az elfogástól. Kész röhej – elengedték neki szörnyű bűntetteit, megkímélték Putyin rezsimjét a szenzációs leleplezéstől! Haritonov pont akkor volt a Donbasszban, és éppen azon a helyen, ahol és amikor más orosz katonák lelőtték az MH17-es Boeinget (1). És semmi kétség: Haritonov értékes információkkal szolgálhatott volna a nemzetközi büntetőbíróság (2) számára. Kiegészíthettük volna cserealapunkat (3), és segítségére lettünk volna a holland ügyészségnek. Az egész egyszerűen felháborító, hogy akadt egy bizonyos áruló az ukrán vezetésen belül, aki – ahelyett, hogy segített volna törvény elé vinni Haritonovot és a többi terroristát, inkább úgy határozott, hogy ne rontsuk a viszonyt Putyinnal. És a döntő pillanatban „felplankolta” ezt a titkos műveletet! A legkeményebb, nyilvános vizsgálatot kell folytatni ebben az ügyben, kézre kell kerítenünk és az igazságszolgáltatás elé kell juttatnunk az árulót” – jelentette ki Butuszov.

 

Megjegyzések:

(1)  A 2014. július 17-én a maláj légitársaságnak a Donbassz fölött lelőtt Boeing utasszállító gépe a Malaysian Airlines MH17-es számú járatán tartott Amszterdamból Kuala Lumpurba.

(2)  A 2014 télutóján Ukrajnában kirobbant belpolitikai válság idején az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezet) megfigyelő missziót küldött Ukrajnába, illetve a harcban álló Donbasszba is.

Ugyancsak 2014-ben határozat született egy nemzetközi büntetőbíróság felállításáról is, az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök kivizsgálására, a bűnösök felkutatására és megbüntetésére. Annak alapján, ahogy az elkövetett háborús bűntettek kivizsgálásában eddig is az égbekiáltó egyoldalúság és elfogultság volt a jellemző, az áldozatok (a Donbassz két népköztársaságának) a rovására. Ahogy az annak idején a délszláv háború során elkövetett háborús bűntettekkel, kirívó emberi jogsértésekkel kapcsolatban is szinte mindig csak a nemszeretem felet, a szerbeket vették elő (v.ö.: „Milosevics – Európa utolsó kommunista diktátora”)

(3)  „Cserealap”. Ezen a fogolycseréket kell érteni. A de facto háború Ukrajna és a Donbassz között folyik. Vannak azonban esetek, amikor Oroszország és Ukrajna között történnek fogolycserék. Orosz fogságba az esetek túlnyomó többségében olyan ukrán állampolgárok kerülnek, akik Oroszország ellen kémkedés, diverziós, vagy terrorcselekmény közben buknak le, és ítélik őket szabadságvesztésre.

 

Hozzászólások:

Loading ...